Megtartotta első ülését az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága. A testület egyik alelnöke Gyöngyösi István, a TISZA roma országgyűlési képviselője, aki az ülés után az RSK-nak adott interjút. Azt mondta: a bizottság elsőként az ügyrend alapjait és a munkaritmust rögzítette, a cél pedig a végrehajtási rendszer visszásságainak rendszerszintű feltárása.
A bizottságot a TISZA-frakció kezdeményezésére hozta létre az Országgyűlés. Elnöke Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, alelnökei Gyöngyösi István és Balla György fideszes képviselő. A testület feladata annak vizsgálata, hogy a végrehajtási rendszer jogszabályi, felügyeleti, pénzügyi és intézményi hiányosságai miként vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.
Gyöngyösi István az RSK-nak azt mondta, az első ülésen még főként a bizottság működésének kereteiről volt szó. Az ügyrendet a következő ülésen véglegesítik, a munkát pedig heti rendszerességgel tervezik. A képviselő szerint a meghallgatások sűrűsége miatt előfordulhat, hogy a testület egyes hetekben több alkalommal is összeül.
A bizottságnak 2026. december 31-ig kell jelentést készítenie. Gyöngyösi szerint ennek egyszerre kell politikai, jogi és társadalmi szempontból választ adnia arra, hogyan működhet a jövőben emberségesebb, átláthatóbb és igazságosabb végrehajtási rendszer.
„Ez egy társadalmi ügy” – fogalmazott Gyöngyösi, aki szerint a testület nem egyedi ügyekben akar ítélkezni, hanem azt vizsgálja, milyen rendszerhibák vezettek oda, hogy sok család került végrehajtási csapdába. A képviselő a devizahiteles válság időszakát és az abból következő kilakoltatási hullámot is olyan előzményként említette, amely nélkül szerinte nem érthető meg a mai helyzet.
Gyöngyösi úgy látja, szinte mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja vagy közeli története, amely valamilyen formában kapcsolódik a végrehajtásokhoz. Ezért szerinte a bizottság munkáját nem lehet politikai színházként kezelni. Parlamenti felszólalásában is arról beszélt, hogy történelmi felhatalmazást kaptak, és a választók nem fogják elfogadni, ha a végrehajtási ügyekből pártpolitikai cirkusz lesz.
Az alelnök szerint a bizottság egyik legfontosabb feladata a felelősök meghallgatása lesz. A testület embereket hívhat be, adatokat kérhet be, és meghallgatásokat tarthat. Gyöngyösi azt mondta: abban a bizottság tagjai között egyetértés volt, hogy mindenkit be kell hívni, aki érintett lehet.
„Legfőbb célunk az, hogy a bűnösöket, a felelősöket megtaláljuk” – mondta az RSK-nak. Hozzátette: politikai értelemben el kell indulnia az elszámoltatásnak, jogi értelemben pedig olyan szabályozásra van szükség, amely megakadályozza a korábbi visszaélések újratermelődését.
A képviselő szerint a bizottságban hamar látszani fog, melyik szereplő mennyire érdekelt a valódi feltárásban. A hatfős testületben Gyöngyösi elmondása szerint legalább négy egyetértő szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy meghallgatásokat tartsanak vagy adatokat kérjenek be. Úgy látja, Toroczkai László partner abban, hogy a bizottság érdemi munkát végezzen.
Gyöngyösi beszélt arról is, hogy vita alakult ki arról, hányszor lehessen behívni egy érintett személyt. Szerinte elfogadhatatlan lenne, ha valaki egyszeri megjelenéssel lezárhatná a saját szerepét, miközben a vizsgálat során új kérdések, új adatok vagy ellentmondások merülhetnek fel.
„Ez nem fog kivételt képezni senki alól” – mondta. Szerinte akiről a bizottság úgy dönt, hogy meg kell hallgatni, annak kötelessége lesz megjelenni és elmondani, amit tud.
A vizsgálóbizottság munkája azért is lehet erősebb a korábbiaknál, mert az új szabályozás már pénzbírsággal és bizonyos esetekben elővezetéssel is számol azoknál, akik önhibájukból nem tesznek eleget a bizottsági kötelezettségeknek. A szabályok a nyilatkozattételre és az adatszolgáltatásra is kiterjednek, ugyanakkor garanciális elemeket is tartalmaznak, például az önvádra kötelezés tilalmát.
Gyöngyösi István szerint a bizottság munkájának tétje túlmutat a parlamenti vitákon. A kérdés az, képes lesz-e a politika feltárni, kik és milyen intézményi döntések révén tették kiszolgáltatottá az adósokat, és létrejöhet-e olyan végrehajtási modell, amelyben a jog érvényesítése nem jár tömeges egzisztenciális ellehetetlenüléssel.
A végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság jelentését az év végéig kell elkészíteni. Gyöngyösi szerint addig „minden erővel” azon fognak dolgozni, hogy a felelősök ne bújhassanak ki a meghallgatás és az elszámolás alól.
Galyas Gyula / RSK