Öt roma jelölt kapott helyet a Tisza párt országos listáján. Közülük négyen olyan pozícióban szerepelnek, amely jelen állás szerint parlamenti mandátumot érhet, egy jelölt pedig jelképes helyet kapott. A fejlemény a roma politikai képviselet szempontjából fontos pillanat, ugyanakkor sok nyitott kérdést is hagy maga után: kik ezek a jelöltek, mit képviselnek majd, és valóban új korszak kezdődik-e a roma közéleti jelenlétben? A RomaPlay rendkívüli műsorában Vető Balázs politológus, Báthory Róbert újságíró és Iváncsik Fanni civil aktivista elemezte a helyzetet, bejátszóban pedig Lakatos Dóra újságíró szólalt meg.
Ahogy azt korábban megírtuk, Magyar Péter korábbi ígéretéhez híven öt roma jelölt kapott helyet a Tisza országos listáján: a 24. helyen Jójárt Erika, a 39. helyen Gyöngyösi István, a 41. helyen Balogh Mihály, a 46. helyen pedig Kőszegi Krisztián szerepel. Solymosi Máté a jelképes 176. helyet kapta a listán. A műsorban is elhangzott, hogy a párt teljesítette korábbi vállalását, és négy roma jelöltet olyan helyre tett, amely parlamenti mandátumot érhet.
Ez önmagában is figyelemre méltó fejlemény a magyar politikában. A roma képviselet az elmúlt évtizedekben többnyire korlátozott maradt, és ritkán fordult elő, hogy egy országos politikai szereplő ilyen világos vállalást tegyen ezen a téren.
Erős gesztus, kevés információ
A stúdióbeszélgetés egyik visszatérő eleme az volt, hogy a lista politikai jelentősége vitathatatlan, a jelöltekről elérhető nyilvános információ viszont egyelőre szűkös. Báthory Róbert arról beszélt, hogy a hírt sok szerkesztőség átvette, de a jelöltek hátterét, életútját, elképzeléseit már alig dolgozta fel valaki. Úgy fogalmazott: a történet „nem fejlődött tovább”, a nyilvánosság kevés kapaszkodót kapott ahhoz, hogy megismerje, kik ezek az emberek valójában.
Ez a hiány azért is fontos, mert a képviselet kérdése itt nem áll meg a származás megnevezésénél. A műsorban többen felvetették: önmagában az, hogy valaki roma, még nem mondja meg, milyen ügyeket akar képviselni, milyen politikai vagy szakmai irányt vinne, és mennyire lesz önálló mozgástere a párton belül.
Új arcok a roma közélet küszöbén
Vető Balázs politológus szerint a Tisza jelöltállítási logikája abba a mintázatba illeszkedik, amelyben a párt kevésbé a klasszikus politikai szereplőkre, inkább szakmai háttérrel, civil tapasztalattal rendelkező emberekre épít. A beszélgetésben azt hangsúlyozta, hogy a roma jelöltek is „helyben sikeres”, saját szakmájukban dolgozó embereknek tűnnek, és ez új színt vihet a politikába.
Iváncsik Fanni szerint kifejezetten fontos, hogy új emberek jelenjenek meg, mert túl sokszor ugyanazok a nevek kerülnek elő a roma ügyek körül. Ugyanakkor kételyeket is megfogalmazott: a jelöltek többségét a szélesebb roma nyilvánosság alig ismeri, ezért egyelőre kérdés, hogy milyen ügyeket akarnak tematizálni, és mennyire tudnak valódi kapcsolatot építeni a közösségekkel. Iváncsik arról beszélt: egy ideális országban a parlament összetétele jobban tükrözné a társadalom valós szerkezetét. Ehhez képest a négy befutó roma jelölt is inkább nyitás, mint megoldás.
A vita ezen a ponton túlmutatott a Tisza listáján. A résztvevők arról is beszéltek, hogy más pártok évek óta alig mutatnak politikai képzelőerőt ezen a területen. A roma képviselet sok esetben jelképes maradt, a valódi döntéshozatalba ritkán kapcsolódott be erőteljesen.
Roma politikusokként vagy egyszerűen politikusokként?
A műsor egyik legérdekesebb kérdése az volt, milyen elvárás nehezedik majd ezekre a jelöltekre. Legyenek hangsúlyosan roma érdekképviselők? Vagy inkább általános szakpolitikai teljesítményt várjon tőlük a közvélemény?
Iváncsik Fanni szerint a kettő nem választható el élesen egymástól. Azt mondta: azt várja, hogy a roma közösségek tapasztalatai és igényei végre megjelenjenek az országos politikában, de úgy, hogy ezek közügyként legyenek láthatók. Lakhatás, oktatás, egészségügy, szegénység: ezek nem elszigetelt roma témák, hanem az egész társadalmat érintő kérdések. Báthory Róbert szerint egy jól működő országban ez a kérdés fel sem merülne ilyen élesen, mert a politikus munkáját a teljesítménye alapján ítélnék meg. A jelenlegi magyar valóságban viszont a roma származás továbbra is külön jelentéssel terhelt tényező, ezért ezek a jelöltek egyszerre kapnak majd identitásbeli, közösségi és pártpolitikai elvárásokat is.
A műsorban többször előkerült az a kérdés is, hogy a lista híre eljut-e a kisebb településeken, információhiányos helyzetben élő roma közösségekhez. A résztvevők szerint a válasz nagyban függ attól, milyen kommunikációs stratégiát követ a Tisza a kampány hátralévő részében. Báthory Róbert és Vető Balázs is arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok számára a közösségi média maradt az elsődleges tér, különösen a Facebook és a TikTok. A közmédia világában az ellenzéki szereplők mozgástere szűk, ezért annak lehet jelentősége, hogy a párt képes-e célzottan és következetesen eljuttatni ezt az üzenetet azokhoz, akik számára valódi jelentése lehet.
Vidéken az is számít, ismerik-e a jelöltet
A vidéki nézőpontot Lakatos Dóra újságíró hozta be a műsorba egy előre rögzített bejátszásban. Szerinte az, hogy öt roma jelölt került fel egy nagy párt listájára, és közülük négy befutó helyre, fontos és örvendetes fejlemény. Ugyanakkor hangsúlyozta: a mozgósító erő attól is függ, mennyire ismertek ezek a szereplők a saját közösségeikben. Ha egy jelölt helyi tapasztalattal, ismertséggel és hitelességgel rendelkezik, annak valódi súlya lehet vidéken. Lakatos Dóra arra is utalt, hogy az új arcok megjelenése önmagában nem probléma. Attól, hogy valaki korábban kevésbé volt jelen a roma mozgalom nyilvánosságában, még lehet később meghatározó közéleti szereplő. Ez a kérdés szerinte inkább a következő időszakban dől el: láthatóvá válnak-e ezek az emberek, megszólalnak-e, és felépül-e körülöttük valódi politikai tartalom.
Kadét Ernő / RSK
Nézd meg a teljes beszélgetést itt: