Az RSK friss összesítése szerint szeptember 19-ig már 44 település fogadott el úgynevezett önazonossági rendeletet. A szám gyorsan nő, és a térképre vetített adatok alapján világosan látszik: a jelenség nem elszigetelt, hanem terjedő hálózatot alkot. Kirajzolódik a jellemző településtípus is: kisfalvak a leszakadó régiókban.
Távol a hivatkozott indoklásoktól
A legfeltűnőbb, hogy a rendeletek nem ott jelentek meg, ahol a kormányzati szereplők indoklása szerint várhatók lettek volna. Navracsics Tibor rendre a Balaton régióját emlegeti, máskor pedig a fővárosi agglomerációra hivatkoztak. Ehhez képest a települések többsége az ország északkeleti részén található. Borsodban 10 település, szabolcsban 8 település, nógrádban 7 település, hevesben 4 település fogadott el kitiltó rendeletet. Ezeken túl kisebb számban, de az ország más részein is felbukkannak az önazonossági jogszabályok – Győr környékén, a Jászságban, Pest déli részén, sőt Somogyban, Vasban és Zalában is.
Bokorszerű terjedés
A térképi elemzés alapján alig van magányos település. A rendeletek bokorszerűen jelennek meg: egymáshoz közeli falvak és kisvárosok szinte összehangoltan lépnek.
- Tisza menti bokor: Tiszaeszlár – Csobaj – Taktaharkány
- Nyírségi bokor: Pap – Nyírlövő – Lövőpetri – Magy; külön párosként Ófehértó – Laskod
- Gagy-völgyi bokor: Alsógagy – Beret – Detek – Szalaszend
- Zempléni bokor: Sátoraljaújhely – Vilyvitány
- Cserhátalja bokor: Kisecset – Kétbodony – Nógrádsáp – Romhány, illetve Terény – Szente
- Heves–Jászság bokor: Pély – Hevesvezekény – Tenk – Jászivány
- Pest déli bokor: Tatárszentgyörgy – Újlengyel – Pilis
- Hajdú-Bihar bokor: Szentpéterszeg – Zsáka
- Győr környéki bokor: Győrújbarát – Vámosszabadi (közelükben Rajka)
Magányosan csupán néhány település áll: például Nagybarca és Szentistván Borsodban, Beleg Somogyban, Borgáta Vasban, illetve néhány apró falu Zalában és Csongrádban.
Láncreakció és kiszorítás
A területi mintázat nagy eséllyel nem a véletlen műve, ami kétféle magyarázatot vet fel. Az egyik az általunk is megjósolt láncreakció: ha egy település rendeletet hoz, a szomszédos község is követi, nehogy a kiszorított családok oda költözzenek. Ugyanakkor valószínű szcenárió az is, hogy a helyi képviselő-testületek egyeztetnek egymással, hogy térségi szinten „védjék” településeiket. Mindkét eset ugyanabba az irányba mutat: térségek egységesen zárják ki azokat, akiket nem kívánatosnak tartanak. Ez a gyakorlat alátámasztja azt a félelmet, hogy az önazonossági rendeletek valójában láncreakciót indítanak el, és egész térségeket tesznek elérhetetlenné a szegény, sokszor roma családok számára.
Borsod közelebbről
A rendeletet elfogadó településeket közelebbről is megvizsgáltuk Borsodban, ahol 10 települést találtunk. Ezek jellemzően 100–1 500 fős lélekszámúak, a népesség évek óta csökken vagy legfeljebb stagnál. Mindez azt mutatja, hogy nem érinti őket az a társadalmi-földrajzi mobilitási nyomás, amelyre hivatkozva az önazonosságról szóló törvény ötlete felmerült, és amelyet a jogszabály szabályozni kíván. A „településbokrok” olyan régiókban helyezkednek el, ahol a gazdasági mutatók alacsonyak, az infrastruktúra és a közszolgáltatások minősége gyenge. Ingatlanbefektetési szempontból ezek a térségek nem vonzó célpontok.
Mit tartalmaznak a rendeletek?
Mivel Borsodban többnyire egymáshoz közeli, szomszédos települések hoztak rendeletet, a szövegek tartalmilag nagyon hasonlóak, sokszor szó szerint azonosak. Mindegyik biztosít elővásárlási jogot az önkormányzatnak, továbbá annak a telek- vagy ingatlantulajdonosnak, aki az eladásra kínált ingatlan közvetlen szomszédságában él. Mindenhol 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt kérnek a betelepülni szándékozóktól. Elvárás a rendszeres, nyugdíjból vagy hivatalos munkából származó jövedelem; erre utal a 365 napos társadalombiztosítási igazolás kötelező benyújtása. A települések túlnyomó többsége minimum középfokú végzettséget ír elő, és több helyen külön megnevezik azokat a „kívánatos” szakképesítéseket is, amelyek előnyt jelentenek az elbírálásnál.
A fenti kritériumok mellett Sátoraljaújhely NAV-igazolást is kér arról, hogy a betelepülni kívánónak nincs köztartozása. Előírja az egy főre eső ingatlanminimumot is: legalább 10 m²/fő. További feltétel a magyar nyelv társalgási szintű ismerete bármilyen ingatlan- vagy telekvásárláshoz a településen.
Eljárás és költségek
Minden rendeletben kiemelt elem, hogy a betelepülni szándékozóknak kötelező személyes beszélgetésen részt venniük az önkormányzat e célra kijelölt bizottságával. A legtöbb helyen megjelenik a betelepülési hozzájárulás is, jellemzően 50 000 forint. Sátoraljaújhely „lakcímlétesítési díjként” nevesíti ugyanezt, 100 000 forint/ingatlan összegben. A rendeletek szinte mindegyike tartalmaz szankciót az „jogellenes betelepülésre”: ennek mértéke jellemzően 200 000 forint, Sátoraljaújhelyen 300 000 forint, a bírságot a képviselő-testület szabhatja ki.
Mire (nem) hivatkoznak?
A helyi önazonosságra vonatkozó érdemi kitételek egyik rendeletben sem lelhetők fel. A szövegek nagyon hasonlóak, sokszor szó szerint megegyeznek. A dokumentumok nem az önazonosságról szóló törvény kommunikációjában hangoztatott „agglomerációs nyomásra” adnak választ, hanem jogi eszközként működnek az önkormányzatok számára a nemkívánatosnak ítélt társadalmi csoportok kiszűrésére. A megfogalmazott kritériumok alaposabb vizsgálat után egyértelműen szegény- és cigányellenes hatásúak.
Szegedi Dezső, Kadét Ernő – RSK