Feszült belső viszonyok és ellentmondásos kormányzati kapcsolatok árnyékában döntött a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) a roma nemzetiségi szószólói lista összeállításáról. Az elnök, Aba-Horváth István kényelmes többség birtokában került a szószólói lista élére. Mivel nem cél, várhatóan megint nem lesz szavazati joggal is járó parlamenti mandátuma a roma nemzetiségnek, amihez mintegy 20-25 ezer szavazat elegendő lenne.
A 2024-ben megválasztott, a nevének megváltoztatásával is a megújulást is demonstrálni kívánó Magyarországi Romák Országos Önkormányzata és annak elnöke, Aba-Horváth István ambiciózus tervekkel lépett színre. Teljes megújulást, átlátható gazdálkodást, szakmai alapon történő működést, de mindenekelőtt a roma közösségek érdekének határozott képviseletét, társadalmi, gazdasági helyzetének javítását tűzte ki célul. Ezekből a nagyívű tervekből egyelőre semmit nem érzékelhettek a roma közösségek, választók. Ezzel szemben, a korábbi évekhez képest tagadhatatlanul csendesebb, kevésbé látványos belső viták övezték a szervezet működését. S nemcsak belső viták okoztak problémát, feszültséget a szervezet berkein belül, de úgy tűnt, hogy a kormányzattal sincs kiegyensúlyozott viszonyuk. Ebből kaphatott ízelítőt mindenki, aki figyelemmel kísérte a nyári, Tusványoson megrendezett beszélgetést, amelyen Berki Sándor független parlamenti képviselő, Sztojka Attila államtitkár, valamint Aba-Horváth István elnök vett részt. Aba-Horváth és Sztojka Attila éles vitába keveredtek. Úgy tűnt, mintha nem ugyanannak a politikai közösségnek lennének a tagjai.
Aba-Horváth a Tusványosi vitát követően ki is lépett a Sztojka Attila aktív szerepvállalásával, támogatásával létrejött Cigány Közösségek Szövetségéből (CiKÖSZ). Aba a kilépés ellenére is hangsúlyozta, hogy ő politikailag elkötelezett, ahogyan fogalmazott: „Ha az ég a földdel egybeszakad, mi akkor is fideszesek maradunk!”
A MROÖ képviselői mindezen előzmények fényében döntöttek ma arról, hogy kik szerepeljenek az ún. roma nemzetiségi szószólói listán. A szószóló intézményét a 2012. évi XXXVI. törvény vezette be. A szószólói státus létrehozásával az állam azt kívánta elősegíteni, hogy Magyarországon élő nemzetiségek képviselete biztosított legyen az országgyűlésben, még abban az esetben is, ha az adott nemzetiség listája nem szerez mandátumot a választásokon.
A szószólói listára minimum 3, maximum 7 főt lehet jelölni. Hidvégi Balogh Attila, a ROMNET főszerkesztőjének helyszíni beszámolója szerint a mai jelölési procedúrán Dancs Mihály Roma Polgárjogi Mozgalom képviselője azt javasolta, hogy két jelölt legyen a listán. Ez a javaslat hamvába holt, s végül is az előírásoknak megfelelően 7 fő került fel a listára. A lista tagjai: 1. Aba-Horváth István, 2. Dancs Mihály, 3. Gallyas József, 4. Sárközi József, 5. Tóth Áron, 6. Vajda László, 7. Rupa Éva Borbála
Az elnök az RSK-nak elmondta, hogy nem volt jó hangulata a jelöltállítási folyamatnak. Egyrészt a CIKÖSZ-ös képviselők már korábban és több módon akadályozni próbálták a szervezet érdemi szakmai munkáját, ezért Aba-Horváth István ma is arra számított, hogy konfliktusokkal terhelt lesz a jelöltállítási folyamat. Ennek kapcsán kifejtett, hogy a kezdeti nehézségek ellenére sikerült megnyugtató és eredményes módon lezárni a jelöltállítást. Az elnök azt is elmondta, hogy azért is csalódott volt, mert szerinte a CIKÖSZ-ös képviselők nem voltak tisztában a jelöltállítási folyamattal, holott – Aba Horváth tájékoztatása szerint – érdemi és átfogó információkkal látták a képviselőket ez ügyben is.
Az elnöktől megkérdeztük, hogy a CIKÖSZ-ből való kilépését követően változott-e a politikai alapállása? Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az szilárd, rendíthetetlen, s továbbra is elkötelezett FIDESZ támogató, szavazó. A Sztojka Attila romaügyi államtitkárral való viszonyáról már sokkal árnyaltabban fogalmazott. Elmondta, hogy már a CIKÖSZ megalakulása előtt sem volt kiegyensúlyozott a kapcsolatuk, ami azóta tovább terhelődött. A CIKÖSZ-ből történő kilépést követően érdemi változás nem történt ez ügyben. Arra a kérdésünkre, hogy ebben a kialakult helyzetben és légkörben hogyan tud együttműködni az általa vezetett szervezet a kormányzat különböző szereplőivel, az elnök elmondta, hogy ezen a területen nincs jelentősebb probléma, akadály. Azonban elmondta, hogy a MROÖ 2024-es megalakulása, az érdemi szakmai megkezdése kapcsán kevés támogatást kapott a Sztojka Attila vezette államtitkárságtól. Ez pedig nehézkessé tette a szervezet elindítását.
Aba-Horváth István elmondta, hogy a politikában, s kiváltképp egy választási vagy éppen jelöltállítási folyamatban a kompromisszumokon és szövetségkötéseken túl mégiscsak a matematikának van elsőbbsége, meghatározó jelentősége. Így volt ez ma is, hiszen – ahogy mondja – a 15 CIKÖSZ-ös képviselővel szemben 28 másik ember tudta érvényesíteni a politikai akaratát.
Aba-Horváth István végül elmondta, hogy megtiszteltetésnek érzi azt, hogy őt jelölték a szószólói lista első helyére. Kiemelte, hogy nincsenek egyéni politikai ambíciói, hisz ő a roma közösséget akarja képviselni. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy egy szavazati joggal rendelkező parlamenti mandátum jóval nagyobb mozgásteret biztosítana számára, azonban a szószólói pozíció is lehet eredményesen használni.
A románál jóval kisebb német nemzetiségnek 2022-ben sikerült, ami a 800 ezres roma közösség képviselőinek mégcsak tervbe sincs véve: az egyébként szintén fideszes Ritter Imre vezette listára kevesebb mint 25 ezren szavaztak, ami elegendő volt egy teljes értékű parlamenti mandátumhoz.
Szegedi Dezső / RSK