Az Alaptörvény 17. módosítása alapján Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án 0 órakor megszűnik, az Országgyűlésnek pedig harminc napon belül új államfőt kell választania. Bár erre ma kevés az esély, történelemi jelenlétünk és létszámunk alapján akár roma származású köztársasági elnöke is lehetne az országnak. Mi eljátszottunk a gondolattal és egyből találtunk is három olyan személyt, akik szerkesztőségünk megítélése szerint három alapvető követelménynek biztosan megfelelnek: felkészült és elismert szakemberek, önálló gondolkodók, valamint feddhetetlen, erkölcsös emberek – joggal testesíthetnék meg a nemzet egységét. Fontos tudni: az RSK nem kereste meg a lentebb említett személyeket, cikkünk egy gondolatkísérlet.
Sulyok Tamás 2026. július 18-án aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. A módosítás következtében az államfő megbízatása július 20-án 0 órakor megszűnik. Magyar Péter miniszterelnök pártokat, közéleti szereplőket, civil szervezeteket és magánembereket is arra kért, hogy tegyenek javaslatot. Úgy fogalmazott: a jelölés erkölcsi alapját a társadalom bizalma adhatja, és olyan államfőt szeretnének választani, aki alkalmas a nemzet egységének megteremtésére és az ország méltó képviseletére. Ahogy azt várni lehetett, fel is pezsdült a magyar közélet és egyre másra kerülnek elő megbecsült szakemberek, közösségi vezetők, vagy éppen nagy hatású megmondóemberek. A Roma Sajtóközpont ehhez a társadalmi vitához három személy bemutatásával járul hozzá: Daróczi Ágnes, Zsigó Jenő és Kállai Ernő életútját ajánljuk a döntéshozók és a nyilvánosság figyelmébe. A névsor nem rangsor és nem teljes körű felsorolás. A bemutatott személyek nem hivatalos jelöltek, és nincs tudomásunk arról, hogy vállalnák-e a tisztséget; nevüket közéleti gondolatkísérletként vetjük fel.
Daróczi Ágnes
Daróczi Ágnes 1954-ben született Berettyóújfaluban, gyermekéveit Bedőn töltötte. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar–népművelés szakon szerzett diplomát 1978-ban. Országos ismertséget az 1972-es televíziós Ki mit tud? versmondójaként szerzett, ahol Bari Károly költészetét vitte a szélesebb nyilvánosság elé.
Diplomája megszerzése után a Népművelési Intézet munkatársa lett. A hetvenes évek roma kulturális és folklórmozgalmának egyik szervezőjeként művelődési házakban, klubokban és munkásszállókon segítette az autentikus roma zene, a népköltészet és a kortárs roma irodalom megjelenését. 1979-ben ő szervezte meg Budapesten az autodidakta roma képzőművészek első országos kiállítását, amely a magyarországi roma képzőművészet intézményes láthatóságának fontos állomása lett.
1989-ben a Phralipe Független Cigány Szervezet egyik alapítója volt. A Magyar Televízió munkatársaként alapítója és felelős szerkesztője lett a Patrin Magazinnak, a közmédia első, romák által készített, roma ügyekkel foglalkozó rendszeres műsorának. Később a Romaversitas igazgatójaként is dolgozott, ahol roma középiskolások és egyetemisták tanulmányait, értelmiségi pályára lépését segítette.
Kutatói és szerkesztői munkájának meghatározó területe a roma holokauszt. Bársony Jánossal közösen több kötetet szerkesztett a magyarországi romák üldöztetéséről, köztük a Pharrajimos – Romák sorsa a holokauszt idején című munkát. Pályáján a kultúraszervezés, az újságírás, a kutatás és a polgárjogi szerepvállalás kapcsolódik össze. Közéleti megszólalásait következetesen a roma közösségek önrendelkezése, a társadalmi egyenlőség és az emberi méltóság szempontjai határozzák meg.
