A hatvanpusztai birtokról az elmúlt években többnyire luxus, családi vagyon és politikai magyarázkodás jutott eszébe a közvéleménynek. A hely roma vonatkozása legutóbb a mésztelepi brigád kapcsán került elő, akikkel néhány hete videót készítettünk. Bársony János kisebbségkutató szerint azonban a történet jóval régebbi: Hatvanpusztán már a birtok kialakításának idején jelen voltak romák, József főherceg ugyanis az alcsúti birtokán cigány családokat telepített le.
Hatvanpuszta kapcsán néhány hete egy tatabányai szegregátum, a Mésztelep lakóival készítettünk videót, amiben az ottaniak elmondják, hogy évekig az Orbán-család birtokán dolgoztak kertészként, 1500 forintos órabérért. Munkájukat pedig Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó irányította.
Most Bársony János kisebbségkutató engedett betekintést a hatvanpusztai birtok korábbi roma vonakozású történetébe. Bársony a Romano Instituto budapesti kiállítóterében beszélt József főherceg Czigány nyelvtan című kötetéről, amely megtekinthető a Damjanich utcai helyszínen. Elmondása szerint József főherceg kiváló nyelvész volt: indogermán nyelvekkel foglalkozott, beszélt szanszkritül és prakritül, valamint megtanult cigányul is. A nyelvet olyan szinten használta, hogy a lányával cigány nyelven levelezett; ezt a levelezést később könyv alakban is kiadták.
Bársony szerint József főherceg az 1860-as, 1870-es években az alcsúti birtokán vándor cigányokat telepített le. Őket később hercegestyóknak nevezték, vagyis a herceghez tartozó roma csoportként tartották számon. A cél az volt, hogy a letelepített családok bekapcsolódjanak a mezőgazdasági munkába, oktatást kapjanak, és olyan képzésekhez jussanak, amelyek javíthatják megélhetési esélyeiket. Amikor a beszélgetésben Hatvanpusztára kérdeztünk rá, Bársony így pontosított: „Ez a terület, ahol ez történt, az alcsúti birtoka volt József főhercegnek. Most úgy nevezik, hogy hatvanpusztai birtok.”
Vagyis a mai Hatvanpuszta történetében a roma jelenlét nem alkalmi epizód, hanem a hely 19. századi társadalomtörténetének része. A Forum Hungaricum összefoglalója is arról ír, hogy József főherceg alcsúti, valamint margitszigeti birtokain cigányokat telepített le. Kortársai részben ezért nevezték gúnyosan „cigánykirálynak”.
A Bársony által bemutatott kötet első része összehasonlító nyelvészeti munka: indogermán nyelveket vet össze különböző cigány nyelvjárásokkal, és a cigány nyelv szerkezetét elemzi. A második részt Ponori Török Emil készítette József főherceg megbízásából. Ez a korabeli romákról szóló tudás pozitivista összefoglalása: irodalmi, könyvészeti, levéltári, statisztikai, kultúrtörténeti és történeti anyagokra támaszkodik.
Bársony arra is felhívta a figyelmet, hogy József főherceg támogatta a 19. századi roma kutatást: szótárak, könyvek, néprajzi és nyelvészeti munkák megjelenéséhez járult hozzá. A beszélgetésben elhangzik Nagyidai Sztojka Ferenc, Blizslocki Henrik, Herrmann Antal és Sági Balog János neve is. A főherceg akadémiai tag volt, és részt vett nemzetközi romológiai folyóirat szerkesztésében is.
A hatvanpusztai birtok története József nádorral kezdődik, aki 1819-ben szerezte meg az alcsúti birtokot, majd a korábbi kietlen, homokos pusztán mintagazdaságot alakított ki. Az alcsúti kastélyt Pollack Mihállyal terveztette meg, a főhercegi család 1827-ben vette birtokba az épületet. A birtokhoz tartozó hatvanpusztai majorság a 19. század közepére a nádori gazdálkodás egyik látványos helyszíne lett: klasszicista uradalmi épületegyüttes, cselédházak, istállók, magtár és gazdasági épületek szolgálták a termelést.
József nádor után fia, József Károly Lajos főherceg örökölte és vitte tovább az alcsúti örökséget; az ő idejében kapcsolódott a birtok történetéhez a romák beköltözztetése és a cigány nyelvészeti-romológiai munka is. A 20. században a birtok sorsa megtört: a második világháború után a földosztás és a téeszesítés átalakította a majorság világát, az épületek fokozatosan pusztulni kezdtek, majd műemléki védettségük ellenére hosszú ideig romló állapotban maradtak. A hely az utóbbi években már főként Orbán Viktor családjának hatvanpusztai birtokaként került vissza a közbeszédbe, miközben korábbi történeti rétegei — József nádor mintagazdasága és József főherceg roma vonatkozású öröksége — jóval ritkábban jelennek meg a nyilvánosságban. Bársony szerint éppen ezért különösen beszédes, hogy a területen alig látható nyoma annak a romológiai és cigány nyelvészeti örökségnek, amely József főherceghez kapcsolódik.
Galyas Gyula / RSK
Támogasd az RSK munkáját, ha megteheted: https://romaplay.hu/tamogatas/