Legalább 87 milliárd forint összegű EU-s pénzt költött el a magyar állam úgy, hogy megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
A Partners Hungary pénteken sajtótájékoztató keretében mutatta be egy nemzetközi kutatás eredményeit, amely Magyarországon legalább 10 olyan uniós projektet talált, amelyek – az EU által rögzített alapjogokat sértve – nem segítették, hanem még rosszabb helyzetbe hozták a projektek által célzott romákat és fogyatékkal élőket.
A FURI (EU Funds for Fundamental Rights) egy EU által finanszírozott projekt, amelyet a Partners Hungary Alapítvány, a European Network for Independent Living és a Validity Alapítvány hozott létre. E szervezetek kutatási célja volt kideríteni, hogy az Európai Unió által támogatott szociális programok mennyire tisztelik és tartják be az EU Alapjogi Chartájában rögzített alapelveket és jogokat. Ez a kutatás további hat országra is kiterjedt, egészen pontosan Bulgáriára, Romániára, Görögországra, Csehországra, Lengyelországra és Magyarországra is.
A program központi kérdése, hogy az uniós támogatások megvalósításában érintett szereplők mennyire veszik figyelembe az egyenlőséghez, méltósághoz, szabadsághoz és más alapvető jogokhoz való hozzáférést – különösen a romák, a fogyatékossággal élők és a migránsok szempontjából. Utóbbi a magyar kutatásba nem került be, egyszerűen azért, mert nincsenek ilyen projektek.
Magyarországra vonatkozóan pedig érdekes adatok jöttek ki. A sajtótájékoztatón a FURI magyarországi projektvezetője, Daróczi Gábor számolt be arról, hogy legalább tíz olyan programot találtak, amely megsértette elsősorban a Charta 21. (mindenfajta diszkrimináció tilalma) és a 26. (a fogyatékossággal élők társadalmi részvételéhez való jog) cikkeit.
Daróczi kiemelte, hogy a kutatás célja nem a korrupció feltárása volt, ugyanis arra más szervezetek kiemelt figyelmet fordítanak, ellenben az alapjogok megsértéséről vagy a programok valódi megvalósításáról senki sem beszél.
A tájékoztatón több konkrét eset is szóba került, például nyíregyházi deszegregációs céllal megnyert program is, ahol az önkormányzat az integráció szellemében ledózerolta az egyik cigánytelepet, lakóit azonban többségében a Huszár telepre költöztette, létre hozva ezzel Magyarország egyik legnagyobb szegregátumát.
A visszásságokra Glonczi László helyi jogvédő hívta fel a figyelmet, és fordult az Európai Bizottsághoz, amely végül – először az EU történetében – nem fizette ki a projekt költségeit, 1,7 milliárd forintot. A mai napig nem derült ki, hogy az állam a segítségére sietett-e a hoppon maradt városnak, vagy az saját büdzséből volt kénytelen kigazdálkodni a tetemes összeget.
A jogvédő szerint, a város folytatni szándékozik a programot, ám annak részleteiről nincsenek nyilvános információk. Glonczi közben az első programokat illetően közérdekű adatigénylést nyújtott be a nyíregyházi önkormányzathoz, amit kétszer is megtagadtak, emiatt bírósághoz fordult: a Kúria napokban joghozerősen a javára döntött.
“Jelenleg várjuk az írásos jogerős végzést és felszólítjuk a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy tegyen eleget a végzésnek, ellenkező esetben bírósági végrehajtást fogunk kérni” – mondta Glonczi László.
A jogvédő hozzátette, az adatok nyilvánosságra hozása után a megfelelő felelősségrevonás lesz a célja, valamint a további hasonló helyzetek felderítése.
Hasonlót tervez a FURI projekt is: 2026 februárjáig olyan képzéseket fognak tartani, amelyek a célja a fent említett hátrányos helyzetű csoportok edukálása a Chartáról és az Unió működéséről, valamint, hogy nagyobb eséllyel fény derüljön az esetleges visszaélésekre.
Kökény Szandi/RSK
A lenti linken megtekinthető a teljes kutatás:
https://partnershungary.hu/wp-content/uploads/2025/06/FURI-jelentes.pdf