Zsigó Jenő
Zsigó Jenő 1952-ben született Nyírbátorban, muzsikus cigány családban. Fiatalon jazzdobosnak készült, miközben műszerészként dolgozott, később társadalomtudományi és szociálpolitikai tanulmányokat folytatott. A roma polgárjogi mozgalom meghatározó szereplőivel 1975-től dolgozott együtt; 1980-ban a XV. kerületi tanács cigányügyi előadója lett.
1987-től 2010-ig vezette a Fővárosi Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központot, későbbi nevén a Romano Khert. Az intézmény kulturális programokat, tehetséggondozást, ösztöndíjakat és gyermeküdültetést szervezett. A Zsigó Jenő vezetése alatt létrehozott képzőművészeti gyűjtemény ma közel 2500 művet őriz 101 alkotótól. A Romano Kher programjai és balatoni táborai roma gyerekek és fiatalok generációinak adtak közösségi élményt, kulturális tudást és megerősítő identitásmintát.
1984-ben megalapította az Ando Drom együttest, amely a magyarországi autentikus roma zene egyik nemzetközileg ismert műhelyévé vált. 1989-ben a Phralipe egyik alapítója, 1990-ben a Magyarországi Roma Parlament alapítója lett; a szervezetet 1994 és 2016 között elnökként vezette. 1995-től az Amaro Drom című roma közéleti folyóirat felelős kiadója volt. Zsigó Jenő közéleti pályájának visszatérő eleme a politikai hatalomtól való távolságtartás és a következetes kritika. Jobb- és baloldali kormányok döntéseit egyaránt bírálta, amikor azok szerinte sértették a romák jogait vagy gyengítették az önálló roma intézményeket. Elméleti munkája és intézményépítő tevékenysége a független roma érdekérvényesítés egyik meghatározó öröksége.
Kállai Ernő
Kállai Ernő 1994-ben az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán történelem–ének szakos tanári diplomát szerzett, majd 1998-ban az ELTE-n középiskolai történelemtanárként végzett. 2002-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogász diplomát, 2008-ban a Miskolci Egyetemen PhD-fokozatot kapott. Pályája elején általános és középiskolai tanárként, valamint kollégiumi nevelőtanárként dolgozott.
1998-ban az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének alapító tagja és Romológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. Oktatott a Miskolci Egyetemen, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, a Debreceni Egyetemen és az Eszterházy Károly Főiskolán; a Budapesti Corvinus Egyetem esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi képzésének szakmai mentoraként is dolgozott.
Sólyom László köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés 2007. június 11-én megválasztotta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává. A tisztséget 2007. július 2-tól 2011. december 31-ig töltötte be, amikor az önálló kisebbségi ombudsmani intézmény megszűnt. Hivatali beszámolói és vizsgálatai a kisebbségi jogok érvényesülésével, az egyenlő bánásmóddal, az oktatási szegregációval és a roma közösségeket érő intézményi hátrányokkal foglalkoztak.
Ombudsmani megbízatása után visszatért a kutatáshoz és a felsőoktatáshoz. 2015-ben a Kritikai Roma Tanulmányok Kutatócsoport egyik életre hívója és alapító tagja volt; a kezdeményezés roma és nem roma kutatók együttműködését, valamint fiatal roma szakemberek tudományos jelenlétét erősítette. Jelenleg többek között az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára. Munkásságát a jogi, történeti és szociológiai megközelítés együttes alkalmazása, valamint a mindenkori kormányzati roma politika kritikus elemzése jellemzi.
Egy gondolatkísérlet tétje
Ma kevés esély látszik arra, hogy Magyarországnak roma köztársasági elnöke legyen. Ettől a lehetőség még valós és alkotmányosan adott. A romák a magyar társadalom jelentős részét alkotják, ezért az ország egyik legfőbb közjogi méltóságában való megjelenésük sem volna rendkívüli igény. Van egy álmunk: egyszer olyan magyar ember tölti be ezt a tisztséget, aki roma identitására is büszke.
Szegedi Dezső / RSK