Néhány év alatt csaknem 34 milliót kaszált állami pályázatokon egy egyesület Gyöngyösorosziban. Csináltak Ki-Mit-Tud-ot, csomagot osztottak rászorulóknak, kirándulásra vittek gyerekeket és felnőtteket is. Szinte csodát tettek. Legalábbis papíron. Csakhogy, mint kiderült: a Sejorina Kulturális Egyesületet senki sem ismeri a faluban. Ott, ahol mindenki ismer mindenkit. A polgármester nem is hallott az egyesületről, mint ahogy a helyi roma önkormányzat elnöke sem ismeri őket, sem pedig a többi civil. Mint, kiderült: a fantomegyesület a falubeli civilek programjait lemásolva jut pénzhez és míg a gyöngyösoroszi egyesületek pályázatait sorra elbuknak forráshiányra hivatkozva, addig a Sejorina néhány év alatt 34 milliót nyert össze.
Festői fekvésű zsákfalu a Mátra lábánál. A néhány utcás település a gyöngyösi járás egyik ékszerdoboza is lehetne. De nem az. Pedig minden természeti adottsága megvan hozzá. De hiába van mindene, csak épp lehetősége nincs. Gyöngyösoroszi lassacskán elgettósodik. Ennek nem csak az az oka, hogy a falut nem veti fel a pénz, hanem az is, hogy egyetlen út vezet ki és be. De az is olyan, hogy csak nyomokban tartalmaz aszfaltot. Pedig az elmúlt másfél évtizedben mindenki, aki a környéken politikusnak állt, megígérte a 24137-es számú út felújítását. Szavazatok és politikusok is jöttek-mentek, de az út maradt olyan, amilyen volt: járhatatlan.
Néhány hete a falubeliek demonstrációt is szerveztek. Elegük lett abból, hogy mások ígértek, ők szavaztak, de aztán jött a szokásos: fel is út, le is út. Most újra kampány van. Jöttek is a politikusok a faluba minden oldalról és újra megígérték az orosziaknak azt, amit már két ciklussal korábban is: utat, csak szavazzanak. Huszonnégyezer százharminchét. Ez annak az annak az útnak a neve, ami Gyöngyösre vezet be. És amit a helyiek szerint, ha végre felújítanának, nem lenne Gyöngyösoroszi elvágva a külvilágtól és végre össze lehetne kötni a falut a Felső-Mátrával, tehermentesítve ezzel Gyöngyöst és Mátrafüredet.
A hús és a leve
Kicsi falu ez, ahol 1500-an élnek. Mindenki ismer mindenkit és mindent. Az orosziak nyolc civil szervezetről tudnak a faluban. Legalábbis azokról tudnak, amelyek tesznek is valamit az itt élőkért. Van, amelyik már évtizedek óta létezik, van amelyik még csak néhány éve. Két dolog közös bennük: az, hogy amit csinálnak azt szívvel-lélekkel teszik. A másik pedig az, hogy hiába vannak nagy terveik, amelyekkel a helyi közösséget szeretnék segíteni, csak annyi állami pályázati forrásra tudnak pályázni, ami a világmegváltáshoz igencsak kevés. A Magyar Falu programban hiába van pénz és hiába pályáznak rá az itteni civilek. Forráshiányra hivatkozva rendre elutasítják őket.
A 2023 őszén megalakult Gyöngyösoroszi Polgárőr Egyesület is küzd – magyarázta a Roma Sajtóközpontnak Farkas Rózsa. A szervezet elnöke azt mondja: négyszázezer forintot kaptak a települési önkormányzattól. Illetve a megyei Polgárőr Szövetség is adott nekik pénzt. Tagdíjakkal együtt egymillió az éves büdzséjük vége.
„Húsz polgárőrünk van. Azért nekik a ruhákat meg kell venni. Póló, nadrág, pulcsi, mellény kabát. Ez mind kell. Meg kell egy számítógép, amin az adatokat tudjuk kezelni. De jó lenne egy autó is. Tavaly adtunk be rá pályázatot, de nem forráshiány miatt elutasították” – magyarázta lapunknak a Gyöngyösoroszi Polgárőr Egyesület vezetője.
Szolgálati autó híján a polgárőrök úgy polgárőrködnek, ahogy tudnak: van, aki biciklivel, más a saját autójával megy járőrözni. Eszközük kevés, de lelkesedésük annál több van: fogtak már tolvajt, akadályoztak meg betörést. A faluban egyébként van KMB-s, de úgy tudjuk őt sokszor vezénylik át máshova.
A Polgárőr Egyesület nemrég megelégelte, hogy nincs szolgálati autójuk. Vettek egyet hatvanezerért.
