Tusványos hosszú évek óta a kormánypárti politikai közösség egyik legbiztonságosabb terepe. Az esemény ritkán ad helyet valódi vitáknak, különösen nem belső kritikáknak. Idén azonban egy roma tematikájú pódiumbeszélgetés során repedések jelentek meg a megszokott narratíván: a kormány roma politikája éles bírálatokat kapott – ráadásul a roma önkormányzati struktúra legmagasabb szintjéről.
A beszélgetés résztvevője volt Sztojka Attila roma ügyekért felelős államtitkár, Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának (MROÖ) elnöke, Berki Sándor, ellenzéki országgyűlési képviselő, valamint a moderátor, Papp Róbert.
Belső feszültségek: kritikák a roma önkormányzat éléről
A beszélgetés egyik legmeglepőbb mozzanata az volt, nem a jelenlévő ellenzéki képviselő, hanem az ősfideszes Aba-Horváth Istvánrészéről érkezett a legélesebb kritika a kormány irányába. Miközben Sztojka Attila a kormányzati stratégiák sikereit hangsúlyozta, Aba-Horváth határozottan jelezte: a roma közösségek nem érzik a statisztikai javulás hatását a saját életükben.
„A számok makacs tények, de amit a terepen látok, az egészen másról szól” – fogalmazott.
A vita túllépett a valóságértelmezés határain: Aba-Horváth szerint a MROÖ-t a több százmilliárdos felzárkóztatási programokból gyakorlatilag kihagyják, nem valódi partnerként kezelik. „Nem a 75 ezer ciköszös szavazóért vagyok felelős, hanem a több mint 700 ezer cigány emberért” – üzente Sztojka Attilának, aki a MROÖ-vezetés 75%-os felhatalmazására hivatkozott. A Sztojka bábáskodásával gründolt CIKÖSZ ugyanis a mandátumok háromnegyedét szerezte meg az országos nemzetiségi választáson.
Berki Sándor: konkrét példák a kirekesztésre
A beszélgetés másik élesebb pontját Berki Sándor hozta be, aki szerint hiába beszél Sztojka az oktatásban elért sikerekről, szerinte azok csak számok, a tankötelezettségi korhatár csökkentése viszont tényszerűen súlyosan érintette a roma fiatalokat.
Berki később a lakhatási kirekesztésre hívta fel a figyelmet két konkrét példával alátámasztva. Mezőkeresztesen szerinte az önazonossági törvény szellemében helyi rendelettel próbálják megakadályozni a romák betelepülését. „Ez már törvénybe foglalt cigányellenesség” – jelentette ki. Majd kitért Nagyfügedre, ahol egy roma polgármester a napokban leváltottak, mert egy kormányzati szociális lakhatási programot szeretett volna elindítani a faluban.
Sztojka a mezőkeresztesi ügyre utalva visszautasította Berki állítását, hangsúlyozva: a törvény semmilyen formában nem adhat alapot etnikai megkülönböztetésre. Hivatkozott az Alaptörvényre és a jogszabályi garanciákra is, kiemelve: ha egy polgármester mégis így jár el, annak vállalnia kell a jogkövetkezményeket.
Kétféle valóság: hivatalos eredmények és közösségi tapasztalatok
A pódiumbeszélgetés során Sztojka Attila részletesen ismertette a kormány roma közösségeket célzó programjait. Elmondása szerint az elmúlt években jelentős eredményeket értek el az esélyteremtés terén. Példaként említette: a roma diplomások számának növekedését, a különböző ösztöndíjprogramokat (Útravaló, Arany János), a szakkollégiumi hálózat fejlődését, valamint a tanodaprogramok kiterjesztését.
Ezekkel a hivatalos eredményekkel szemben azonban Aba-Horváth István és Berki Sándor is hangsúlyozták: a terepen tapasztalt valóság továbbra is komoly problémákat mutat. Felhívták a figyelmet az intézményi szegregáció fennmaradására, a roma közösségek társadalmi leszakadására és arra, hogy a rendszerszintű kirekesztés továbbra is jelen van az oktatásban, lakhatásban és foglalkoztatásban egyaránt.
Belső fordulat: nem kívülről jött a kritika
A mostani tusványosi vita különlegessége, hogy a kormány roma politikájára kvázi a kormányzattal elvileg szoros együttműködésben lévő CIKÖSZ által vezetett roma önkormányzattól érkezett a kritika. Aba-Horváth István évtizedek óta szorosan kötődik a Fideszhez, így az ő megszólalása nehezen söpörhető félre politikai hangulatkeltésként. Mint fogalmazott, „gyarmatosítva van, óvodás szerepkörben vagyunk, bárhova megyünk, nincs tekintélye egyelőre az országos vezetésnek.” Kifogásolta, hogy az esélypolitikai intézmények több százmilliárdot költenek a roma közösségre, miközben „annyi fáradságot nem vesznek, hogy megkérdezzék az országos önkormányzat vezetését: van valami ötlet, mit kéne csinálni?” Hangsúlyozta: a MROÖ-nek közel egymilliós magyarországi cigány közösség érdekében kell fellépnie, és ehhez elengedhetetlen a partneri viszony megteremtése az állami szereplőkkel.
Tusványos repedései: változó politikai tér
Tusványos eddig a politikai önigazolás terepe volt, ahol a kormányzati szereplők zavartalanul közvetíthették üzeneteiket. Idén azonban repedések jelentek meg ebben a térben is. A színhelytől nyilván nem függetlenül erősen hatott Aba-Horváth kijelentése, hogy szerint 2026-os választások az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez lehetnek hasonlatosak, amikor a Puczi Béla vezette romák megvédték a magyarokat a lincselni készülő tömegektől. Aba-Horváth ezzel vélhetően arra utalt, hogy a romák szavazatai különösen felértékellődnek majd jövő tavasszal.
Kadét Ernő / RSK
Nézd meg, hogy Dezsi és Ernő hogyan elemezték ki a beszélgetést: