Továbbra is teljes mértékben jogszerűnek tartja a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt. A Roma Sajtóközpont kérdéseire adott írásos válaszukban azt közölték: nincs okuk a szabályozás felülvizsgálatára vagy módosítására. A minisztériumi álláspont ugyanakkor egy olyan napon érkezett meg, amikor nyilvánosságra került: a a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal több, e törvény nyomán született önkormányzati rendeletet is súlyosan diszkriminatívnak minősített.
A Roma Sajtóközpont a kiskunhalasi önkormányzat döntése után kereste meg Navracsics Tibor minisztériumát. Kiskunhalas február végén helyezte hatályon kívül a saját, helyi önazonosság védelméről szóló rendeletét. A visszavonó rendelet a település hosszú távú fejlődésére, pénzügyi stabilitására és jogbiztonságára hivatkozik; a korábbi fejleményekről a RomaPlay már beszámolt.
A minisztérium válaszában azt írta: a helyi önazonosságról szóló törvény „teljes mértékben összhangban áll az uniós joggal, az Alaptörvénnyel és az alapjogi követelményekkel”. Szerintük a jogszabály maga kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát és az egyenlő bánásmód követelményét, ezért „semmi nem indokolja” a felülvizsgálatot vagy a módosítást. A tárca azt is közölte: ha egy önkormányzati rendelet jogsértő, akkor a kormányhivatalok a törvényességi felügyeleti jogkörükben közbelépnek, vagyis az ilyen szabályozás nem maradhat hatályban.
A válasz politikai elemet is tartalmazott. A minisztérium szerint „az önkormányzatok továbbra is maguk dönthetik el, hogy alkalmazzák-e a jogszabályt”, majd hozzátették: a roma civilek „nem élnek a lehetőséggel, és nem vesznek részt a törvény társadalmi vitájában, hanem Brüsszelbe mennek, és inkább panaszt nyújtanak be az Európai Bizottságnak”.
Arra a kérdésünkre: mi indokolja, hogy még a minisztériumhoz tartozó Nemzeti Fejlesztési Központ részéről is felmerült, a rendeletek az uniós támogatások szempontjából is kockázatot jelenthetnek, nem válaszoltak.
Ez az álláspont most már egyre nehezebben választható el a gyakorlatban kialakult helyzettől. Civil szervezetek, köztük a Roma Sajtóközpont, mai közös közleménye szerint a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a jogvédőket, hogy az általuk támadott rendeletek többsége valóban jogsértő, és az érintett önkormányzatokat felszólította azok hatályon kívül helyezésére. A közleményben azt írják: a vizsgált szabályok anyagi helyzethez, iskolai végzettséghez és más szociális feltételekhez kötötték a beköltözést, ami szerintük közvetetten a roma emberek távoltartását szolgálta.
A minisztérium válaszának egyik központi érve éppen az volt, hogy a rendszer működik: ha születik jogsértő rendelet, a kormányhivatalok beavatkoznak. Csakhogy a mostani fejlemény egyben azt is jelzi, hogy a gyakorlatban valóban megszülettek olyan helyi szabályok, amelyek súlyos alapjogi aggályokat vetnek fel.
A vita ráadásul már korábban túllépett az egyes önkormányzati rendeletek kérdésén. A nemzetiségi ombudsmanhelyettes 2025 őszén közzétett figyelemfelhívásában azt írta: a törvény alkalmazása során kirajzolódó helyi gyakorlatok „komoly alapjogi kockázatokat hordoznak”. A dokumentum szerint a települési rendeletekben megjelenő, sokszor önkényes és megbélyegző feltételek sérthetik az emberi méltósághoz való jogot, a jogbiztonság követelményét, korlátozhatják a szabad mozgást és a tartózkodási hely szabad megválasztását, és több esetben alkalmasak lehetnek arra, hogy a roma közösségek tagjaival szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést valósítsanak meg.
Maga a törvény valóban úgy fogalmaz, hogy a helyi közösségek önazonosságának védelme új, erős jogi eszközöket ad az önkormányzatok kezébe, és lehetővé teszi számukra, hogy befolyásolják településük fejlődési irányát, társadalmi rendjét és rétegződését. A jogszabály indokolása nyíltan beszél arról is, hogy a közösségi érdek érvényesítése bizonyos esetekben az egyéni jogok korlátozásával járhat. Ez az a pont, ahol a kormányzati szándék és a helyi jogalkalmazás körüli vita a legélesebben látszik.
A minisztérium tehát továbbra is azt állítja, hogy a törvény önmagában megfelelő, és legfeljebb egyes hibás önkormányzati rendeletekkel lehet probléma. A civilek, köztük a TASZ, a Helsinki Bizottság és a Polgár Alapítvány az Esélyekért, ezzel szemben egyre inkább azt mondják: a gond rendszerszintű, mert a felhatalmazó törvény nyomán országszerte hasonló logikájú, a szegényebb és kiszolgáltatottabb csoportokat kizáró rendeletek születtek.
A Navracsics Tibor vezette minisztériumnak újabb kérdéseket tettünk fel, válasz esetén frissítjük a cikkünket.
Kadét Ernő / RSK