Sürgős jogszabályi és finanszírozási döntéseket kér a tanodák országos szakmai érdekképviseleti szervezete. A Tanodahálózat szerint szeptembertől több intézmény működése is veszélybe kerülhet, miközben a tanodák sok hátrányos helyzetű, köztük roma gyermek számára jelentik a továbbtanuláshoz és a végzettség megszerzéséhez vezető legbiztosabb utat.
A tanodák az elmúlt két évtizedben hátrányos helyzetű és roma gyermekek ezreinek iskolán kívüli fejlesztését segítették. Minőségük még a legoptimistább szakértők szerint is jelentősen eltérő, az azonban elvitathatatlan, hogy ezekben az intézményekben sok ezer gyermek kapott és kap ma is tanulási, közösségi és életpálya-építési támogatást.
A Tanodahálózat most kiadott közleménye szerint az egyik legsúlyosabb problémát a kötelező középiskolás létszám megduplázása okozhatja. Szeptembertől a 20–24 fiatallal működő tanodáknak legalább négy, a 25–30 fős intézményeknek legalább nyolc középiskolást kell bevonniuk. Számos településen kevés a helyben élő középiskolás, a diákok más településre járnak vagy kollégiumban laknak. Több tanoda eddig elsősorban általános iskolás gyermekek fejlesztésére építette fel szakmai programját, így az új előírást csak a működés jelentős átalakításával, esetenként a fiatalabb gyermekek kiszorításával tudná teljesíteni.
További gondot jelent, hogy a tanodákban részt vevő gyermekek legalább 70 százalékának a rászoruló célcsoporthoz kell tartoznia. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi határa jelenleg általában havi 64 125 forint, egyedülálló szülő, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén 69 825 forint fejenként. Egy család néhány ezer forintos jövedelememelkedés miatt is elveszítheti a jogosultságot, miközben élethelyzete és támogatási szükséglete alig változik. A jogosultak körének szűkülése miatt egyre több tanoda kerülhet olyan helyzetbe, hogy a valós helyi szükségletek ellenére sem tudja teljesíteni a kötelező arányt.
A harmadik veszélyt az elégtelen állami finanszírozás jelenti. A pedagógusbérek és a működési költségek emelkedését a tanodák támogatása nem követte megfelelően, ezért egyre nehezebb megtartani a pedagógusokat, szociális szakembereket és mentorokat. A Tanodahálózat számításai szerint legalább 50 százalékos támogatásemelésre lenne szükség a biztonságos működéshez.
A Magyarországi Tanodahálózat Egyesület a köznevelési esélykülönbségek csökkentésén dolgozó országos szakmai és érdekvédelmi szervezet. Segíti az új tanodák létrehozását, a működő programok fejlődését, a bevált módszerek terjesztését és a tanodák közös érdekképviseletét.
Az egyesület által közzétett térkép szerint jelenleg 188 tanoda működik az országban. Közülük 53 Borsod-Abaúj-Zemplén, 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 17 pedig Hajdú-Bihar vármegyében található. Ez összesen 90 intézmény, az országos hálózat csaknem 48 százaléka. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 14, Baranyában 12 tanoda működik, Vas vármegyében viszont mindössze egy.
A kormányváltás előtt a szakpolitikai felelősség a Belügyminisztériumé volt, a kezelői és módszertani feladatokat a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság látta el; jelenleg a területért Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter felel, a TEF pedig továbbra is a tárca irányítása alatt működik.
A Tanodahálózat szerint mindhárom kérdésben még szeptember előtt döntésre van szükség. Enélkül több intézmény kerülhet működési nehézségbe, és éppen azok a gyermekek veszíthetik el a személyre szabott segítséget, akiknek az iskolarendszerben maradáshoz a legnagyobb szükségük van rá.
Kérdéseinket megküldtük a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, amennyiben választ kapunk, frissítjuk a cikket.
Kadét Ernő / RSK