Hat év alatt 51 ingatlant vásárolt meg a mezőkeresztesi önkormányzat, a település tulajdonában álló házak közül mindössze kettő lakott. Az RSK filmjében három roma család mondja el, hogyan veszítette el otthonát. Két dokumentált ügyletben ugyanaz a közvetítő és a felesége biztosította a csereházat, miközben az eredeti ingatlanok rövid idő alatt az önkormányzathoz kerültek, majd lebontották őket. Majoros János polgármester szerint Mezőkeresztesen nincs lakáspolitika, az érintettek sérelmei alaptalanok.
Pusomai Judit 31 évig élt családjával a Kissor utca 5. szám alatt. Egy vihar megrongálta a házat, ezért a polgármestertől kért segítséget a helyreállításhoz. Ekkor kereste meg H. Róbert, akit korábbról, mezőgazdasági munkákból ismert. Judit szerint a férfi azt ígérte, hogy csak a felújítás idejére kell Mezőnagymihályra költözniük, később visszatérhetnek. A házuk tulajdonjoga azonban először a férfihez, majd pilanatok alatt az önkormányzathoz került, és végül lebontották.
A család ugyanis végleges csereszerződést írt alá. Judit azt mondja, rosszul lát; elmondása szerint az ügyvéd nem olvasta fel neki a megállapodást, az irodában alig öt percet töltöttek. Úgy emlékszik, H. Róbert arra kérte őket, ne tegyenek fel kérdéseket, írják alá a papírokat.
Az RSK által megismert iratok időrendje több kérdést is felvet. A mezőkeresztesi képviselő-testület 2024. november 20-án döntött a Kissor utcai ingatlan megvásárlásáról. Ugyanezen a napon H. Róbert megvett egy mezőnagymihályi házat, majd elcserélte Juditék mezőkeresztesi otthonára. A dokumentumokat november 26-án nyújtották be a földhivatalhoz, december 2-án pedig újabb szerződés készült, amelynek végén a Kissor utcai ház az önkormányzathoz került.
Muhi Erika jogász arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ideiglenes kiköltözéshez elegendő lett volna egy bérleti megállapodás; a tulajdonjog felcserélése ehhez nem volt szükséges. Juditék korábbi házát egy héten belül lebontották. Judit azt mondta, abban a tudatban figyelte a bontást, hogy a ház helyén új otthont építenek neki. A telken azóta sem épült új ház.
Mezőkeresztes utcáin egyébként sok a feltűnően rendezett, üres telek. Némelyiken már semmi sem jelzi, hogy néhány éve még családok otthona állt ott. Az RSK hónapokon át vizsgálta, mi történt ezekkel a házakkal, kik költöztek el belőlük, és miért került közülük ennyi a város tulajdonába.
A közérdekű adatigénylésre kapott önkormányzati válasz, az ingatlanügyletek iratai és az érintettek beszámolói együtt olyan mintázatot mutatnak, amely jóval túlmutat néhány elszigetelt adásvételen. A megkérdezett helyiek közül többen azt állítják: az önkormányzat főként olyan házakat vásárol meg, amelyekben roma családok élnek, vagy amelyek alacsony áruk miatt szegény családok számára is elérhetők lennének. Majoros János polgármester szerint az érintettek sérelmei alaptalanok.
Két év alatt 36 ingatlan
Mezőkeresztes önkormányzata a 2026. június 18-án megküldött adatközlés szerint 2020-ban három, 2021-ben egy, 2022-ben hat, 2023-ban három, 2024-ben tizenhét, 2025-ben tizenkilenc, 2026 első hónapjaiban pedig két ingatlant vásárolt. Ez összesen 51 ingatlan.
Az önkormányzat által közölt vételárak összege az RSK számítása szerint 252,55 millió forint. A felvásárlások 2023 után gyorsultak fel látványosan: 2020 és 2023 között összesen 27,05 millió forintot, 2024-ben és 2025-ben már 209 millió forintot fordítottak ingatlanokra.
Az önkormányzat vagyonkataszterében 49 „lakóház, udvar” megnevezésű ingatlan szerepel. A hivatal közlése szerint ezek közül kettő lakott, a többi üresen áll vagy lebontották. Az önkormányzat azt is közölte, hogy az eladók keresték meg a képviselő-testületet, értékbecslés nem készült, a vételárat az eladó határozta meg, a vásárlásról pedig a testület döntött. Arra a kérdésre, milyen ügylettel jutottak az eladók a házakhoz közvetlenül az önkormányzati adásvétel előtt, azt válaszolták: ilyen adat nem áll rendelkezésükre. Más önkormányzatokkal nem kötöttek megállapodást a kiköltöző lakók elhelyezéséről.
Marikáéknál is a döntés született meg előbb
Kolompár Máriáék jobb állapotú házba szerettek volna költözni, ezért segítséget kértek a polgármestertől. Elmondásuk szerint később bontást és 500 ezer forintos bírságot helyeztek kilátásba, majd megjelent H. Róbert egy másik településen lévő csereingatlan ajánlatával. A család azt mondja, a házat este, sötétben mutatták meg nekik, a szerződést pedig még aznap, sietve íratták alá velük. H. Róbert állítólag azzal sürgette őket, hogy gyermekvédelmi következményei lehetnek, ha nem fogadják el az ajánlatot.
Az iratok szerint a képviselő-testület már 2024. december 10-én döntött Marikáék mezőkeresztesi ingatlanának megvásárlásáról. H. Róbert felesége 2025. január 6-án kötött csereszerződést a családdal egy szentistváni házra. A mezőkeresztesi ingatlan napokon belül az önkormányzaté lett, majd lebontották.
Marikáék csak utólag tudták meg, hogy korábbi otthonuk a városhoz került. A család elégedetlen a csereházzal, és azt állítja, nem kapott elegendő időt arra, hogy átgondolja az ügyletet.
Róbert és a felesége legalább két, iratokkal is követhető cserében játszott közvetítő szerepet. Egy harmadik, hasonló történetről is tudunk, annak érintettjei nem akartak kamera elé állni. Az RSK telefonon kereste H. Róbertet, aki a beszélgetést megszakította, és nem adott magyarázatot arra, miért éppen ő és a felesége biztosított csereingatlanokat azoknak a családoknak, amelyek házát az önkormányzat már meg akarta venni.
A tűz után néhány hetet kapott a távozásra
Pusomai Angéla 2011-ben, öt gyermekével költözött Mezőkeresztesre. Részletre vásárolta meg a házat, amely évekkel később leégett. Angéla azt mondja, a tűz előtt egy ismerőse figyelmeztette, hogy fel fogják gyújtani az otthonukat. Szándékosságot feltételez, a film készítésekor ugyanakkor nem állt rendelkezésünkre olyan hatósági megállapítás, amely az elkövetőt vagy a tűz okát tisztázta volna.
A család a tűz után hetekig a súlyosan megrongálódott épületben maradt, áram, víz és gáz nélkül. Angéla az önkormányzattól kért szükséglakást. Elmondása szerint ötezer forint rendkívüli támogatást kapott, és azt a lehetőséget vetették fel neki, hogy cserélje el vagy adja el a házát. Közben a gyermekvédelmi hatóság egyhetes határidőt szabott a lakhatási feltételek rendezésére. Angéla attól tartott, hogy négy unokáját kiemelik a családból, ezért elfogadta az önkormányzat ajánlatát.
Állítása szerint a szerződés alapján három napon belül el kellett hagynia az ingatlant. A vételárból 1,35 millió forintért egy ároktői házat vásárolt a fia családjának. A fennmaradó összeg ügyvédi letétbe került, és részletekben jutott hozzá. Mire a pénzt megkapta, már nem tudott újabb házat venni Mezőkeresztesen. Angéla ma hajléktalan. Beszélt arról is, hogy a fia drogot használt és lopott; a rendőrségi intézkedést ő maga kezdeményezte. Úgy érzi, a család problémái nem indokolhatják, hogy ő is elveszítse az otthonát és a megélhetését. „Olyan, mintha elvették volna az életemet. Teljesen elszakítottak tőlem házat, munkahelyet, mindent, mindent. Semmi nem maradt, csak az emlékek” – fogalmazott.
A repülőtér eladása után gyorsultak fel a vásárlások
Az ingatlanfelvásárlások felfutását jelentős önkormányzati bevétel előzte meg. Mezőkeresztes 2023 nyarán meghirdette az egykori katonai repülőtér két ingatlanában fennálló, öthatodos tulajdonrészét. A város pályázati felhívása 1,5 milliárd forintos minimális vételárat határozott meg. A tulajdonrész még abban az évben egy Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó cégcsoporthoz került.
Az időzítés önmagában nem igazolja, hogy a repülőtér árából finanszírozták a lakóházak megvásárlását. Az adatok közötti fordulat mégis látványos: 2023-ig évente legfeljebb hat ingatlant szerzett meg a város, 2024-ben már tizenhetet, 2025-ben tizenkilencet.
A helyiek közül többen azt mondták az RSK-nak, hogy a felvásárlások célja a roma és a szegény családok beköltözésének megakadályozása. Ezek a vélemények önmagukban nem bizonyítják az etnikai alapú kiválasztást. A korábbi események miatt azonban különösen fontos lenne, hogy az önkormányzat világosan bemutassa a vásárlások célját és az üres telkek hosszú távú hasznosítási tervét.
Majoros János polgármestert 2016-ban százezer forintra bírságolta az Egyenlő Bánásmód Hatóság. A hatóság megállapítása szerint megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor az önkormányzati újságban arra kérte a helyieket, hogy más településről érkező romáknak ne adják el ingatlanjaikat.
Mezőkeresztes 2025-ben elsőként alkotott rendeletet a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján. A szabályozás elővásárlási jogot biztosított az önkormányzatnak, egyebek mellett lakhatási programokra, a spekulatív vásárlások visszaszorítására és a népesség megtartására hivatkozva. A rendeletet néhány héttel később, a végrehajtási rendelet hiánya miatt kialakult jogellenes helyzetre hivatkozva hatályon kívül helyezték. Az RSK által feltárt ingatlanvásárlási gyakorlat évekkel korábban kezdődött.
A polgármester szerint nincs lakáspolitika
Majoros Jánost interjúra hívtuk, hogy elmondhassa, milyen városfejlesztési célokat szolgál a több tucat ingatlan megszerzése, miért maradnak üresen vagy miért bontják le a házakat, és hogyan értékeli a kiköltözött családok állításait. A polgármester nem vállalta a beszélgetést.
Írásban azt közölte, hogy Pusomai Judit állításait valótlannak tartja, ezért azokra nem kíván reagálni. Szerinte Mezőkeresztesen nincs települési lakáspolitika, az érintettek sérelmei alaptalanok. A korábbi sajtóbeszámolókat uszítónak, megbélyegzőnek és az igazságot nélkülözőnek nevezte; úgy vélte, egy újabb interjú ismét országos hangulatkeltést indítana el.
A város több mint negyedmilliárd forintot költött ingatlanokra, az önkormányzati lakóházak közül mindössze kettő lakott, több roma család pedig már más településen él. Angéla számára a felvásárlási folyamat vége hajléktalanság lett.
Kadét Ernő, Galyas Gyula / RSK
Nézd meg a videónkat itt
A cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával, a LIMENet program keretében készült. Tartalmáért kizárólag a Roma Sajtóközpont felelős, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
Források és háttér
Mezőkeresztes Város Önkormányzatának 2026. június 18-i adatközlése az RSK közérdekű adatigénylésére.
Mezőkeresztes 2023-as repülőtéri pályázati felhívása
A repülőtéri tulajdonrészek értékesítésének háttere
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2016-os döntésének sajtóbeszámolója