Hiába vártak sokan roma szakembert az új államtitkári karba, az 55 kinevezett között a megszólalók szerint nem látszik roma döntéshozó. A roma és pro-roma értelmiségi körökben csalódást keltett a lista: többen Orsós Jánost, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítóját látták volna szívesen valódi kormányzati hatáskörrel.
A miniszterek megnevezték az 55 államtitkárt, a névsor sok dícséret mellett kritikai hullámot is elindított roma és pro-roma értelmiségi körökben. A bírálatok közös pontja, hogy a kormányzati struktúrában egyelőre nem látszik felkészült roma szakember valódi döntési pozícióban. A megszólalók többsége nem egyszerűen szimbolikus jelenlétet hiányol. Azt kérik számon, hogy a roma közösségeket érintő oktatási, szociális, kulturális, lakhatási és foglalkoztatási ügyekben lesznek-e olyan döntéshozók, akik saját tapasztalattal, terepismerettel és szakmai felkészültséggel képviselik ezeket a szempontokat.
A csalódottság egyik visszatérő neve Orsós János. Többen úgy vélik, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója olyan oktatási és társadalmi tapasztalatot hozna a kormányzati munkába, amely régóta hiányzik az állami döntéshozatalból.
L. Ritók Nóra: „Drukkoltam Orsós Jánosért”
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője közösségi posztban fogalmazta meg kritikáját. Először azt emelte ki, hogy örül a női államtitkárok magasabb arányának, ezt „nagy lépésnek” nevezte. Ugyanakkor hozzátette: a roma reprezentáció miatt hiányérzete van.
„Mégis azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, aki drukkolt Orsós Jánosért. Sok éve ismerem, és tudom, hogy ahogy ő látja, abból lehet(ne) építeni egy inkluzív társadalmat. Sajnálom, hogy nem kapott hatáskört” – fogalmazott.
L. Ritók szerint a társadalmi leszakadás kérdését nem lehet leegyszerűsíteni etnikai alapon, az Igazgyöngyben is a generációs szegénység felől közelítenek. A roma identitásépítés kapcsán ugyanakkor fontosnak tartja, hogy azt ne a többségi társadalom cigányságképe határozza meg.
Szénási Szilvia: „Semmit rólunk nélkülünk”
Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője hosszabb írásban foglalkozott a roma kultúra intézményesítésével, a közpénzek elosztásával és a civil szervezetek helyzetével. Az államtitkári kinevezések kapcsán azt írta: az 55 kinevezett között jelenleg nem lát roma származású szakembereket.
„Számomra a »semmit rólunk nélkülünk« elve a demokratikus működésnek az alapja, ahol az érintett közösségek tapasztalata és tudása is helyet kap a döntéshozatalban” – írta. Szénási szerint érthető lehet az az irány, hogy ne külön romaügyi államtitkárság működjön, hanem a roma közösségeket érintő kérdések minden szakpolitikai területen megjelenjenek. Szerinte azonban ez csak akkor lehet hiteles, ha roma szakemberek is ott vannak a döntési pontokon. „Roma származású szakemberekre lenne szükség az állami apparátusban és a döntéshozatalban, minden érintett minisztériumban, valódi felelősséggel járó pozíciókban” – fogalmazott. Orsós Jánosról azt írta, hogy sokak számára reményt jelentett, amikor fontos szerepet ígértek neki a rendszerváltás folyamatában. „Szomorúnak” nevezte, hogy végül nem kapott olyan pozíciót, ahol tudása és tapasztalata érdemben megjelenhetne.
Rácz Béla: „Nem díszletekre van szükség”
Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület részéről azt írta, öröm látni, hogy szakmailag felkészült államtitkárok kapják meg kinevezésüket, de szerinte van egy feltűnő hiány. „Egy dolgot azonban nehéz nem észrevenni: romák nincsenek köztük” – fogalmazott. Rácz szerint a miniszteri biztosi és főosztályvezetői kinevezések még hátravannak, ezért a folyamat nem zárult le. Mégis fontosnak tartja kimondani: a roma egyenlőség ügye nem lehet hiteles roma részvétel nélkül. „Nem díszletekre van szükség, hanem felkészült szakemberekre minden minisztériumban, a döntéshozásban, a tervezésben és a megvalósításban is” – írta.
Budai Gábor: „Tereptapasztalattal és szakmai tudással rendelkező emberek kellenek”
Oláh József, Glonczi László, Budai Gábor és Bogdán István a közösségi médiában közzétett beszélgetésben vitatták meg a kialakult helyzetet. Budai Gábor moderátorként arról beszélt, hogy a roma ügyben is valódi rendszerváltásra lenne szükség. A beszélgetés összefoglalója szerint úgy látja, az elmúlt 16 év tapasztalata azt mutatja: a romák bevonása nélkül nincs érdemi változás. „A roma ügy megfelelő kezeléséhez olyan emberek kellenek, akik tereptapasztalattal és szakmai tudással rendelkeznek” – hangzott el a beszélgetésben Budai álláspontjaként. Szerinte a roma közösségben sok olyan szakember dolgozik, aki pontosan ismeri a problémákat és a megoldási lehetőségeket, mégsem láthatók a minisztériumokban vagy a szakpolitikai döntéshozatalban.
Bogdán István: nem kirakatfigurák kellenek
Bogdán István a beszélgetésben a rendszerváltás óta eltelt időszakról beszélt. Álláspontja szerint a romák a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában sem kaptak valódi szerepet. Úgy látja, a mostani kormányváltás több területen paradigmaváltást ígér, a roma ügyben azonban ez egyelőre nem látszik. „Nem kirakatfigurákra vagy szimbolikus szereplőkre van szükség, hanem valódi döntési pozícióban lévő roma szakemberekre” – fogalmazta meg álláspontját. Bogdán szerint a párbeszéd hiánya az egyik legsúlyosabb probléma. Nem világos, melyik minisztérium vagy kormányzati szereplő felel a roma ügyért, és nincs olyan csatorna, ahol a roma civilek és szakmai szervezetek érdemben egyeztethetnének a kormánnyal.
Glonczi László: még látszania kellene a bevonásnak
Glonczi László, a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének vezetője még bízik abban, hogy a minisztériumokban, főként helyettes államtitkári és szakmai szinteken megjelennek roma szakemberek. Ugyanakkor szerinte ha a kormányzat valóban számolna velük, annak már most látszania kellene az előkészítő munkában. „Ha valóban számolnának a roma szakértőkkel, akkor már most látszania kellene annak, hogy megkeresik őket és bevonják őket az előkészítő munkába” – hangzott el Glonczi álláspontjaként. Glonczi a roma ügy jelenlegi szervezetlenségét is bírálta. Szerinte nem tisztázott, ki képviseli a roma ügyet a kormányzati struktúrában, és a roma kerekasztalnak sincs valódi felhatalmazása. Emellett sürgette a korábbi roma programok és támogatások átlátható vizsgálatát, különösen a telepfelszámolási és integrációs pénzek ügyében.
Oláh József: sokkal többet vártak a kormányváltástól
Oláh József józsefvárosi önkormányzati képviselő, a Méltóságot a Romáknak Mozgalom vezetője szerint a roma közösség sokkal többet várt a kormányváltástól. Álláspontja szerint jelenleg inkább kormányváltás történt, mint rendszerváltás, mert a roma közösség továbbra sem kap érdemi beleszólást a döntésekbe. Oláh hangsúlyozta, hogy Magyarországon sok felkészült roma szakember dolgozik az oktatás, a lakhatás, a gyermekvédelem, a szociálpolitika és az integráció területén, mégsem kapnak kormányzati szerepet. Orsós Jánost például szívesen látná oktatási államtitkári pozícióban, mert szerinte terepismerettel és gyakorlati tudással rendelkezik. A beszélgetés összefoglalója szerint Oláh azt is világossá tette: „a roma közösség továbbra is kívül marad a döntéshozatalon”.
A kérdés most az: hol lesz helye a roma tudásnak?
A megszólalók közös üzenete világos: a roma közösségeket érintő döntésekhez felkészült, tapasztalt roma szakemberekre van szükség. A következő kinevezések ezért kulcsfontosságúak lesznek. A miniszteri biztosok, helyettes államtitkárok, főosztályvezetők és szakmai háttérintézmények szintjén még eldőlhet, hogy a roma reprezentáció hiánya csak az első lista fájó üzenete marad, vagy tartós kormányzati működésmóddá válik.
Kadét Ernő / RSK