Szlovéniában súlyos kormányválságot okozott egy emberölés, amit történetesen egy roma férfi követett el. Az egyébként alacsony bűnözési rátájú országban romaellenes közhangulat bontakozott ki, a politikusok és a média egy része pedig tovább fűti a feszültséget: két miniszter lemondott, a miniszterelnök „megregulázásról” beszélt. A felszín alatt régóta izzottak az indulatok, miközben főként a déli országrészben élő romák súlyos kirekesztettségben élnek.
Mi történt Novo Mestóban?
Október 25-én este Szlovéniában egy fiatal fiú szórakozni ment egy 26 ezres Novo Mesto város helyi szórakozóhelyre, ahol konfliktusba keveredhetett egy csoporttal (akik történetesen romák voltak), a fiatal fiú fenyegetve érezte magát, ezért felhívta az ottani városrészen eléggé ismert 42 éves apukáját, az apuka odasietett éjszaka, hogy megvédje fiát – innentől a bűnelkövetés időpontjáig nem tudni pontosan mi történt – majd a következmény az lett, hogy a csoport egyik tagja olyan komoly sérüléseket okozott a férfinak, hogy leállt a szíve. A mentősök érkezésekor még sikerült az újraélesztés, azonban a szállítás közbeni ismételt szívmegállás beköveztekor már nem tudták megmenteni az illetőt.
Normál esetben egy ilyen szomorú és tragikus eset nem kerül be a nemzetközi híráramba, hanem megmarad a helyi nyilvánosság keretei között. Szlovéniában viszonylag alacsony a bűnözési ráta és viszonylag magas az életszínvonal a többi posztkommunista országhoz képest, egy-egy kirívó bűncselekmény ezért sokkal nagyobb figyelmet kap.
Politikai földrengés
Az viszont szinte példa nélküli, hogy egy emberölés miatti közfelháborodás pillanatokat alatt akkorára gerjedt, hogy Boštjan Poklukar Szlovénia belügyminisztere, valamint Andreja Katič igazságügyi miniszterek kénytelenek voltak lemondani posztjukról. Az eset kapcsán az ország miniszterelnöke, Robert Golob is megszólalt, aki jelezte, hogy „sajnos megtorló intézkedésekhez kell folyamodnunk (…), a lépések nem lesznek népszerűek, de komoly változással járnak”. Az sem általános, hogy egy nem extrém jellegű gyilkosság után a miniszterelnök is ilyen határozott és kemény hangon szólal meg. Az Euronews.com magyar kiadásában közzétett írás szerint Szlovéniában hosszú idő óta nem történt olyan bűncselekmény, amely ilyen szintű társadalmi indulatokat váltott volna ki. Kedden több ezer fős tüntetést szerveztek, nyomást gyakorolva és üzenve a miniszterelnöknek, hogy forduljon radikálisabb módszerekhez az erőszak visszaszorítása érdekében és a történtek fényében.
A „roma bűnözés” narratíva felerősödése
Az ügy egyrészt azért kapott nagy figyelmet, mert egy ismert helyi volt az áldozat, akit brutálisan öltek meg. A helyi lapokban elterjedt egy videó, amin látható, ahogy a földön fekvő Šutart rugdossák a szórakozóhely előtt. Másrészt pedig a jelek szerint kiemelt szerepe van annak, hogy az elkövető a roma közösség tagja. Korábban is voltak romák által elkövetett bűncselekmények, amik bekerültek a közbeszédbe, nyáron például egy polgármestert és egy rendőrnőt súlyosan bántalmaztak történetesen roma fiatalok. A kiemelt médiafigyelemnek köszönhetően a korábbi esetek a mostanival egy eseményláncolatként fűződtek össze a közvéleményben, így hamar kialakult egy közös média és politikai narratíva, amiben “roma bűncselekményként” aposztrofálják a tragédiát és több sajtóorgánumban is úgy fogalmaznak, hogy “a romák rettegésben tartják a környezetüket”.
Sőt, maga az államfő is ráerősített a romák kollektív bűnösségére, amikor kijelentette: “elfogadhatatlan, hogy a romák megfélemlítik és erőszakot alkalmaznak a helyi lakosokkal szemben. Erre nincs és nem is lehet mentség vagy indok”. Nataša Pirc Musaris elvárást is megfogalmazott a romák felé, hogy “aktívan és felelősségteljesen vegyenek részt környezetük békéjének és együttélésének biztosításában, tartsák tiszteletben a törvényeket, mindenekelőtt azonban embertársaikat”.
