Január 14-én Bulgáriában sorra írták ki Facebook-oldalaikra az emberek, hogy “Happy Roma New Year!” vagyis “Boldog Roma Új Évet!”. De mégis mit jelent ez? Egészen pontosan kik ünneplik?
Bulgáriában a romák nem szilveszterkor, hanem két héttel később ünneplik az újévet, amelyet más néven Vaszilicaként, Bango Vaszilként vagy Vasilyovden-ként is neveznek – írja a bolgár roma Amalipe szervezet.
A Vaszilica egy háromnapos ünnep, amelyet január 13-án, 14-én és 15-én tartanak, 14-e estéjére pedig a karácsony előtti szentesteként tekintenek, csakúgy, mint az ortodox keresztények. Csakhogy Bulgáriában nem csak az ortodox romák, hanem még a muszlimok is ekkor köszöntik a naptárfordulót – igazából a balkáni országban szinte egyedüli népcsoportként. Némelyik csoport szerényebben, egyesek pedig hatalmas hangsúlyt fektetve élik meg ezt az ünnepet, az utóbbiak közé tartoznak a Yerlik, azonbelül is a muzsikusok.
Legendák, szokások, „bezárt ajtó” – így készülnek az ünnepre
Az ünnepet legendák veszik körül, amelyek valamilyen módon a vízhez és romák megmentéséhez kötődnek. Az egyik szerint Szent Vazul, akit a romák védelmezőjének és szószólójának neveznek, hidat épített a cigányoknak, amit korábban maga az ördög rombolt le. A másik legenda szerint Bango Vaszil, egy sánta pásztor, egy cigány gyermeket mentett meg a vízbe fulladástól, majd az ellenségei elől menekülőnek nyújtott menedéket. A legenda harmadik formája, hogy Szent Vazul libarajt küldött egy tengerben fuldokoló roma család megsegítésére, akik fel tudtak rájuk kapaszkodni és elérték a szárazföldet.
Magára az eseményre már egy héttel korábban készülnek a családok, akik az ünnep teljes időszaka alatt baromfit és szárnyashúst esznek – közösségenként változik, hogy libát, kakast, vagy mást – bárányt viszont csak akkor vágnak, ha a családban már van unoka. A még élő állatot, január 12-éig kell legkésőbb megvásárolni, és ügyelni kell rá, hogy az első ünnepi napig a lakásban aludjon – nehogy elmeneküljön a szerencse. Január 13-a este a vacsora kezdetétől éjfélig pedig szorosan be kell zárni az ajtót, ez idő alatt senki nem jöhet be vagy mehet ki a házból. Régen az is hagyomány volt, hogy a család minden kincsét, ékszerét az asztal közepére helyezték és ott tartották az ünnep végéig.
A vacsora füstölővel és áldással kezdődik, majd közös imádkozás folytatja. Ezután a legidősebb családtag (általában nagyszülő) kettétöri a kenyeret, hogy megtudják, ki lesz a legszerencsésebb idén. Éjféltől elkezdődik az új év, ettől kezdve a család fogadhatja a látogatókat, elmehetnek vendégségbe általában különleges díszviseletben. Ekkor kezdődik a szurvakane. A szurvakane egy bolgári tradíció, amelyet újévkor alkalmaznak, azonban ezt a szokást a bolgári cigány csoportok is használják Vaszilica alkalmából.
“Január 1-én a 12 évesnél fiatalabb gyerekek csoportokba verődve körbejárják a rokonokat és az ismerősöket, és felfűzött pattogatott kukoricával, szárított gyümölcsökkel, fémpénzekkel, gyapjúval díszített somfaágakkal ütögetik őket, miközben köszöntő versikéket mondanak, amelyekkel egészséget és bőséget kívánnak az új esztendőre. A felnőttek apró ajándékokat adnak viszonzásul a gyerekeknek.” – látható a bolgár nemzetiségi szószóló honlapján. Bango Vaszil küldöttje pedig az első ember, aki belép vendégül a házba, ő rizst szór el, a gyerekeknek pedig minél gyorsabban, minél több szemet kell összeszedniük.
Kik ünneplik? Roma csoportok Bulgáriában röviden
Bulgáriában a romák számát körülbelül 750 ezer főre becsüli az Európa Tanács, vagyis az ország 10,3 százalékát is jelenthetik. Legnagyobb csoportja az ottani cigányoknak a Yerlik, vagyis azok a cigányok, akik először megérkeztek és letelepedtek Bulgáriában. Ők két közösségre osztódnak: az úgy nevezett Dasikane Roma (bolgár romákra), akik keresztények, valamint a Horahane Roma (türk cigányokra), akik vallásukban az iszlám és keresztény elemeket ötvözik.
A másik nagyobb csoport a Kardarashi (vagy más néven Kalderash), olyan ortodox keresztény romák, akik szigorúan őrzik hagyományaikat. Idetartoznak a lókereskedők (Lovari) és rézművesek (Bakardzhii) is. Gyakran hívják őket magyar cigányoknak is, mivel Magyarországról, Ausztriából és Szerbiából vándoroltak Bulgáriába.
Az utolsó nagyobb csoport a Rudari (vagy Ludari), akiket ott gyakran román cigányokként emlegetnek, utalva arra, hogy nem a romani nyelvet, hanem a román nyelv egy régi dialektusát beszélik. Ők a fafaragók, teknőkészítők, ezenfelül pedig magukat vagy bolgároknak vagy románnak vallják. Érdemes lehet őket párhuzamba vonni a magyarországi beás cigányokkal, akik szintén ezeket a foglalkozásokat és ezt a nyelvet beszélik hagyományszerűen, de mégsem vallják magukat román nemzetiségűnek.
Akad egy kisebb csoport is, a Millet-ek, akik a Horahane Romákkal egy régióban élve, törökül beszélnek, és megtagadják a Roma elnevezést. Őket legtöbben türk romákként tartják számon, bár a lakosság véleménye az elnevezésükről etnikumonként eltér.
Habár a bolgárok hivatalos ünnepei között nem szerepel általánosságban az ortodox újév, a bolgár romák több csoportja is ezt a vallást képviseli – nagy valószínűséggel ez lehet a roma újév eredete.
Kökény Alexandra / RSK