Mintegy 800 millió eurónyi uniós forrást érint az önazonossági törvény körüli vita – derült ki a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium Roma Sajtóközpontnak küldött válaszából. Az Európai Bizottság szerint a szabályozás akadályozhatja a társadalmi befogadást és a romák integrációját, a kapcsolódó kifizetéseket pedig a feltételek teljesítéséig nem téríti meg Magyarországnak. Magyar Péter korábban a törvény visszavonását ígérte, a tárca azonban most csupán a módosítás vizsgálatáról írt. Ez sem került még a kormány napirendjére.
A Roma Sajtóközpont azért fordult a Dr. Lőrincz Viktória vezette minisztériumhoz, hogy megtudja: mekkora uniós forrás hozzáférését akadályozza a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, milyen kifogásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság, és mikor teljesülhet a jogszabály visszavonására tett politikai ígéret.
A minisztérium válasza megerősítette, hogy a törvénynek uniós finanszírozási következménye van. Tájékoztatásuk szerint Magyarország 2025. október 22-én nyújtotta be a társadalmi befogadáshoz és a szegénység csökkentéséhez kapcsolódó, úgynevezett 4.4-es, valamint a romák befogadására vonatkozó 4.5-ös feljogosító feltétel teljesítését igazoló dokumentumokat.
Az Európai Bizottság ezekre észrevételeket küldött, mert álláspontja szerint az önazonossági törvény „akadályt jelenthet e célok elérésében”. A minisztérium közlése szerint az egyeztetések folyamatban vannak.
Két fejlesztési program forrásai érintettek
A két feltétel az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz összesen mintegy 800 millió eurónyi forrását érinti.
„Az uniós jogszabályok alapján a feljogosító feltételek teljesítéséig a kapcsolódó kifizetéseket az Európai Bizottság nem téríti meg a tagállam részére” – írta a tárca.
Ez azt jelenti, hogy az érintett kiadások uniós megtérítése a feltételek teljesítéséhez kötött. A válaszban szereplő 800 millió euró az érintett forráskeret nagysága; a minisztérium nem részletezte, ebből mekkora összegre nyújtottak már be kifizetési igényt, és mennyi ideje maradnak el a megtérítések. Arról sem adott részletes tájékoztatást, hogy az önazonossági szabályozáson kívül maradt-e más akadálya a két feltétel teljesítésének.
A tárca hangsúlyozta: ez az eljárás elkülönül a jogállamisági kondicionalitási eljárástól. Válaszuk szerint az utóbbi lezárására és 4,3 milliárd euró felszabadítására az Európai Bizottság szeptember 23-án tett javaslatot. A két ügy elkülönülése miatt azonban ez önmagában nem rendezi a társadalmi befogadáshoz és a roma integrációhoz kapcsolódó források helyzetét.
Visszavonást ígértek, most módosítást vizsgálnak
Magyar Péter 2025. július 30-án, zalaegerszegi fórumán arról beszélt, hogy kormányváltás esetén visszavonják az önazonossági törvényt. A korabeli tudósítás szerint úgy vélte, az önkormányzatoknak már korábban is voltak eszközeik a településkép szabályozására, a települések problémáira pedig az intézményeik visszaadása jelentene megoldást.
Megkeresésünkben külön rákérdeztünk, miért nem teljesült eddig a vállalás, továbbra is tervezik-e a hatályon kívül helyezést, és mikor nyújthatják be az erről szóló törvényjavaslatot.
A minisztérium erre egyetlen mondattal válaszolt:
„A Kormány vizsgálja a jogszabály módosításának kérdését, de még nem vette napirendre.”
A tárca tehát a visszavonásra vonatkozó kérdésünkre a módosítás lehetőségéről írt. Nem közölt határidőt, nem erősítette meg a korábbi vállalás fenntartását, és arra sem adott magyarázatot, miért nem került még a kérdés a kormány napirendjére.
A helyi korlátozások közben tovább élnek
A RomaPlay júniusi összesítésében arról számoltunk be, hogy március közepén mintegy 269 településen lehetett hatályos önazonossági rendelet, június közepére pedig az általunk áttekintett szabályozások alapján körülbelül 234-re csökkent a számuk. Ez a júniusi állapotot mutatta: miközben több önkormányzat visszavonta vagy átírta a rendeletét, újabb települések vezettek be korlátozásokat.
A csökkenésben szerepet játszottak a kormányhivatalok törvényességi vizsgálatai. Nógrádban 19 település rendeletét kifogásolták; közülük hat megszüntette az önazonossági szabályozást.
Korábbi cikkeinkben és videóinkban részletesen bemutattuk, hogyan válhat a beköltözés feltételévé az igazolt jövedelem, a folyamatos munkaviszony, a köztartozás-mentesség vagy jelentős összegű hozzájárulás megfizetése. Kocson például egy meghatározott településrészen személyenként kétmillió forintos betelepülési hozzájárulást írtak elő. A jogvédők szerint az ilyen követelmények a szegényebb embereket zárhatják ki, és aránytalanul érinthetik a roma családokat. Ezért a felhatalmazó törvény hatályon kívül helyezését is szorgalmazták.
A bizottsági kifogások részleteit nem küldték el
A minisztériumtól kértük az Európai Bizottság vonatkozó állásfoglalásait és az ezekre adott magyar válaszokat is. Ezeket nem bocsátották rendelkezésünkre, így a levélből nem derül ki, pontosan milyen változtatásokat vár el a Bizottság, és milyen megoldást ajánlott a magyar kormány.
A tárca válasza alapján jelenleg mintegy 800 millió eurónyi forrás uniós megtérítésének feltételei rendezetlenek, az önazonossági törvény pedig akadályt jelent az egyeztetéseken. A visszavonására tett korábbi ígéret teljesítésének időpontja továbbra sem ismert; a kormány még a módosítás kérdését sem vette napirendre.
Kadét Ernő / RSK