Helyi és civil felelősségek – EPEKA nézőpont
„Az önkormányzatok azt mondják, dühösek. Rengeteg pénz érkezik roma felzárkóztatásra, mégis a polgármesterek áldozatszerepben tetszelegnek és radikális állami beavatkozást követelnek. Ha ennyire elégedetlenek, miért fogadják el a pénzt?” – mondta az RSK-nak Štefan Simončič, a szlovén EPEKA Egyesület vezetője. Szerinte a roma szervezetek felelőssége sem kerülhető meg: a Roma Union három évtizede működik, tetemes támogatásból gazdálkodott, most mégis hallgatnak – eredmény nélkül múlt el harminc év.
Kirekesztés és lakhatási csapda
Simončič szerint a helyi romák a valódi áldozatok: egyik oldalon a saját képviselőik manipulálják őket, a másikon az önkormányzatok és polgármesterek, akik a szavazatokért küzdenek. „A közbeszéd célja ma az, hogy kollektív bélyeget nyomjon rájuk. Nem ilyenek. A gondok valósak, és a lakhatás az egyik legégetőbb. Gettókban élnek – érthető, hogy ez összeroppantja az embert. Onnan nincs kijárat, nincs fejlődés. Ez a környezet senkinek sem jó, a gyerekeknek a legkevésbé. Így válik minden generációs terhévé.”
Simončič a közelgő szlovéniai választásokra is kitért: “Következő évben vannak a választások, március áprilisban a kormányzati, szeptember októberben a polgármesteri, ezek a témák pedig nagyon népszerűek. Egy-egy ilyen téma segíti egy párt minden hibáját elfeledtetni, vagy éppen emlékeztetni.”
Nemzetközi reakció
Megszólalt a nemzetközi roma ernyőszervezet, a Roma for Democracy Foundation alapítója is. Mensur Haliti szerint Szlovénia reakciója az Aleš Šutar-gyilkosságra intő jel Európának: amikor a félelem válik politikává, a jogállam erodálódik. A bűnügy rövid időn belül utcai indulatokká és médiacirkusszá torzult, a gyanúsított roma származása fontosabb lett a bizonyítékoknál, miközben a romák elleni gyűlölet felhangosodott. Haliti történelmi példákkal mutatja meg, hogy a romák rendszeresen válnak bűnbakká, és bírálja, hogy az „inklúzió” kormányzati programjai ellenőrzéssé és megfigyeléssé alakultak. Teljesen pártatlan nyomozást, a gyűlöletbeszéd egyértelmű kormányzati elutasítását, látható és hatékony védelmet kér a fenyegetett közösségeknek, valamint EU-szintű ellenőrzést (FRA, ECRI) és felelősségre vonást azoknál, akik normalizálták az ellenségességet. Álláspontja szerint az igazság Šutar ügyében és a romák biztonsága ugyanannak a demokráciatesztnek a része; a legitim kormányzás alapja a törvény és a védelem egyenlősége, nem a félelemkeltés.
Szlovén társadalmi-gazdasági háttér
Szlovénia jelentős, pozitív irányú társadalmi, politikai, gazdasági változásokon ment keresztül az elmúlt pár évtizedben. Az ország 2004-ben csatlakozott az NATO-hoz, valamint a Európai Unióhoz. Szlovénia hamar a Balkán mintaországává vált. Politika élete kiegyensúlyozott, azt nem jellemezték komolyabb válságok. Gazdaságilag stabil, a többi balkáni országhoz képest mindenképpen. Az országban 2007 január 1-től az euró a hivatalos fizetőeszköz. Tény, 2020-as pandémia beszakította szlovén GDP-t, és a 2021-es visszapattanás óta a lassú növekedés vagy a stagnálás volt a jellemző a szlovén gazdaságra.
Ebből a lassú, de egyre jobban érzékelhető gazdasági, társadalmi fejlődésből a roma közösségek sajnos kimaradtak. A rendelkezésre álló eu-s fejlesztési források ellenére nem történt hatható, érdemi lépés a szlovén romák társadalmi, gazdasági emancipációjának előmozdítása érdekében. A szlovén romák számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos adat, becslések szerint nagyjából 10-15 ezerre tehető a lélekszámuk, ami kevesebb mint 1%-a a lakosságnak.
