Hatalmas vihart kavart Lázár János tegnapi megszólalása, amiben úgy fogalmazott, a szaros wc-ket nincs, aki takarítsa a vonatokon, ezért is kell bevonni a romákat. Megkerestünk több civil szervezetet és roma közéleti szereplőt: a közlekedési miniszter kijelentése sokuk szerint egy megalázó és árulkodó szereposztást ad a romáknak, amely a társadalmi ranglétra aljára szánja őket.
Lázár János így fogalmazott a balatonalmádi Lázárinfón:
„Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
Rácz Béla, a 1Magyarország Egyesület vezetője szerint lekezelő és elfogadhatatlan, hogy Lázár etnikai alapon „bekategorizálja” a cigányságot, és a takarításra „tartalékként” hivatkozik rá. „A cigányság nem tartalék. Nézzenek körül, a cigányok dolgoznak az építőiparban, vállalkozók, értelmiségiek, valamint a közmunkában is megtalálhatók. Lázár János kérjen bocsánatot és mondjon le, mert egy miniszter nem beszélhet így!” Rácz szerint a mondat nem egyszerűen „szerencsétlen megfogalmazás”, hanem egy olyan gondolkodás lenyomata, amely a romákat eleve alacsony presztízsű munkákhoz rendeli.
„Fogjon meg egy WC-kefét, és takarítsa el!”
Orsós János az Ámbédkar Technikum vezetője úgy látja, a miniszter mondata „őszinte” abban az értelemben, hogy világosan megmutatja: milyen szerepet szán a kormány a cigányságnak, és mennyire szűk a felkínált perspektíva. Orsós szerint a különbségtétel „magyar és magyar között” régóta épül, és a szegregált oktatás ennek az előszobája: ott jelölik ki, „hol a helye” a cigányságnak. „Azt üzenem Lázár Jánosnak, hogy fogjon meg egy wc kefét, szálljon fel a vonatra, nézzen szembe a saját szarával, mint közlekedési miniszter és takarítsa el!”
„A megoldás nem a beszorítás”
Molnár György, a romák munkaerőpiaci szerepvállalását kutató közgazdász szerint Lázár kijelentése egy olyan logikába illeszkedik, amely a szegényeket – köztük sok roma embert – alacsony bérű, alacsony presztízsű munkákba „tereli”, és csökkenti a társadalmi mobilitás esélyét. „Az iskolarendszer tönkretétele, a közoktatás-politika, valamint a közmunka struktúra is erről szól. Előállítani olyan embereket, akiknek nincs lehetőségük a felsőoktatásra.”
Molnár szerint a megoldás nem a „beleszorítás”: „A megoldás az lenne, hogy a méltatlan munkákat át kéne alakítani és megfizetni, nem pedig erővel belekényszeríteni embereket a vonaton dolgozásra a hidegben, miközben órákat utazik.” A kutató úgy fogalmaz: Lázár mondata „durva kifejeződése” egy 15 éve tartó kormányzati gyakorlatnak, amely mesterségesen erősíti a szétválasztást.
„A kampányban mindig előveszik a cigánykártyát”
Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány vezetője a kijelentést kampánylogikába helyezi: „Felháborító, hogy minden alkalommal, amikor választási kampány van előveszik a cigánykártyát, észreveszik, hogy vagyunk.” Szerinte a kormány megszólalásaiban a romák gyakran megjelennek „pozitívnak szánt” keretben, a végeredmény mégis újra és újra megbélyegző.
Megkerestük Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztost és Aba Horváth Istvánt, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnökét. Sztojka Attila a cikk megjelenéséig nem válaszolt. Aba Horváth István rövid reakciója után közölte: nem kíván hozzájárulni a cikkhez.
„A magyar cigányoknak ennél a kormánynál több lehetőséget senki nem teremtett.”
A felháborodás után Lázár János közösségi oldalán reagált Magyar Péter és Bódis Kriszta kritikájára. „A tipikus libsi jóemberkedés. Még azt sem lehet mondani, hogy cigány, csak eltartott kisujjal azt, hogy roma. Nekem egy Csipkejózsika a Rózsadombról ne dumáljon a cigányok integrációjáról…” Majd az InterCityk takarítását a bevándorlás elleni érvként állította be:
Pont arról beszéltem, hogy még az Intercityken sem akarok Ázsiából vagy Észak-Afrikából behozott takarítókat látni addig, amíg van akárcsak 1 munkanélküli cigány ember is Borsodban, Nógrádban, Baranyában vagy bárhol az országban. Ez egy újabb érv a bevándorlás ellen: elsőbbség a cigányoknak, mindenféle migránsokkal szemben. A magyar cigányoknak ennél a kormánynál több lehetőséget senki nem teremtett. Se fent, se lent, ahol most még csak közmunkát vagy takarítást végezhetnek azok, akiknek nincs végzettségük
– írta.
Kökény Alexandra / RSK