Hét, a kassai Lubina telepen élő roma család magyarországi költözését szervezték meg, az első családok már megérkezhettek a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szalonnára. Kényszerű deportálásra jelenleg nincs bizonyíték, a költözés körülményeit azonban a szlovák romaügyi kormánybiztosi hivatal is aggályosnak tartja, egy kassai polgármesterjelölt pedig feljelentést tett az ügyészségen. Közben Szalonnán rendkívüli önkormányzati ülés összehívását sürgetik, és megszólalt az országos roma önkorményzat vezetője is. 

Július 16-án megkezdődött a kassai Nad jazerom, magyarul Tóváros városrészben található Lubina telep bontása. Aznap két család elhagyta a telepet, és a szlovák sajtó értesülései szerint Szalonnára indult. Néhány órával később munkagépek lebontották az üresen maradt kunyhóikat. Egy nappal később a szlovák állami hírügynökség már arról számolt be, hogy az eljárás összesen hét roma családot érint, akik egy magyarországi településre költöznek. A TASR beszámolója szerint a költözést a nonprofit szektor szervezte.

A telepbontás a választási kampány egyik központi ügye lett

Lenka Kovačevičová, Kassa-Tóváros jelenlegi polgármestere június 30-án jelentette be, hogy független jelöltként indul Kassa főpolgármesteri tisztségéért. Kampányának fő témái között a közbiztonság, a rend és az illegális telepek felszámolása szerepel. A Lubina bontását július 17-re jelentette be, kampányszlogenje pedig magyarul nagyjából úgy hangzik: „Elég volt a rendetlenségből!”

Kovačevičová szerint a programot évek óta készítik elő. Azt állítja, hogy a családokra senki nem gyakorolt nyomást, a Magyarországra költözők maguk választották ki és vásárolták meg szalonnai házaikat. A kunyhóikat is saját döntésük alapján bontották el. A nyilvánosságra került részletek azonban több ponton ellentmondásosak. A polgármester az egyik család esetében még folyamatban lévő kölcsönről beszélt, később viszont azt mondta, hogy a magyarországi ingatlanokat már másfél éve megvették. Azt is elismerte, hogy férfiak egy csoportja segített az egyik ház felújításában és a szakmunkák elvégzésében. A Pravda tudósításából nem derül ki pontosan, mely szervezet finanszírozta az ingatlanokat, kik adták a kölcsönt, és milyen feltételekkel váltak tulajdonossá a családok. A Lubinán maradt lakók közül többen közölték, hogy nem akarnak Magyarországra költözni. Egy asszony arról beszélt, hogy nem tud magyarul, és csak tartós, biztonságos helyettesítő lakhatás esetén hagyná el a telepet. Azt sem tudta megmondani, ki vásárolta meg a már elköltözött családok házait.

A szlovák romaügyi hivatal rendkívül szokatlannak tartja az eljárást

A szlovák kormány roma közösségekért felelős biztosi hivatala „rendkívül szokatlannak” minősítette a családok Magyarországra költöztetését. A hivatal csak július elején szerzett tudomást a tervről, majd írásban kért tájékoztatást a jogi konstrukcióról és a családok helyzetéről. A hivatal szerint tisztázni kell az egészségügyi ellátás folyamatosságát, a gyermekek tankötelezettségének teljesítését, a munkalehetőségeket és a szociális ellátások hozzáférhetőségét. Jelezte azt is, hogy Kassa-Tóváros az elmúlt időszakban nem pályázott a roma családok szociális vagy átmeneti lakhatását segítő támogatásokra. Alexander Daško kormánybiztos szerint korábban moduláris lakások építésének finanszírozására is lehetőséget ajánlottak a városrésznek, ám a szükséges projekt nem érkezett meg. A hivatal jogi vizsgálatot ígért arra az esetre, ha beigazolódik, hogy egy szlovák önkormányzat saját állampolgárainak helyzetét ténylegesen az országon kívülre költöztetésükkel próbálja rendezni.

Miroslav Sabol kassai főpolgármester-jelölt július 23-án feljelentést tett az ügyészségen. Azt szeretné tisztázni, hogy a telep felszámolása összefügghet-e a terület későbbi gazdasági hasznosításával. Sabol szerint a telkek rendezése után egy körülbelül 19 hektáros fejlesztési terület jöhetne létre. Ez jelenleg feltételezés, amelyet sem az ügyészség, sem más hatóság nem igazolt. A feljelentésről a szlovák állami hírügynökség számolt be.

Szalonnán rendkívüli ülést és beköltözési korlátozást sürgetnek

Az ügy magyarországi oldaláról egy Szalonnán közvetített élő videóban beszélt Horváth Zsolt helyi roma vezető és önkormányzati képviselő, Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke, valamint Orgona Győző önkormányzati képviselő, a szalonnai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. A felvétel több része technikailag értelmezhetetlen, a fontosabb kijelentések azonban tisztán hallhatók. Dancs Mihály úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy ez egy Európában is egyedülálló történet, hogy egy kampány miatt valakik azt gondolják, hogy a problémát átteszik a határon túlra.” Dancs Mihály hozzátette, bízik abban, hogy megoldás születik az ügyben. Szerinte már az is vitatható, ha egy problémát egyik településről a másikra helyeznek át, az országhatáron túlra tolása pedig még súlyosabb lépés.

Horváth Zsolt szerint egyre több család érkezhet Szalonnára, és a helyzetet a településnek kezelnie kell. Orgona Győző azt mondta, hogy Szlovákiából őt is megkeresték az ügyben, ezután tájékoztatta Balogh Zsolt polgármestert. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és a helyi önazonosság védelméről szóló rendelet megalkotását sürgette. Horváth Zsolt ennél konkrétabb korlátozást javasolt: „aki nem tud magyarul, az nem költözhet be a faluba”. Orgona Győző ugyanakkor maga is jelezte, hogy egy ilyen tilalom jogszerűsége kétséges, mivel Magyarország és Szlovákia egyaránt az Európai Unió tagja. A szlovák állampolgárok uniós polgárként három hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatnak Magyarországon, érvényes személyazonosító okmánnyal. Hosszabb tartózkodás esetén regisztrációra és a törvényi feltételek igazolására van szükség.

A helyi önazonosság védelméről szóló 2025-ös magyar törvény valóban lehetőséget ad az önkormányzatoknak elővásárlási jog, lakcím-létesítési feltételek vagy betelepülési hozzájárulás bevezetésére. A jogszabály ugyanakkor előírja az emberi méltóság, az egyenlő bánásmód és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartását. Egy kifejezetten nyelvi vagy nemzetiségi szűrőként működő szabály komoly jogi aggályokat vetne fel, és nem írhatná felül az uniós szabad mozgás szabályait.

A legszegényebbek nem lehetnek politikai pingponglabdák

Jogvédők szerint az eddig elfogadott rendeletek jelentős része mégis a szegény, jellemzően roma családok távoltartására alkalmas: több elemzés szerint több szabályozás jövedelmi, iskolázottsági vagy más, látszólag semleges feltételekkel sújtja aránytalanul a roma embereket, egyes rendeleteket pedig már a kormányhivatal is jogsértőnek talált. Szalonnán egyelőre nincs önazonossági rendeletet, most azonban éppen a Szlovákiából érkező roma családok miatt merült fel egy ilyen szabályozás elfogadása. A kassai telepbontás kiszorítja a családokat korábbi lakóhelyükről, miközben Szalonnán már a távoltartásuk lehetőségéről beszélnek. A megoldás nyilvánvalóan nem az, hogy a legszegényebb embereket települések – ebben az esetben országok – között politikai érdekek alapján pingpongozzák.

Kadét Ernő / RSK