„Azt mondták, ássuk vissza, különben megáll az építkezés” – roma munkás beszélt Tiborcz Istvánhoz köthető budai várbeli és svábhegyi munkákról

Egy gyöngyöspatai roma munkás az RSK-nak adott interjúban azt állította: mintegy hatvan embert vittek Tiborcz Istvánhoz köthető budai várbeli és svábhegyi építkezésekre. A férfi szerint a munkások napi bejelentéssel dolgoztak, ha egyáltalán be voltak jelentve, megfelelő munkavédelem pedig sokszor nem volt. Állítása szerint a budai Várban talált régészeti leleteket nem mutathatták meg a régészeknek, hanem vissza kellett temetniük, hogy ne álljon le az építkezés.

Berki Iván gyöngyöspatai roma munkás az RSK-nak adott videóinterjúban arról beszélt, hogy évekkel ezelőtt Tiborcz Istvánhoz köthető építkezéseken dolgozott Budapesten. Elmondása szerint előbb a Svábhegyen, a XII. kerületben végeztek bontási munkákat, majd a budai Várban dolgoztak földmunkán és feltáráson.

A férfi azt állítja, hogy ő volt az egyik alvállalkozói láncszem, és mintegy hatvan gyöngyöspatai embert vitt a munkákra. „Hatvan emberrel” – mondta Berki az interjúban, amikor arról kérdezték, hány munkást vitt az építkezésekre.

A nyilatkozó szerint a munkások többsége gyöngyöspatai roma volt. Úgy fogalmazott: szerződésük nem volt, „csak napi bejelentésben” dolgoztak, „állítólag”. A fizetést hetente kapták, bár szerinte előfordult, hogy késett, és később éppen a kifizetési problémák miatt hagyták abba a munkát.

Berki arról is beszélt, hogy amikor Tiborcz István vagy a hozzá köthető szereplők megjelentek az építkezésen, a munkásoknak előre szóltak.

Állítása szerint ilyenkor az építésvezető azt mondta nekik, hogy egy órára el kell tűnniük a területről.  „Szerintem nem akart találkozni a sok rendű munkásokkal, segédmunkásokkal” – mondta Berki. A férfi szerint a budai Várban még enni sem mehettek ki szabadon. Úgy fogalmazott: „ne tudják, hogy ott cigányok dolgoznak”. A kapukat szerinte zárva tartották, és úgy érezték magukat, „mint egy börtönben”.

„Amit találtunk, azt nem szabadott megmondani a régészeknek”

Az interjú legsúlyosabb része a budai várbeli munkákhoz kapcsolódik. Berki szerint az építkezés védett területen zajlott, ahol régészek is jelen voltak. A munkások földmunkát, ásást, feltárást végeztek. A férfi azt állítja: ha találtak valamilyen régi tárgyat vagy leletet, azt nem mondhatták el a régészeknek.

„Amit találtunk, azt nem szabadott megmondani a régészeknek. Eldugtuk. Elástuk. Vissza” – mondta. A nyilatkozó szerint volt, hogy régi dolgokat találtak ásás közben, de azt az utasítást kapták, hogy temessék vissza.

„Azt mondták arra, hogy azt ássuk vissza. Akkor megáll az építkezés” – fogalmazott Berki. Állítása szerint amikor a régészek megkérdezték, találtak-e valamit, a munkásoknak mindig azt kellett mondaniuk: nem.

Ez az állítás különösen súlyos, mert ha igaz, az nem pusztán munkajogi vagy munkavédelmi kérdés, hanem a kulturális örökség védelmét is érintheti. A régészeti leletek eltitkolása, visszatemetése vagy dokumentálás nélküli kezelése komoly jogi és szakmai következményeket vethet fel.

„Sisak semmi nem volt”

Berki a svábhegyi bontási munkákról is beszélt. Elmondása szerint ott két korábbi kórházi épület bontásában vettek részt, amelyből később magánrezidencia vagy üdülő jellegű ingatlan készült. A munkát veszélyesnek írta le. Azt állította, hogy kézzel kellett bontaniuk, és előfordult, hogy az embereket ki kellett kötni a veszélyes munkavégzés közben.

Amikor az interjúban arról kérdezték, volt-e rendes munkavédelem, Berki így válaszolt:

„Semmi munkavédő ellenőrzés, semmi.”  Azt is mondta, hogy sisakjuk sem volt. „Ilyen sisak, semmi nem volt, semmi” – fogalmazott. Szerinte baleset végül nem történt, de ezt inkább szerencsének tartja.

„Nem tudhassák, hogy cigányok dolgoznak”

Az interjúban Berki több alkalommal beszélt arról, hogy roma munkásként megalázó helyzetekbe kerültek. Azt mondta, úgy érezték, el akarják rejteni őket a nyilvánosság elől. „Nem mehettünk sehova, itt nem tudhassák, hogy cigányok dolgoznak” – mondta.

A budai Várban szerinte még az étkezés is problémát jelentett, mert nem engedték őket szabadon mozogni. A nyilatkozat alapján a munkások egyszerre voltak láthatatlanok és nélkülözhetetlenek: ők végezték a nehéz földmunkát, bontást, ásást, de a férfi szerint nem akarták, hogy bárki meglássa, kik dolgoznak az építkezésen.

Galyas Gyula / RSK 

A videó itt: https://www.facebook.com/share/v/18ZnNgyiAH/

Scroll to Top