„Lázár János rendkívül jól aktivizálta az ellenzéki szavazókat” – mondta élő műsorunkban Vető Balázs politológus, míg Lakatos Dóra újságíró szerint a háborús félelem a romák körében sokaknál „kioltja a szavazói magatartást”. A Roma Sajtóközpont adásában a Medián friss adataiból kiindulva azt boncolgatták, mi mozgatja valójában a kistelepüléseken élő szegény, köztük roma választókat. A beszélgetésben egyszerre jelent meg a „feudális” helyi hatalmi szerkezetekről szóló elemzés, a megélhetési válság mindennapi tapasztalata, a háborús félelemre építő propaganda hatása, valamint az a kérdés, hogy a TISZA képes-e érdemben megszólítani a roma szavazókat.
A Medián HVG-megbízásból készült, 2026. február 18–23. közötti felmérésében a „választani tudó biztos szavazók” körében 55–35-öt mértek a Tisza javára, ami 20 százalékpontos különbséget jelent; a beszámolók szerint az előny úgy állt elő, hogy a Tisza erősödött, miközben a Fidesz támogatottsága csökkent az előző mérés óta. Az adás ennek a fordulatnak a társadalmi magyarázatait bontotta ki, külön fókuszban azzal a kérdéssel: lehet-e szerepe a támogatottságmozgásban annak, hogy a közbeszédben hetekig napirenden maradt Lázár János romákról szóló, sokak által sértőnek tartott megszólalása, illetve az erre érkező reakciók.
A műsor elején Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója a Medián számait úgy értelmezte, hogy a különböző mérési kategóriák (teljes népesség, pártválasztók, biztos szavazó pártválasztók) közti eltérések miatt a „vezetés” politikai jelentése csak óvatosan olvasható ki, ugyanakkor a mostani adatsor szerinte arról árulkodik, hogy rendkívül magas az elköteleződés és a választási aktivitás, miközben alacsonyra csökkent a bizonytalanok aránya; a kulcskérdésnek azt nevezte, mekkora „össztömeg” áll egy-egy párt mögött, és ki tudja közülük ténylegesen szavazóként mozgósítani a saját táborát.
Lakatos Dóra újságíró, nő- és kisebbségjogi aktivista erre rácsatlakozva azt mondta: vidéken, a romák körében is látja az élénkülést, „most azok is” megszólalnak a politikáról, akik korábban nem, ugyanakkor szerinte a helyzet azért nehezen mérhető, mert a Fidesz-tábor hangosabb, és sokan maradnak kivárók. Példaként hozott olyan, korábban Fidesz mellett kampányoló embereket, akik a közelmúlt botrányai után már a TISZA felé fordulnának. Eközben azt is állította, hogy a roma választók körében a kormánypárti kötődés inkább kényszerű, mint érzelmi: a mindennapi beszélgetésekben szerinte sokan egyszerre sorolják a megélhetési gondokat, a helyi szolgáltatáshiányt és a 16 éve tartó kormányzás felelősségét, majd a végén mégis kimondják a bizonytalanságot: „de lehet, hogy a másik rosszabb lenne”.
A kistelepülési függésrendszert mindketten központi magyarázatnak tekintették: Vető Balázs arról beszélt, hogy a vidék társadalmi szerkezete sok helyen megkövült mintázatokat őriz, amelyeket a Fidesz tudatos stratégiával illesztett a saját hatalomgyakorlásához; ebbe illeszkedik a helyi vezetők döntési súlya a segélyek, közmunka és lehetőségek felett.
Lakatos Dóra ezt a tereptapasztalat felől erősítette meg: szerinte a polgármesterrel való viszony „nagyban befolyásolja” az ember életét, és ahol a megélhetés önkormányzati függésből jön, ott a félelem sokakat visszatart attól, hogy nyíltan vállalják a véleményüket. Ezzel szemben, aki stabil, nem önkormányzati munkahelyen dolgozik, könnyebben beszél arról, hogy nem a Fideszre szavazna.
A műsor egyik legerősebb állítása az volt, hogy a közelmúlt botrányai nem feltétlenül billentették át a pártpreferenciákat, inkább mozgósították vagy éppen le is fojtották a részvételi kedvet. Vető Balázs úgy fogalmazott, hogy a hetek eseményei az aktivitást növelték az ellenzéki oldalon, míg Lakatos Dóra azt mondta, a vidéki roma közegben a „WC-kefe gate” megosztott, és sok bizonytalan inkább a távolmaradás felé mozdul, mert nem tudja, hova húzzon.
A beszélgetésben külön szál lett a háborús pszichózis: Lakatos Dóra szerint a szegényebb régiókban a propaganda nagyon intenzív, a háborútól való félelem sokaknál annyira erős, hogy még fiatal, tanult embereknél is megjelenik a gondolat: „legalább nem visznek a háborúba”, és ez a félelem gyakran nem a Fidesz melletti lelkesedést, hanem a szavazástól való távolmaradást eredményezheti. Vető Balázs ehhez azt tette hozzá, hogy a félelemre építés szerinte állampolgári jogokat vesz el, mert a választói akaratot bénítja, és ezt a mechanizmust „politikai bűnnek” nevezte, amely a Fidesz történelmi terhei között maradhat meg.
A TISZA roma megszólításáról Vető azt mondta: a párt programjában szerinte szerepelnek a romák társadalmi helyzetének javítására vonatkozó, régóta ismert szakpolitikai elemek, a kérdés az, mennyit és hogyan valósítanak meg belőle, illetve mennyire képesek helyben elérni a roma szavazókat. Lakatos Dóra Békés megyei nézőpontból azt állította, hogy a TISZA-szigetek igyekeznek kommunikálni, de a romák felé ez nem elég erős, a legnagyobb hibának a személyes jelenlét és a konkrét ígéretek hiányát tartja, mert konkrétumok nélkül a helyi aktivisták sem tudnak mit „kézbe adni” a szegregált telepeken élőknek, miközben a Fidesznél szerinte megvan a személyes elérés, csak gyakran leereszkedő attitűddel, amit „a legiskolázatlanabb ember is” kiszúr.
A műsorban előkerült az is, hogy a roma közösségekhez eljutnak a kormánypárti roma arcok és celebek, de Lakatos Dóra szerint ez nem feltétlenül jelent valódi befolyást: a romáknál szerinte a „tisztelet” a döntő, és akit nem tisztelnek, arra nem hallgatnak, ezért inkább a helyi véleményvezérek számítanak. Vető Balázs egy másik kemény állítása a kampánytechnika és adatbázisok világa volt: a beszélgetésben szóba került egy állítólagos, több százezres „roma lista”, amelynek létezését a vendég jogi szempontból is problematikusnak nevezte, és azt állította, a helyi tapasztalatok alapján a mozgósítógépezet már nem működik ugyanúgy, mert a felkeresett emberek kevésbé együttműködők.
A záró témában a Mi Hazánk szerepéről Lakatos Dóra azt mondta, szerinte nagy esély van arra, hogy szoros helyzetben „mérleg nyelve” szerepbe kerül, és a „WC-kefe gate” után úgy látja, a Fidesz felmérte, hogy a társadalomban többen vannak-e a romák vagy a rasszisták, és a döntéseikből ő arra következtet, hogy a szélsőjobb felé tettek gesztust. Emellett azt is állította, hogy a Mi Hazánk támogatottsága nőhet, mert fiatalokat mozdítottak a szélsőjobb irányába, sőt saját környezetében olyan roma fiatalokról is hall, akik oda szavaznának.
Kadét Ernő / RSK
Nézd meg a beszélgetést itt: