Szombaton Miskolcon tartottak meg az úgynevezett háborúellenes DPK gyűlést, ahol a szokásoknak megfelelően Orbán Viktor is felszólalt és most kérdezni is lehetett tőle. A több, mint 2 órás fórumban egy prügyi roma származású tanárnő is rákérdezett a Fidesz terveire a cigányságot illetően.
Orbán Viktor azzal kezdte a válaszát, hogy 2010-ben egyezséget kötött a cigánysággal.
1. „Adunk munkát, de akkor járj be dolgozni.”
2. „Segítünk a gyereknevelésben, de akkor járasd a gyereket iskolába.”
A miniszterelnök arról beszélt, hogy a középosztály felsegítése mindig könnyebb, mint az alul lévőké, “mert ott nem csak életszínvonalbeli különbségek vannak, van minden: a kultúra, a rendről való különbözött fölfogás, eltérő család, sok minden van ott. Tehát az nagyon nehéz.” – taglalta.
A pedagógusok szerepét kiemelte: úgy fogalmazott, egyre több roma származású tanár van, ami szerinte nagy segítség.
„A szakmunkás a jövő”
Orbán Viktor külön hangsúlyt tett arra, hogy szerinte a szakmunkás végzettség felértékelődik, és ezt a roma gyerekek számára is esélynek tartja. A felsőoktatásról azt mondta: „megduplázták” a roma fiatalok számát, de a kiinduló helyzet alacsony volt, ezért ma is csak „egy-két ezres” nagyságrendről beszélt.
Sikertörténeteket sorolt, számokkal támasztotta volna alá
A miniszterelnök azt állította, hogy a roma közösség jelentős része be tudott kapcsolódni a 2010 után felépített munkaalapú gazdaságba, és ennek jeleként házakat, autókat, nyaraló családokat említett. Példaként olyan adatokat mondott, amelyek szerinte a szegényebb rétegek életszínvonal-emelkedését jelzik: a húsfogyasztásról azt mondta, hogy a „szegények” 2010-ben 39 kg, 2020-ban 64 kg húst engedhettek meg maguknak évente.
„Rend nélkül nincs jövő” – és jön a lakhatás ügye
A beszéd második felében Orbán Viktor azt mondta: a rend kérdése az első, és ezt a „megállapodás” részeként a jövőben is fenn kell tartani.
Majd rátért a lakhatásra: azt állította, Magyarországon 80 ezer olyan lakás van, ahol nincs bevezetve a vezetékes víz, és ezek közül sok telepeken található, emberi lakhatásra rossz állapotú épület.
A kormányfő felvázolt egy politikai logikát is: azt mondta, ha a legalul élők lakhatási támogatását úgy kezdenék el, hogy közben a középosztály lakhatási gondjai is súlyosak, akkor társadalmi feszültséget teremtenének. Ezért szerinte előbb a középosztály lakhatását kellett „kinyitni” a fix 3 százalékos hitellel, és ezután jöhet a telepi lakhatás problémája.
Konkrét vállalásként azt mondta: a következő négy évben a „cigány lakhatás” kérdésével hangsúlyosan foglalkozni kell, miközben szerinte marad a két alapfeltétel: munka és iskolába járó gyerek. A végén úgy zárt: „Ajánlom, hogy ezt a nagy utat együtt tegyük meg.”
Kökény Alexandra / RSK