Bár húsz éve a Fidesz tagja, Aba-Horváth István azt bizonygatja: nem a kormánypárt politikai vonalát szolgálná, ha parlamenti mandátumhoz jutna a roma nemzetiségi lista élén. Az interjú másik központi témája a Sztojka Attilához fűződő viszonya volt: egyszerre szólt elismerően egyes programokról, közben kemény bírálatot fogalmazott meg a roma ügyek mai intézményi kezeléséről és az országos roma önkormányzat háttérbe szorításáról.
Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke már az elején igyekezett tisztázni a legfontosabb politikai kérdést: mit jelent az ő Fidesz-tagsága abban az esetben, ha a roma nemzetiségi lista vezetőjeként mandátumot szerez. Azt mondta, húsz éve tagja a pártnak, ezt soha nem tagadta, ettől függetlenül azt állítja, hogy képviselőként a roma közösség érdekeit vinné be a parlamentbe. Kifejezetten úgy fogalmazott, hogy ő nem a Fideszt fogja támogatni, hanem a roma ügyeket akarja képviselni. Szerinte éppen ez adná a mandátum súlyát: az, hogy a roma közösség közvetlen felhatalmazásával szólalhatna meg az Országgyűlésben.
Az interjú egyik fő kérdése tehát az volt, hogy elhiszik-e neki a választók ezt az önállóságot. Aba-Horváth állítása szerint igen, mert a roma nemzetiségi mandátum szerinte más logika szerint működik, mint egy pártlistás hely. Érvelése szerint itt nem egy párt frakciófegyelméről van szó, hanem arról, hogy a romák saját szavazataikkal küldhetnek valakit a parlamentbe. Úgy látja, ez történelmi lehetőség, amelyet vétek volna elengedni.
A másik meghatározó témát a Sztojka Attilához való viszonya adta. Aba-Horváth több ponton is világossá tette, hogy köztük komoly politikai és intézményi ellentétek vannak. A kritikája középpontjában az állt, hogy a roma ügyek szerinte rossz helyre kerültek az államigazgatásban, és emiatt a roma közösség érdekei gyengébben jelennek meg. Kifogásolta, hogy míg más nemzetiségi ügyek a Miniszterelnökséghez tartoznak, a roma ügyek a Belügyminisztérium alá kerültek, ami szerinte rangvesztést és kiszolgáltatottságot jelent.
Aba-Horváth arról is beszélt, hogy a MROÖ mozgástere az elmúlt időszakban erősen beszűkült. Szerinte forrásokat vontak el, döntési jogkörök kerültek ki a kezükből, és az intézmény fokozatosan vesztett a súlyából. Ebben a folyamatban Sztojka Attila szerepét is bírálta, mert úgy látja, a roma közélet irányítása egyre inkább felülről szervezett, miközben a közösségi kontroll és az önálló érdekérvényesítés gyengül.
Közben Aba-Horváth nem tagadta, hogy Sztojka Attila nevéhez több fontos program is kapcsolódik. Az interjúban szóba kerültek azok a kezdeményezések, amelyek a tanulást, a felzárkózást vagy a fiatalok támogatását segítik. Ezeket értéknek nevezte, de azt is hozzátette: ettől még súlyos problémának tartja, ahogyan a roma érdekképviselet intézményi keretei ma működnek.
Az interjúban Aba-Horváth részletesen beszélt a nemzetiségi lista esélyeiről is. Szerinte megvan a lehetőség arra, hogy a roma közösség elegendő szavazatot gyűjtsön egy parlamenti mandátum megszerzéséhez. Úgy számol, hogy a jelenlegi névjegyzéki adatok alapján ez elérhető cél lehet, ha sikerül mozgósítani a regisztrált választókat. Ahogyan azt mi is megírtuk, az utóbbi hetekben kilőtt a nemzetiségi listára feliratkozók száma, jelenleg 44 ezer fő felett van a létszámuk.
Galyas Gyula / RSK
Nézd meg a teljes interjút itt: