Lakatos Sándor üzletember, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgató-tulajdonosa szerint a NER-hez köthető üzleti körök adminisztratív döntéssel vették el azt a piacot, amelyre kollégáival sikeres, többmilliárdos forgalmú vállalatcsoportot épített. A RomaPlay élő adásában arról is beszélt, hogy a romák felemelkedéséhez széles, polgári roma középosztályra, felelős pozícióban lévő szakemberekre és valós gazdasági részvételre van szükség.
„A lényeg az, hogy egy sikerre vitt vállalkozástól elvették a piacot” – mondta Lakatos Sándor a RomaPlay műsorában. A gazdasági szakember szerint a vállalkozásuk dinamikus növekedése után „született egy döntés egyszer csak, hogy az a piac, ami eddig a miénk volt, a jövőben már nem lesz a miénk”.
Lakatos 2014-től dolgozott a Nova-Papír Zrt.-nél, később vezérigazgatója és tulajdonosa lett a cégnek. A beszélgetésben elmondta: az iratmegsemmisítéssel és higiéniai papírtermékekkel foglalkozó vállalatcsoportot kollégáival együtt új pályára állították. A korábbi néhány tíz tonnás éves papírmennyiségből több mint 1500 tonnás biztonságos iratmegsemmisítési rendszer lett, amelyből körforgásos papírgazdálkodást építettek: a megsemmisített dokumentumokból külföldi papírgyárban higiéniai termék készült, majd azt visszahozták a magyar piacra.
A cég forgalma néhány százmillió forintról többmilliárdos szintre nőtt. Lakatos szerint ezután vált vonzóvá a vállalkozásuk más szereplők számára. „Amikor elértük a hárommilliárdos árbevételt, szerintem az vált igazán szexivé más emberek számára” – fogalmazott. Hozzátette: a piac elvesztése után válságtervet kellett készíteniük, és mindent alárendeltek annak, hogy a cég hitelessége megmaradjon. „Az utolsó fillérig visszafizettük a korábban felvett hiteleket” – mondta.
A vállalkozásban tudatos roma foglalkoztatási szempont is megjelent. Lakatos szerint projektekben 20–30 roma munkavállalót is alkalmaztak, köztük alacsony iskolai végzettségű nőket, akiknek kevés esélyük volt a munkaerőpiacon. A romák foglalkoztatását tudatos vállalatpolitikai döntésnek nevezte.
Lakatos szerint a roma közösség jövője szempontjából a legfontosabb cél egy erős középosztály megteremtése. „Sokkal fontosabb, hogy romák százezrei legyenek középosztálybeli, polgári életet élő emberek” – mondta. Úgy látja, a roma fiatalok között egyre több a közgazdász, mérnök, informatikus, pénzügyi szakember és orvos, a feladat pedig az, hogy ezek a szakemberek valódi szerepet kapjanak a gazdaságban és az állam működésében.
A beszélgetésben arról is beszélt, hogy a romák társadalmi részvétele Magyarország versenyképességi kérdése is. „Mi romák vagyunk, de magyarok is vagyunk. Van egy közös hazánk, amit sikeressé kell tennünk” – mondta. Szerinte 20–30 év múlva akkor lehet valódi eredményről beszélni, ha 300–400 ezer jómódú, polgári életet élő roma ember él Magyarországon.
Lakatos életútja több területet köt össze. Szociális munkásként végzett, dolgozott családgondozóként, majd közigazgatási pályára került. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban miniszteri biztosként és CSR-igazgatóként gazdaságfejlesztési, vállalati felelősségvállalási és roma vállalkozásfejlesztési programokkal foglalkozott. Később MBA-diplomát szerzett, vállalatvezető lett, 2026-ban pedig világűrpolitikai szakértőként végzett.
Gyerekkori álmáról is beszélt: Hajdúhadházon nőtt fel szerény körülmények között; édesapja Farkas Bertalant és Papp Lászlót állította elé példaként. „Mindig is álmodoztam a csillagokról” – mondta. Ma már a világűr üzleti és közpolitikai dimenziója is érdekli, és egy német startuphoz kapcsolódó termék magyarországi piacra vitelén dolgozik.
A NER által okozott veszteségről azt mondta: súlyos ütés volt, de nem akar belerokkanni. „Nem áll rendelkezésemre az a luxus, hogy ebbe belerokkanjak” – fogalmazott. Szerinte a mostani időszak történelmi lehetőség a roma közösség számára, amelyben a roma szakembereknek partnerséget, tudást és felelősséget kell kínálniuk Magyarország jövőjéhez.
A teljes videó megtekinthető itt: