Az MLSZ szigorít – fordulópont a cigányellenes rigmusok után?

Ma reggel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) közleményt adott ki, amely szerint a hétvégén induló bajnokságban már zéró tolerancia érvényesül a rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokkal szemben. A közlemény szerint ez a „cigányozásra” is vonatkozik – a szurkolói gyűlöletkeltés egyik leggyakoribb formájára Magyarországon. A változás hátterében a közelmúlt botrányos esetei, valamint civil szervezetek éles kritikái állnak. De vajon valóban megtörtént a szemléletváltás? És elég messzire megy az új szabályozás?

fotó: MLSZ

Kontextus: civil nyomás, botrányos rigmusok

A döntés közvetlen előzménye az volt, hogy az elmúlt hetekben Nyíregyházán és Győrben is szélsőséges, cigányellenes rigmusokat skandáltak a szurkolók – nemcsak a stadionban, hanem utcai felvonulásokon is. A botrányos esetek után az 1Magyarország Egyesület és a Roma Sajtóközpont képviselői találkoztak az MLSZ versenyigazgatójával, ahol nyíltan jelezték: a szövetség eddigi fellépése nem volt elégséges, sem a kampányok, sem a büntetések nem akadályozták meg a gyűlöletkeltést.

A Telex mai cikke megerősítette: az MLSZ valóban szigorít. A szabálysértésekért a jövőben szigorúbb fegyelmi szankciók – például szektorlezárás vagy zárt kapus mérkőzés – is kilátásba kerülnek, nem csak pénzbüntetések.

Mi szerepel a közleményben – és mi nem?

A szövetség közleménye hangsúlyozza, hogy a rasszista megnyilvánulások szankcionálása mostantól szigorodik: szektorbezárás, majd zárt kapus mérkőzések is kilátásba kerülhetnek.

A dokumentum szerint az új szabályzat „zéró toleranciát alkalmaz” a diszkriminációval szemben, a FIFA és az UEFA gyakorlatához igazodva.

Fontos azonban megjegyezni: a közleményben szerepel a „cigányozás” kifejezés, de a szabályzat jogi szövegében nem. Az új rendelkezések tág kategóriákban határozzák meg a tiltott viselkedést, például:

„Bárki, aki megsérti egy ország, egy személy vagy egy embercsoport méltóságát vagy integritását faj, bőrszín, népcsoport, nemzetiség, társadalmi származás […] alapján történő megvető, diszkriminatív vagy lenéző szavakkal vagy cselekedetekkel, legkevesebb tíz mérkőzésre szóló eltiltással vagy más fegyelmi intézkedéssel sújtandó.” (Fegyelmi Szabályzat, 39. § (1))

Ez azt jelenti, hogy a cigányellenes megnyilvánulások technikailag beletartozhatnak a tilalmi körbe, de nem kerültek külön nevesítésre – sem példaként, sem kötelező értelmezési szinten.

Mi az, ami új és valóban jelentős?

A szabályzat több pontja is újdonságnak számít a korábbi gyakorlathoz képest:

Rasszista nézők kizárása a stadionból – már feltételezés alapján is

A 39. § (2) szerint a sportszervezetek kötelesek megakadályozni, hogy belépjenek azok a személyek:

„… akit faji visszaéléssel vádoltak vagy bűnösnek találtak faj, bőrszín, származás, nemzetiség vagy népcsoport alapján történő megvető, diszkriminatív vagy lenéző szavak használata vagy cselekedete okán.”

Ez akkor is érvényes, ha a visszaélés nem a stadionban, hanem például a közösségi médiában történt. Az intézkedés kifejezetten előrelépés, hiszen lehetővé teszi, hogy megelőző módon szűrjék ki a gyűlöletkeltőket – nemcsak akkor, ha már rendbontás történt.

Játékmegszakítás lépcsőzetes eljárás szerint

A játékvezetőnek kötelessége a FIFA háromlépcsős eljárása szerint fellépni, ha rasszista visszaélést tapasztal:

  1. A játék megszakítása,
  2. A mérkőzés felfüggesztése,
  3. A mérkőzés beszüntetése. (Fegyelmi Szabályzat, 39. § (3))

Ez a protokoll korábban is létezett nemzetközi szinten, de a szabályzat most először rögzíti ilyen részletesen a magyar focira vonatkozóan.

Súlyosbodó szankciók klubokkal szemben

Ha a klub szurkolói rasszista szabálysértést követnek el, az új szabályok szerint:

  • első alkalommal: szektorbezárás + pénzbírság (a korábbi bírság 8-szorosa),
  • ismétlődés esetén: többféle szankció kombinációja (pontlevonás, stadionbezárás, kizárás, osztályozás visszaminősítése stb.)
    (40. § (1)–(2))

A klub akkor is felelősségre vonható, ha nem tudtak róla, hogy ilyesmi történik – tehát bevezetik az objektív felelősség elvét.

Ami viszont kimaradt – és talán nem is véletlenül

A közlemény nem említi az MLSZ korábbi „Gyűlölet nem pálya” kampányát – holott az elmúlt években ez volt a szövetség elsődleges eszköze a gyűlöletbeszéd ellen. A kampány hatékonyságát a közelmúltban civil szervezetek is megkérdőjelezték, és az MLSZ versenyigazgatója sem tudott hatástanulmányról beszámolni.

A kampány elhallgatása arra utalhat, hogy az MLSZ csendben elengedi ezt a korábban központi kommunikációs eszközét – és immár szankciókkal, nem szlogenekkel próbálja kezelni a helyzetet.

RomaPlay vélemény

A közlemény nyelvezete és szándéka előrelépést mutat – a szurkolói rasszizmus nem „elszigetelt ügyként”, hanem rendszerszintű problémaként jelenik meg. Az is pozitívum, hogy a szabályzat már részletesen tartalmaz eljárásrendet, konkrét szankciókat és megelőző intézkedéseket.

Ugyanakkor a „cigányellenesség” magában a szabályzatban nem került külön megnevezésre, jogi szinten továbbra is általános kategóriák mögé bújik; a stadionokon kívüli gyűlöletkeltés kezelése nem szerepel a szabályzatban, noha az elmúlt hetek eseményei pont erről szóltak; a civilek partnerként való bevonása hiányzik – miközben épp ők kezdeményezték a változásokat.

A hitelesség záloga most az alkalmazás: világos, következetes, nyilvánosan indokolt döntések, valódi hatósági együttműködés, és nem utolsósorban a civil szféra bevonása. A rasszista szurkolói magatartás nemcsak szabályzat kérdése, hanem kultúra kérdése is – amelyet kampányokkal, szankciókkal és közös felelősségvállalással lehet formálni.

Az MLSZ új fegyelmi szabályzata itt olvasható: https://dokumentumtar.mlsz.hu/file/dokumentumtar/4534/file/fegyelmi-szabalyzat-2025-07-09—.pdf

Scroll to Top