Kirekesztettség a déli régiókban
A környező országokhoz képest tehát kifejezetten alacsony a roma lakosság aránya, azok viszont – főleg a déli régióban – rendkívüli kirekesztettségben élnek. A roma férfiak egy jelentős része alkalmi munkából keresi meg a mindennapi betevőre valót. A nem foglalkoztatott aktív korúak aránya a nők körében még magasabb. Az állami támogatások és segélyek célzása nem pontos, ezért sok esetben pont a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat nem érik el, ráadásul azokat az önkormányzatok egyedileg kezelik, akik nagyon változatos színvonalon és “ambícióval” működtetik a rendszert. Kutatások szerint Szlovéniában is tetten érhető a strukturális, intézményi rasszizmus, amely a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat, így a romákat sújtja a leginkább és legérzékenyebb módon.
Szegénység és kriminalitás
A nyomorral járó problémák természetesen kriminális vetülete is van – mint ahogy a világon minden népcsoportnál: minél jobban ki van rekesztve egy közösség/népcsoport, annál jobban ki van téve a bűnözésnek is: rengetegen esnek áldozatul bűncselekményeknek és sokan is válnak közülük bűnözővé.
Nincs ez másképp Szlovéniában sem, ahol a bűnözés és a roma szó, a magyarországihoz kísértetiesen hasonló módon összekapcsolódni látszik a közbeszédben.
A leszakadó ország és településeken élők közül, a kilátástalan nyomor és ebből fakadó perspektíva, valamint átgondolt kormányzati hátránykompenzációs és integrációs program hiányában sokan válhatnak bűnözővé. Természetesen nem a bőrszín, nem az etnikai hovatartozás és nem a egyes népek kultúrája miatt válik valaki bűnözővé. Sokkal inkább a fent említett ólomnehéz társadalmi, gazdasági problémák, a tartós nyomor és a kirekesztés, valamint a reménytelenség elegye hozhat létre olyan állapotot, amelyben az egyénnek csak a rossz és még rosszabb között van módja választani.
A nyilvánosságban arról viszont nincs szó, hogy a szegények által elkövetett bűncselekmények kárvallotjai az esetek döntő többségében maguk a szegények.
Tény viszont, hogy Szlovéniában jelentős és megoldásra váró probléma a romák társadalmi emancipációja. Ezt a politikai, gazdasági elit az elmúlt évtizedekben elmulasztotta vagy nem akarta megoldani. A szélesebb tömegeket érintő negatív, mélyen gyökerező társadalmi, gazdasági, szociális problémák kezeletlenül hagyásának szükségszerűen vannak társadalmi költségei.
Médiamintázatok – Peace Institute (2000)
A szlovén médiában régóta visszatérő probléma a romák torz és kirekesztő ábrázolása. Erre mutat rá a Peace Institute 2000-ben publikált tanulmánya („Roma. Discriminatory discourse in the media in Slovenia”), amely egy 1997-es ügy sajtókezelését vizsgálja. A jelentés szerint még elnökjelölt is fogalmazott így a romákról: „Először is meg kellene védenem a szlovénokat a romák által elkövetett bűncselekményektől. Köztudott, hogy lopnak, társadalmi problémáik vannak, idegen testek a nemzeti szervezetünkben. Másrészt természetesen én vagyok az elnökük is, tehát nagy finomsággal és komolysággal kellene megközelítenem a kérdést. Ha nincs más megoldás, ezt Amerikában láttam, vannak modern gettók a romák számára.” Ez jól érzékelteti, hogy a közbeszédben mennyire természetessé vált a romák megbélyegzése.
Kampánylogika és politikai haszon
A felfokozott indulatok nem kizárólag a tragédiából fakadnak: Szlovéniában áprilisban választások lesznek, a kampánylogika most átitatja a közéletet. Az ügy gyorsan felkúszott a legmagasabb politikai szintekre: Janez Janša, a legnagyobb ellenzéki párt (SDS) elnöke és volt kormányfő Robert Golob miniszterelnök lemondását követelte, sőt fővárosi demonstrációt is kilátásba helyezett. Golob visszautasította a távozást és az előrehozott választás ötletét, arra hivatkozva, hogy ez nem jelentene megoldást. A helyzetet sokan így írják le: „Ezt a témát könnyű politikai haszonra, szavazatra váltani.”
Kökény Alexandra, Szegedi Dezső, Oláh Szilvia / RSK