Az AfD 43,8 százalékkal történelmi győzelmet aratott Szász-Anhaltban. Friedrich Merz német kancellár szerint a párt „remigrációnak” nevezett programja valójában származás és bőrszín szerinti etnikai tisztogatást jelentene. A szélsőjobb áttörése arra figyelmeztet: amikor a demokratikus politika nem ad hiteles válaszokat a gazdasági bizonytalanságra, a migráció feszültségeire és a társadalmi leszakadásra, a legegyszerűbb és legkirekesztőbb válaszok kerülhetnek előtérbe.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) vasárnap este megnyerte a választást Szász-Anhalt tartományban. A párt a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, ezzel történelmi eredményt ért el. Ez Németország, egész Európa és benne Magyarország számára is intő jel lehet. A közvélemény-kutatások és politikai elemzések már jó ideje jelezték, hogy reális esély van a szélsőjobb győzelmére. Ennek ellenére a demokratikus politikai pártoknak nem sikerült megakadályozniuk az áttörést. Egy ilyen politikai fordulat minden országban komoly társadalmi és politikai válságot okozna, Németország esetében azonban – az ország történelmi múltja miatt – mindez hatványozottan igaz.
A németországi és európai szélsőjobb előretörése mögött összetett gazdasági, politikai és társadalmi okok húzódnak meg, amelyekre politikai és társadalmi válaszokat kell keresni és adni. Szokták mondani, hogy a német gazdaság Európa motorja. Amennyiben a német gazdaság jól működik és fejlődik, az Európán belül is nagyobb gazdasági stabilitást teremt. A német gazdaság azonban egy ideje már csak pöfékel, akadozva halad. Ennek egyik fontos oka Kína egyre erősödő világgazdasági szerepe, illetve a német ipar, mindenekelőtt az autóipar versenyképességének romlása. A kínai autóipar előretörése különösen komoly kihívást jelent a német gyártók számára. A Trump-féle kiszámíthatatlan gazdaság- és kereskedelempolitika szintén nem kedvez a német gazdaság fellendülésének.
A gazdasági tényezők mellett markáns politikai és társadalmi okok is szerepet játszanak a szélsőjobb megerősödésében. A két nagy hagyományos párt, a CDU és az SPD is komoly politikai és társadalmi bizalomvesztéssel küzd. A választók egyre nagyobb része érzi úgy, hogy a hagyományos politikai erők nem képesek megfelelő válaszokat adni az ország előtt álló gazdasági és társadalmi problémákra.
Az egyik legmarkánsabb társadalmi és politikai kérdés a migráció, amely mély törésvonalakat hozott létre a társadalomban. Ez Németországon túl Nyugat-Európa számos országában is meghatározó politikai kérdéssé vált.
A probléma gyökere nem önmagában a menekültek vagy a bevándorlók jelenléte. Sokkal inkább az a társadalompolitika vallott kudarcot, amely az elmúlt évtizedekben nem tudta megfelelően elősegíteni a bevándorlók és a bevándorló hátterű csoportok társadalmi és gazdasági integrációját. Ez a 2015-ös menekültválság különböző hullámaival Európába érkezők mellett a második vagy akár harmadik generációs, bevándorló hátterű emberek társadalmi beilleszkedésére is vonatkozik.
A társadalom egyik része jogos és nem előítéletes kritikát fogalmaz meg a migrációval és a menekültek integrációjával kapcsolatban. Mások előítéletesen, türelmetlenül, dühösen, sőt kifejezetten kirekesztően viszonyulnak ehhez az összetett kérdéshez. A demokratikus pártok mindeddig nem tudtak megnyugtató és hiteles válaszokat adni a felmerülő problémákra. Sok esetben elmismásolták vagy a szőnyeg alá söpörték a társadalomban valóban létező feszültségeket, közben pedig saját politikai és szervezeti válságaikkal voltak elfoglalva.
Mindeközben a szélsőjobb kiemelt politikai témájává tette a migrációt. Egyszerű, radikális és kirekesztő válaszokat kínál egy rendkívül összetett társadalmi problémára. Ezek a válaszok sokak számára éppen azért tűnhetnek vonzónak, mert könnyen érthetők, világos ellenségképet teremtenek, és azt az érzést keltik, hogy létezik egyszerű megoldás a bonyolult társadalmi problémákra.
Az AfD terveinek súlyosságát jelzi Friedrich Merz német kancellár választás utáni kijelentése is. Merz a Bundestagban az AfD által követelt „remigrációt” – vagyis a bevándorlók tömeges eltávolításának tervét – származás és bőrszín szerinti etnikai tisztogatásnak nevezte. A kancellár arra is figyelmeztetett, hogy a migrációs hátterű dolgozók millióinak eltávolítása alapjaiban bénítaná meg a német gazdaságot és a közszolgáltatásokat. Merz kijelentése azt mutatja, hogy az AfD programja már a német politikai közép szerint sem egyszerűen szigorú bevándorláspolitika, hanem az ország társadalmi rendjét fenyegető, kirekesztő terv.
A történelem, főképpen Németország történelme arra figyelmeztet, hogy a társadalmi csoportok kirekesztésére, megbélyegzésére és ellenségként való bemutatására épülő politikai gondolkodás milyen veszélyes következményekkel járhat. A német társadalom egy része is érzékeli, hogy az AfD mostani győzelmével szimbolikus határt léptek át. Ezt jelzik a választás után Berlinben megtartott tüntetések is: szeptember 7-én több ezer ember demonstrált a Brandenburgi kapunál az AfD ellen.
Kérdés, hogy a német politika milyen választ ad erre a megváltozott helyzetre. Képes lesz-e a demokratikus politikai közép visszaszerezni azoknak a választóknak a bizalmát, akik elfordultak a hagyományos pártoktól? Az sem mellékes, hogy az AfD történelmi győzelme milyen hatással lesz az Európai Unió más tagállamainak szélsőjobboldali és radikális pártjaira.
Magyarország számára mindez különösen fontos figyelmeztetés lehet. A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint erősödött, és elérte a 10 százalékot. A pártnak ugyanakkor meg kell küzdenie a Fidesz–KDNP-vel is. A kormánypártok politikai irányával kapcsolatban továbbra is fontos kérdés, hogy a politikai közép felé mozdulnak-e, vagy a jobboldali radikalizmus irányába folytatják útjukat.
A kormányzó politikai erőknek kiemelt felelősségük van abban, hogy Magyarországon ne erősödhessen meg a szélsőjobb. Ehhez következetes, demokratikus és humanista politikára van szükség. Olyan válaszokat kell adni a társadalmi és gazdasági problémákra, amelyek felismerik és kezelik azokat, miközben elutasítják a kirekesztést. Ehhez olyan társadalompolitika is szükséges, amely a leszakadó rétegek számára valódi esélyt kínál a társadalmi és gazdasági felemelkedésre, és megakadályozza a középrétegek további bizonytalanná válását, illetve leszakadását.
Mert a szélsőjobb megerősödéséhez önmagában kevés a szélsőjobb politikája. Az áttöréshez az is kell, hogy a demokratikus politikai erők ne tudjanak hiteles válaszokat adni az emberek félelmeire, bizonytalanságaira és mindennapi problémáira.
Szegedi Dezső / RSK