Szabó-Tóth Kinga szociális, család-, és idősügyi államtitkár szerint a magyar ellátórendszer tízéves koruk körül kezdi elveszíteni a hátrányos helyzetű gyerekeket, ezért az új kormánynak már az első ezer napban, majd az iskolai átmeneteknél célzottan kell beavatkoznia. Az államtitkár a RomaPlaynek beszélt a közmunka ellentmondásairól, a támogatások és a szociális bérek tervezett felülvizsgálatáról, a TEF átvilágításáról, valamint arról, miért tartja kudarcnak a Felzárkózó Települések program eddigi működését. „A Máltai Szeretetszolgálat magára vállalt egy olyan feladatot, amit nem bírt el. Pont.”
„Amikor járom a szegregátumokat, fájó szívvel látom, hogy tízéves korban elveszítjük a gyerekeket. Ez nem történhet meg” – ezzel a mondattal indul a RomaPlay Szabó-Tóth Kingával készített interjúja. A Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára szerint az előző kormány sokat költött családpolitikára, azokra a gyerekekre viszont kevés figyelem jutott, akik már megszülettek, és hátrányos helyzetű családban élnek. Azt mondta, az új kormányzatnak az első ezer napban, tízéves kor körül és a középiskolába lépéskor kell célzottan beavatkoznia.
A közmunka sok településen az utolsó kapaszkodó
Szabó-Tóth Kinga szerint a munka fontos integrációs eszköz, az új kormány ugyanakkor oktatásalapú társadalmat akar építeni. A jól működő ellátásokat és támogatásokat megtartanák, a közfoglalkoztatást pedig árnyaltan értékelnék. Az államtitkár úgy látja, a rendszer több településen tovább erősítette a helyi függőségi viszonyokat, hiszen az önkormányzat maradt az egyetlen foglalkoztató. Máshol viszont nincs reális alternatíva: a közeli munkahelyeket a ritka buszjáratok és a rossz utak miatt sem lehet elérni.
Nem ért egyet azzal, hogy a legszegényebb településeken tovább csökkentsék a közfoglalkoztatottak számát. Tiszabő és Alsószentmárton helyzetét említette, utóbbi ügyét továbbította az illetékes kormányzati területnek. Bár a közfoglalkoztatás nem tartozik a hatáskörébe, az ilyen panaszokat – mondta – igyekszik eljuttatni oda, ahol dönteni tudnak róluk.
Egy jó közmunkaprogram szerinte valós munkát ad, képzi a résztvevőket, és utat nyit az elsődleges munkaerőpiac felé. Példaként olyan szociális vállalkozásokat említett, amelyek kertészetet vagy savanyítóüzemet működtetnek, a termést pedig helyi intézményekben használják fel. A közmunkára addig is szükség lesz, amíg sok gyerek és fiatal felnőtt úgy kerül ki az iskolából, hogy alig tud írni és olvasni – tette hozzá.
A szociális béremelésről szóló javaslat a kormány előtt van
A budapesti utcai szerhasználatról beszélve az államtitkár hangsúlyozta: hiba egyetlen csoportként kezelni a hajléktalan embereket, a droghasználókat és a palackgyűjtőket. A helyzet az utóbbi időben látványosabbá vált, de nem új jelenség. A belügyi, az egészségügyi és a szociális tárca közös munkába kezdett, amelybe bevonták az utcai szociális munkásokat, a hajléktalanellátó diszpécserközpontokat, az alacsony küszöbű szolgáltatásokat, az addiktológiai szakmát és a rendőrséget.
A korábbi kormány drograzziait „nevetségesnek” nevezte, mert közben a szerhasználók ellátásának jelentős részét alulfinanszírozott civil és karitatív szervezetekre terhelték. A szociális tárca a 2027-es költségvetésben erősítené ezeket a szolgáltatásokat. Ehhez pszichiáterekre, pszichológusokra és szociális munkásokra is szükség van. Szabó-Tóth Kinga közölte: a minisztérium részletes béremelési javaslata elkészült, a szakmai és érdekvédelmi egyeztetések megkezdődtek, az anyag kormányzati döntésre vár. Az emelés mértékéről nem árult el részleteket.
