A Roma Parlament panasszal fordult az Európai Bizottsághoz az önazonossági törvény miatt, amiben azt kérte, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen. Eközben már közel 120 önazonossági rendeletet hoztak meg országszerte. Ahogy térképünkün is jól látszik: továbbra is Észak-Kelet Magyarországon növekszik a legütemesebben a kitiltó rendeletek száma. Terjedésük pedig még mindig bokorszerű: ahol egy megjelenik, hamarosan követi a többi.
Heves városa körül például most Jászszentandrás csatlakozásával nyugatról is „határt húztak”, alig maradt közvetlen szomszéd rendelet nélkül. Jászszentandrás szabályai látványosan szigorúak: elővásárlási jog, 40 000 Ft „betelepülési hozzájárulás”, kötelező TB-jogviszony, jövedelemigazolás, sőt kizáró feltétel lehet a folyamatban lévő büntetőeljárás is.
A kistelepülések mellett nagyvárosok is beálltak a sorba. A XVI. kerület után Hajdúböszörmény a második legnagyob település, amely szűri a betelepülőket – mindkét város első sorban a nem lakáscélú, például zárkerti ingatlanokba történő beköltözést szeretné megakadályozni.
Ahogy arról az RSK is beszámolt, a nemzetiségi ombudsman-helyettes a napokban éles figyelmeztetést adott ki: a jog gyakorlati alkalmazása sértheti az emberi méltóságot, a jogbiztonságot, a szabad mozgást és a tulajdonhoz való jogot; a rendeletek közvetett hátrányos megkülönböztetést okozhatnak, különösen a romák esetében.
Az ombudsmani figyelmztetés kapcsán RTL Híradó tegnap megkérdezte Navracsics Tibor illetékes minisztert, aki szerint a törvény tiltja a diszkriminációt, és jogsértésnél „a leghatározottabban” lépnének fel. Közben több civil szervezet is határozott fellépést sürget a jogszabállyal szemben, többen – pl. a Roma Parlament, a Romano Drom Egyesület és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete – az Európai Bizottsághoz, a Kormányhivatalokhoz és az Aapvető Jogok Biztosához fordultak jogorvoslatért. A Horváth Aladár vezette szervezet beadványa szerint a törvény és az annak nyomán megszületett rendeletek főként az alacsony jövedelműeket és a hazai roma közösségeket sújtják; egyes helyeken a külföldieket is. E jogszabályok sértik többek között a tartózkodási hely szabad megválasztásával kapcsolatos uniós alapjogokat, emellett csorbítják az érintettek jogait és ütköznek az egyenlő bánásmód követelményével. A kezdeményezők kötelezettségszegési eljárás megindítását és a törvény felfüggesztését kérik az Európai Bizottságtól. Az Amnesty International mai közleménye szerint: „Az Országgyűlés csak a látszatra adott azzal, amikor előírta az egyébként is kötelező követelményt, hogy az önkormányzatok nem sérthetik meg az egyenlő bánásmód elvét. Ha valóban érvényt akart volna szerezni ennek a hatalom, akkor nem biankócsekket ad az önkormányzatok kezébe, hanem biztosítékokhoz (pl. térben, időben, pontos feltételek szerint) kötött, kivételes eszközt biztosít a valóban túlnépesedéssel küzdő települések számára.”
Kökény Alexandra, Kadét Ernő / RSK