Magyar Péter finoman vállon veregeti a Mi Hazánk cigányozó brigádját, a Tisza jelöltgyárából közben elpárolog az összes roma szereplő, az állam pedig ezermilliárdokat éget el presztízsbetonra, miközben milliók lakhatása billeg a szakadék szélén. A díszlet harsány, a háttérben gyerekek nőnek fel penészes falak között, üres hűtő előtt, remény nélkül. Ez a Roma Ecet, az RSK heti fanyar hírösszefoglalója – orrot befogni, most merülünk alá.
A politikai vakságról
Magyar Péter újra és megint nyakába vette az országot. A minap Jászkiséren találkozott a választókkal. Ezen az eseményen is sok-sok kérdést kapott, melyek egyike a Mi Hazánk, Toroczkai László és kisnyilas társai cigányellenességére, megbélyegző és kirekesztő politikájára vonatkozott. A válaszából úgy tűnt, hogy a Tisza Párt vezetője az elmúlt éveket vagy egy kolostor sötét, wifi- és térerőmentes pincéjében, vagy egy távoli galaxisban töltötte volna, ahová sem a fény, sem pedig a Mi Hazánk masszív és állandó cigányozása nem jutott el. Aki nem látja és nem érzékeli, hogy a Mi Hazánk nevű formáció politikai irányvonala nagyon erős rokonságot mutat a Szálasi-féle Nyilaspárt eszmeiségével, az politikai értelemben vak. Amennyiben nem szenved politikai vakságban, abban az esetben olybá tűnik, hogy tudatosan és elítélendő módon taktikázik. Szerkesztőségünk tagjai természetesen tisztában vannak azzal, hogy a politika szerves része a taktikázás, a véd- és dacszövetségek megkötése. No de nem a benácult politikai erőkkel. Egy magára valamit adó, európéer, demokratikus vezető nem lehet széljobbosok mentegetője, simogatója. Ugyanis azok képviselt eszméi a történelem szemétdombjára valók, így velük nemhogy nem illik, egyenesen nem szabad rendszert váltani. Azaz lehet, de ez egy visszatasító és rémisztő politikai rezsim kiépülésének irányába vezethet.
A négy, ami három volt, illetve sosem volt kettő, ami alapvetően zéró
Lezárult a Tisza Párt jelöltjelöltjeinek belső válogatása. Ahogy múlt héten írtuk: négy roma induló volt a mezőnyben – legalábbis azt hittük. A választás után kiderült, hogy kettő jutott tovább, majd egy közepesen csavaros dramaturgiai fordulattal az is, hogy a négy valójában mindig is három volt… végül pedig úgy tűnt, hogy egy maradt talpon. Azonban kiderült, hogy ez sem igaz, ugyanis a véghajrára egyetlen roma jelölt-jelölt sem maradt a pászton. Ha az olvasó elvesztette a fonalat a matekban, ne aggódjon: nem Önben van a hiba. A bonyodalmat az okozta, hogy Makai Márton, a Baranya 3-as körzet indulója jelezte a Tisza Párton keresztül, hogy nem tartja magát romának. Az RSK ezúton kér elnézést a kéretlen cigányozásért – nem szokásunk senkit „összecigányozni”. Mindezzel együtt továbbra is fontosnak és alapvetőenk tartjuk, hogy a demokratikus pártok soraiban legyenek roma jelöltek. Nem négyen vagy hárman, hanem jóval többen. Magyar Péter a jászkiséri lakossági fórumon, ahol az egyik válaszában gyengéden simizte Torocki buksiját, elmondta, hogy nem a jelölt-jelöltek etnikai hovatartozás volt a fő kiválasztási szempont. Picit ugyan unalamas már, de azért újra elmondjuk: természetesen sosem és most sem azt várjuk, hogy pusztán azért mert valaki roma, felkerüljön egy demokratikus párt listájára. Azonban azt igen, hogy ha vannak a közügyek iránt nem csak érdeklődő, de tettrekész, felkészült romák, akkor legyen már lehetőségük, esélyük felkerülniük jelölti listára. Szerkesztőségünk szilárd meggyőződése, hogy egy olyan új párt listáján, mint a Tisza, ahol csupa, a szó jó értelmében vett ismeretlen és politikai tapasztalattal nem igazán rendelkező civil került fel, a roma jelölteknek is bőven lett volna helye. Akár közfelkiáltással is meglehetett volna őket szavazni. Ez nem csak szép gesztus lett volna, de nagyon demokratikus is egyben. Mi most a magyar demokrácia minősége és romák politikai reptezentációja érdekében kénytelen vagyunk ismét hangos szóval felkiáltíni, s jelezzni, hogy a kialakult helyzet korrekciójára még lehetőség nyílik. Éppen ezért javasoljuk Magyar Péternek, a Fidesznek és minden demokratikus pártnak, hogy a 2026-os és a mindenkori választási listáján is előkelő helyen szerepeltessen felkészült roma embereket. Meggyőződésünk, hogy minnél színesebb lesz a parlament összetétele, annál nagyobb esély nyílik majd a demokratikus működésre, döntéshozatalra.
Akinek van, annak adatik…
Közgazdasági alapvetés, hogy minél kevesebb szegény ember él egy országban, annál több pénz jut – csak a két legfontosabbat említve – oktatásra és egészségügyre, valamint úgy általában a haza felvirágoztatására. Ezt az egyszerű tételt szeretettel ajánljuk Nagy Márton és Orbán Viktor figyelmébe. Szívesen. A 444 elemzése bemutatta, hogyan változott meg, torzult el 2010 óta az állami újraelosztás: az állam az elmúlt 15 évben mindenre is költött, presztízsberuházásokra különösen bőkezűen, miközben az amúgy is jobb anyagi, társadalmi helyzetben lévő csoportokat támogatta tovább. Az alsóbb társadalmi rétegek javára viszont alig jut figyelem, forint pedig még annál is kevesebb. A számítások szerint évente 1706 milliárd forinttal lehetne többet fordítani jóléti és szociális ügyekre. Tudjuk, hogy ebből az összegből, valamint a Magyar Nemzeti Bankból elopott 500 milliárd forintból rengeteg stadiont, 20 cm-es kilátót, Nagy-Magyarország formájú szökőkutat lehetne építeni, és még több kastélyt felújítani. Azonban Mi, az RSK szekesztőségében társadalmi szempontból sokkal alapvetőbbnek és fontosabbnak ítéljük a szegénység mértékének csökkentését, erős és sűrűszövésű szociális háló kiépítését. Továbbá égetően fontos tartanánk sok-sok szociális bérlakás építését, ugyanis a Habitat for Humanity ez évi jelentése szerint 2,9 millió ember él lakhatási bizonytalanságban Magyarországon. Tisztelt olvasóink, na ez az igazi dráma. S kétségünk ne legyen, ezt nem Soros György és a brüsszeli bürokraták írták, hanem a 2010 óta regnáló kormányok. Csak abban tudunk bízni, hogy a szegénység mértéke, mélysége legalább olyan társadalmi krízist fog okozni, mint a magyar foci válogatott távolmaradása a jövő évi világbajnokságról. Sajnos vannak kétségeink…
Gigászok csatája
Akit nem viseltek meg a fent olvasottak, s eljutott véleménycikkünk ezen részéig, azok számára beszámolnánk egy kozmikus művészeti és zeneelméleti vitáról, amelyhez képest a 2025-ös költségvetésben tátongó giga nagyságú lyuk is végtelen derűre ad okot. Nos, Majka és Gáspár Laci csaptak össze egy trash tehetségkutató műsorban. Egy versenyző teljesítménye kapcsán feszült egymásnak a két zeneesztéta. Úgy tűnik, hogy az ügy nem fodrozódik tovább: a két nemes lelkű zsűritag megbékélt. Közeledik az advent, lehet, hogy nekünk is ezt kellene tennünk.
Szegedi Dezső / RSK