„Egy használt idős autót vettünk, de vannak hibái. Az alváz az nagyon-nagyon rossz állapotban van. Most várjuk a szerelőt, hogy mikor tudja megnézni, hogy mégis mennyibe kerül az, hogy használni tudjuk. Már ránézett egy szerelő, de ő azt mondta, hogy csak az ő munkája, amit dolgozna ezen az autón az 150 ezer forint. És akkor még ott van a futómű, ami szintén egy nagyobb összeg lesz. Tehát, ha így nézzük, akkor már nem is volt olcsó ez az autó”
-magyarázta a Roma Sajtóközpontnak Farkas Rózsa, a Gyöngyösoroszi Polgárőr Egyesület elnöke.
Csakhogy a falu polgármester Tóth Szilveszter azt mondta: megoldhatták volna a problémát egycsapásra.
„Nekem is volt autóm, amit fel akartam nekik ajánlani, de nem fogadták el” – fejtette ki a polgármester. Azonban Farkas Rózsa erről semmit nem tud, hiszen, ha valóban felajánlotta volna nekik az autóját a falu első embere, akkor azt biztosan elfogadták volna.
Az általunk megkérdezett összesen öt civil szervezet közül az elmúlt években csupán egy nyert jelentősebb összeget. Gyöngyösoroszi Hagyományőrzők Egyesület négymillió forintot nyert a választások előtt kulturális programokra.
Nyújtózkodik a helyi roma kisebbségi önkormányzat is, de csak addig amíg a takarója ér. Rácz Jenő szerint nehéz dolguk van, de ennek ellenére is teszik, amiért megválasztották őket. Az elmúlt két évben gyerekek nyári táboroztatására nyertek pénzt. Most is beadták, hátha.
„Az éves költségvetésünk az kétmillió forint körül mozog. Azon kívül nyertünk, ingatlan felújításra 780.000 forintot, mert kaptunk az önkormányzatról bérbe egy ilyen ingatlan, ahol szeretnénk a gyerekeknek szabadidős programokat megvalósítani”
-mondta a Roma Sajtóközpontnak Rácz Jenő. A helyi politikus úgy véli, ha nem lenne még ez sem bajban lennének.
„Figyelj, nagyon kevés ez a pénz bármire is. Ha ez a két pályázatunk nem lenne, akkor szinte abban kimerülne a költségvetésünk és a tevékenységünk, hogy a gyerekeket támogatjuk ballagáskor, karácsonykor és annyi férne bele, hogy minden évben adunk a gyerekeknek ösztöndíjat. Hát most legutóbbi évben 39 gyereknek adtunk egyszeri 15 ezer forintot. Tiszteletdíjat sem veszünk fel, mert akkor nem maradna egy fillér sem semmire. Nagyon mélyen van Oroszi, nem akarok csúnyát mondani, de azért csináljuk, hogy ne legyünk még lentebb”
-fejtette ki véleményét a Roma Kisebbségi Önkormányzat elnöke.
A fantom, ami mindent visz
Az, hogy a faluban a civil szervezetek az életben maradásukért küzdenek nem titok. Az azonban sokáig fel sem tűnt senkinek, hogy míg ők hiába pályáznak a Magyar Falu programra vagy épp a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatósághoz (TEF) általában forráshiányra hivatkozva elutasítják őket, addig az elmúlt években egy titokzatos egyesület sorra nyert a pályázatokon több mint 34 millió forintot. A Sejorina Kulturális Egyesület beszámolói szerint sorra valósított meg programokat a faluban. A gond csak az, hogy sem az általunk megkérdezett civil szervezetek vezetői, sem a polgármester, sem pedig a Roma Önkormányzat elnöke és még a helyi általános iskola tantestülete sem ismeri a civil szervezetet.
Az, hogy egy fantom egyesület is van a faluban, ami mindenki elől elnyerte az elmúlt években a pályázati összegek nagy részét néhány hónapja derült.
„Megnéztem a bíróság honlapját, hogy milyen civil egyesületeink vannak, és ugye az önkormányzat szokott civil támogatást adni, meg programokra felkérheti a civileket, és láttam ezt a Sejorinát, azt sem értettem, hogy ez most így mi, mert soha nem hallottam még róla, elolvastam a beszámolóit, és érdeklődve láttam, hogy mennyi minden történt a faluban, amiről mondjuk nem tudok. De azért, mert ezekből a faluból senki nem tud”
-mesélte Balla Ágnes Gyöngyösoroszi önkormányzati képviselője.
A Sejorina Kulturális Egyesület 2019 óta létezik. Gyöngyösön jegyezte be Danyiné Kuti Ibolya, aki a jelenleg is a város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője. A Sejorina Egyesület egy évvel később áttette a székhelyét a szomszédos Gyöngyösorosziba. Forrásaink szerint nem véletlenül: Magyar Falu programra csak olyan civil szervezetek pályázhatnak, amelyek ötezer fő alatti településekre vannak bejegyezve. A Sejorina papíron átköltözött az 1500 fős Orosziba. Az elmúlt években pénzzel kitömött egyesület székhelyéül szolgáló házat tartozások miatt most éppen árverezik. Az elmúlt években összepályáztak 34 millió forintot Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságtól, a Nemzeti Együttműködési Alaptól, valamint a Magyar Falu programból is.
A Sejorina Egyesület interneten hozzáférhető éves beszámolóiból kiderül, hogy a pénzt mire költötték. Legalábbis papíron.
Ezek szerint osztottak például mikulás csomagot a faluban rászoruló gyerekeknek, de rendeztek Mikulás futóversenyt is. A gyöngyösorosziak szerint a bökkenő csak az, hogy a rászoruló roma gyerekeknek nem a Sejorina Egyesület, hanem a helyi roma önkormányzat adott mikulás csomagot.
„Mi osztunk mindig a szegény gyerekeknek mikulás csomagot. Nem más. Mi erről az egyesületről nem is tudtuk, hogy létezik. De kiderült, hogy lekoppintják a programjainkat, meg itt a faluban másokét is és eladják a sajátjukként. A különbség annyi, hogy ők a semmiért milliókat kapnak, mi meg keveset”
-magyarázta lapunknak Rácz Jenő a gyöngyösoroszi roma önkormányzat elnöke.
A Sejorina Egyesület vezetője tagadja, hogy nem csináltak volna programokat a faluban. Danyiné Kuti Ibolya szerint hálátlanok a gyöngyösorosziak.
„Úgy látszik nem számít nekik a ruhakiosztás vagy az, ha rászorulóknak osztunk élelmiszercsomagot, de úgy tűnik az sem számít nekik, ha például segítünk hivatalos levelet írni részletfizetésre vagy az áramszolgáltatónak. Úgy látszik, hogy ezek mind el vannak felejtve. De nincs ezzel semmi gond”
-mondta a Sejorina Egyesület vezetője, aki azt is elmondta: az elmúlt évek beszámolóiban az is szerepel, hogy hátrányos helyzetű emberek kirándulását szervezték meg Mátraverebélyre és Szentkút Kegyhelyre. Csakhogy a faluban évek óta köztudott, hogy ezt a programot nem más, mint a Segítő Kezek Alapítvány csinálja már régóta. Senki más. Az alapítvány egynapos buszos kirándulásra viszi el fele-fele arányban romákat és nem romákat.
Az egyesület vezetője kötötte az ebet a karóhoz szerinte ők megvalósították azokat a programokat Gyöngyösorosziban, amelyekre pénzt nyertek. Például a helyi általános iskolában is szerveztek Ki-Mit-Tud-ot.
„Nem csak Ki-Mit-Tud-ot rendeztünk az iskolában. Ott még felajánlások is voltak. De ezt már nem tudom megmondani pontosan mikor volt. Elég sok együttműködési megállapodásunk van. De jó volt látni a gyerekek szemében az örömöt, csak úgy csillogott a boldogságtól”
-mondta el lapunknak Danyiné Kuti Ibolya.
Gyöngyösoroszi Árpád Fejeledem Általános Iskolában rendszeresen rendeznek a tanulóknak Ki-Mit-Tud-ot. Úgy tudjuk azonban, hogy ezt az iskola pedagógusai teszik, nem pedig a Sejorina. Ezt erősítette meg az iskola igazgatójának az Roma Sajtóközpontnak írt válaszlevele is.
„Tájékoztatom, hogy a Gyöngyösoroszi Árpád Fejedelem Általános Iskola a Sejorina Egyesületet nem ismeri, együttműködési megállapodás nincs köztünk” -írta Hidasi-Nagy Mária igazgató.
Tóth Szilveszter korábban függetlenként, ’24 óta fideszes polgármesterként igazgatja a falu életét. Tud minden civil szervezetről, de a Sejorináról még csak nem is hallott.
„Meg vagyok lepve. 34 milliót nyertek? Én erről nem tudok semmit”
-mondta megdöbbenve a polgármester.
Kampányfinis a magyar falvakban
Nem azt állítjuk, hogy a Sejorina Kulturális Egyesület nem csinál semmit az elnyert pályázati pénzekből, hiszen elvileg nem csak ezen a településen tevékenykednek. De az biztos, hogy Gyöngyösorosziban biztosan nem valósították meg azokat a programokat, amelyek az éves beszámolóikban szerepelnek. A forrásaink sem tudják pontosan azt, hogyan másolják le mások programjait, majd adják el a sajátjukként úgy, hogy ezekkel állami forráshoz jussanak.
Még fél évvel ezelőtt a Szabad Európa írta meg, hogy a Magyar Falu program forrásait miért pumpálta fel a kormányzat a választási kampány előtt. Éppen azért, hogy a civil szervezeteket és az ezekhez szorosan kötődő pártpolitikai aktorokat indirekt módon támogathassák.
A Sejorina Kulturális Egyesülettel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a TEF-nek, valamint a Magyar Falut koordináló agrárminisztériumnak is, amint válaszolnak frissítjük cikkünket.
Báthory Róbert / RSK