Átalakíthatják a szociális támogatások célzását
A nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelését örvendetesnek nevezte. A szociális ellátások összegét meghatározó vetítési alap azonban nem nőtt vele együtt. Az államtitkár szerint ennek emelésén gondolkodnak, de a döntés komoly költségvetési mérlegelést és pénzügyminisztériumi egyeztetést igényel.
Felülvizsgálnák a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi határát is, amely az iskolakezdési támogatás jogosultságát meghatározta. Szabó-Tóth Kinga elismerte, hogy a jelenlegi küszöb miatt rászoruló családok is kieshettek. Olyan adat- és támogatási rendszert akarnak kialakítani, amely pontosabban látja a háztartások egy főre jutó jövedelmét. Ha a tárcán múlik, 2027-ben változhat a szabályozás. Kiemelt figyelmet ígért az egyszülős családoknak, a tartósan beteg gyermeket nevelőknek és a fogyatékossággal élőknek.
A 2010 óta változatlan összegű családi pótlékról nem tett konkrét ígéretet. Annyit mondott, a kormány minden családi és szociális támogatást áttekint, a családi pótlék jelenlegi összegével pedig „mindenképpen dolgozni kell”. A cél egy igazságosabban célzó rendszer, amelyben látható, hogy az egyes családok milyen támogatásokat kapnak, és kik maradnak ki az ellátásokból.
Átvilágítják a TEF-et, a tanodákat és a gyerekházakat
A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot nehéz örökségnek nevezte. A TEF mintegy 180 állandó munkatársat foglalkoztat, további körülbelül hatszázan projektekben dolgoznak. A korábbi főigazgató leváltását nem személyes vádakkal, hanem a tervezett szerkezeti átalakítással és a tiszta lap igényével indokolta. Az új vezetőt nyílt pályázaton választják ki, a jelentkezőktől szakmai programot is kértek.
Szabó-Tóth Kinga szerint korábban nehéz volt követni, hogy a pályázati forrásokból végül mennyi jutott el a rászorulókhoz. Erősebb ellenőrzést és valódi szakmai mentorálást ígért. Októbertől a Biztos Kezdet Gyerekházakat és a tanodákat is átvilágítják. Ezekkel kapcsolatban hozzá nem érkezett konkrét állampolgári panasz, más területekről viszont munkahelyi visszaélésekre és vezetési problémákra utaló jelzéseket kaptak. Az ellenőrzések alatt a programok működése és finanszírozása folytatódik.
A roma szakkollégiumi rendszert is fenntartják. Jelenleg tizenegy szakkollégium működik, többségük egyházi fenntartásban. A hálózat a középiskolák felé is nyitna, amit a tárca támogat. Az államtitkár itt tért vissza a hátrányos helyzetű gyerekek kritikus életkori pontjaira: szerinte sokakat tízéves kor körül, majd a középiskola vagy a kollégium első heteiben veszít el a rendszer.
A forráshiány miatt veszélybe került Romaversitasról azt mondta, személyesen is ismeri a munkáját: 2004-es doktori kutatásában roma felfelé mobil életutakkal foglalkozott, és a program résztvevőivel is készített interjúkat. Ígéretet tett arra, hogy leülnek a szervezet képviselőivel, és megvizsgálják, hogyan kapcsolódhat a Romaversitas az új rendszerhez.
A FETE-ről: „Ez minden, csak nem sikertörténet”
A Felzárkózó Települések programról Szabó-Tóth Kinga azt mondta, a jelenlétalapú és közösségi szociális munkára szükség van, mert a szolgáltatások sok zárványtelepülésre ma sem jutnak el. A program működéséről viszont éles kritikát fogalmazott meg: „A Máltai Szeretetszolgálat magára vállalt egy olyan feladatot, amit nem bírt el. Pont.” Szerinte a szervezet új vezetése is hasonlóan látja a helyzetet.
A FETE várhatóan a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kerül. Az államtitkár elsődlegesnek nevezte, hogy a jelenlétpontok működtetésében részt vevő huszonhat szervezet likviditási gondjait gyorsan rendezzék, és egyikük se omoljon össze. A Máltai más szociális szolgáltatásai is veszélybe kerülhetnek, ha a szervezet pénzügyi helyzete megrendül.
A programot azért nevezte sikertelennek, mert nem teljesítette az indikátorait, és a bedőlés szélére jutott. A felelősséget több szereplő között osztotta meg: az előző kormányzat, az irányító hatóság és az Európai Unió közötti párbeszédet is hibásnak tartotta. Független vizsgálóbizottság felállítását javasolta, de erről még nincs döntés. Úgy fogalmazott, nem bűnbakot kell keresni és nem szabad „elmasszatolni” a történteket; azt kell feltárni, hol ment félre a program, majd olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek mellett a kisebb szervezetekhez is eljutnak a fejlesztési források.
„Nincs két egyforma szegregátum”
A szegregátumok felszámolását több tárca közös feladatának tartja. A közlekedési és energiaszegénység, az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a beruházások egyszerre határozzák meg az ott élők lehetőségeit. A munka önmagában nem oldja meg a problémát, a lakók egyik telepről a másikra költöztetése pedig újabb zárványokat hozhat létre.
Szabó-Tóth Kinga háztartásonkénti felmérést javasolna, amely vizsgálja az emberek terveit, motivációit és telepen kívüli kapcsolatait. Vannak családok, amelyek szociális bérlakással ki tudnának költözni, mások teljes kapcsolatrendszere és identitása a telephez kötődik. A programoknak azokat az illegális hálózatokat is fel kell tárniuk, amelyek kívülről vagy belülről tartják fenn a kiszolgáltatottságot. A telepen kívül élő rokonok, tanárok és mentorok kapcsolatot teremthetnek a külvilággal, de ehhez folyamatos nyomon követés kell.
Arra a felvetésre, hogy harminchat év után miért megint kísérleti programokra van szükség, azt válaszolta: felelős szakpolitikus nem ígérheti a probléma azonnali megoldását. Csenyéte példájára hivatkozva azt mondta, a társadalom sokszor maga is érdekelt a zárványok fenntartásában, mert így elrejtheti a problémákat. Szerinte helyi felmérésekre, kipróbált beavatkozásokra és következetes kormányzati együttműködésre van szükség.
Roma szakembert szeretnének a miniszteri biztosi posztra
Az államtitkárságon és a hozzá tartozó helyettes államtitkárságokon Szabó-Tóth Kinga becslése szerint tíz-tizenkét munkatárs dolgozik, közülük négyen vállalják roma identitásukat. Azt mondta, nem kvótákban és kirakatszerepekben gondolkodik: a személyes tapasztalat fontos, a kinevezések alapja pedig a tudás és a szakértelem. A társadalmi esélyteremtési és mélyszegénységi programokat összefogó miniszteri biztosi posztra roma szakembert szeretnének.
Három év múlva akkor lenne elégedett, ha az államtitkárság átláthatóan működne, tisztán kommunikálna, és a támogatásoknál követhető lenne a pénz útja. Azt ígérte, egy szervezet sem kaphat forrást pusztán a kapcsolatai miatt; a pályázati pénzeket feladatokra, nyílt versenyben kell kiosztani. A legszegényebb emberek életében szerinte akár egy-két éven belül érzékelhető változás jöhet, ha az oktatás és a közlekedés működik, a beruházások a valódi szükségleteket szolgálják, és a rendelkezésre álló forrásokat felelősen költik el.
Kadét Ernő / RSK
A teljes beszélgetés itt: