Március közepén még mintegy 269 településen volt hatályban a helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendelet – azóta újabb települések vezettek be beköltözési korlátozásokat, az országos szám mégis 234-re csökkent. A kormányhivatalok ugyanis sorra kifogásolják a jogszabálysértő rendelkezéseket, az önkormányzatok pedig több esetben visszavonják vagy teljesen újraírják rendeleteiket. A kitiltó jogszabályok sorsa egyébként is bizonytalan, hiszen Magyar Péter még tavaly az önazonossági törvény visszavonását ígérte.
A helyi önazonosság védelméről szóló törvény 2025 nyarán úgy adott széles szabályozási lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy már az elfogadásakor többen figyelmeztettek a benne rejlő diszkriminatív kiskapukra. A jogszabály lehetővé tette az elővásárlási jog, a lakcímlétesítés feltételekhez kötése és a betelepülési hozzájárulás bevezetését, miközben több kulcsfogalmat és garanciális szabályt tág keretek között hagyott. Jogvédők, szociológusok és civil szervezetek, köztük a Roma Sajtóközpont, már a kezdetektől arra hívták fel a figyelmet, hogy a rendeletek közvetve vagy közvetlenül a romák kiszorítását eredményezik. A később megszülető rendeletek jelentős része igazolta ezeket az aggályokat: több önkormányzat olyan követelményeket épített be a szabályozásba, amelyek különösen a szegényebb, kiszolgáltatott helyzetű, köztük sok roma család letelepedését nehezíthették meg.
A szabályozások terjedése már 2025 végén komoly társadalmi aggályokat vetett fel. Messing Vera szociológus elemzése szerint az akkor vizsgált önazonossági rendeletek jelentős része olyan feltételeket írt elő – például igazolt munkaviszonyt, megfelelő jövedelmet, büntetlen előéletet vagy köztartozás-mentességet –, amelyek elsősorban a szegényebb, bizonytalan munkaerőpiaci helyzetű embereket zárhatták ki a beköltözésből. A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a látszólag általános követelmények a gyakorlatban aránytalanul érinthetik a romákat, így a helyi önazonosság védelmére hivatkozó szabályozás több településen társadalmi és etnikai szelekció eszközévé válhat.
A rendeletalkotási hullám gyorsan végigsöpört az országon. A 2026. márciusi kormányzati tájékoztatás szerint addig 301 önazonossági rendeletet fogadtak el. Közülük 32-t már akkor hatályon kívül helyeztek, így a hatályos szabályozások száma mintegy 269 lehetett.
Június közepére az általunk áttekintett rendeletek alapján 234 körülire csökkent a ténylegesen alkalmazható szabályozások száma. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy március óta is folyamatosan születtek új rendeletek. Április 12. után további 25 település fogadott el ilyen szabályozást. A két folyamat tehát egyszerre zajlik: egyes önkormányzatok most vezetik be a beköltözési korlátozásokat, más települések visszavonják, módosítják vagy újraalkotják korábbi rendeleteiket. Persze nem maguktól, hanem a kormányhivatalok utasítására.
A kormányhivatalok megkezdték a rendeletek felülvizsgálatát
A folyamatos sajtóvisszhang és a civil szervezetek figyelemfelhívása ugyanis nem maradt hatástalan, a kormányhivatalok elkezdték felülvizsgálni a rendeleteket. Az egyik legnagyobb felülvizsgálati hullám Nógrád vármegyében indult el. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal 2026 elején 19 település önazonossági rendeletével kapcsolatban adott ki törvényességi felhívást. A kormányhivatal azután vizsgálta meg a helyi rendeleteket, hogy azok törvényességi felülvizsgálatát több jogvédő és roma civil szervezet kezdeményezte. A TASZ, az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége, a Polgár Alapítvány az Esélyekért, a Roma Sajtóközpont és más szervezetek szerint a szabályozások jövedelmi, vagyoni, iskolázottsági és munkaerőpiaci helyzet alapján szűrték a beköltözőket, több esetben személyes meghallgatást is előírtak.
A vizsgálatok több esetben az egyenlő bánásmód követelményét sértő feltételeket, a betelepülési hozzájárulás hibás szabályozását, az ingatlanszerzés jogellenes korlátozását és a hiányos eljárási rendelkezéseket kifogásolták.
A 19 érintett település közül hat végleg megszüntette az önazonossági szabályozást: Diósjenő, Szátok, Romhány, Vizslás, Rákóczibánya és Nemti. A többi érintett önkormányzat új rendeletet alkotott vagy módosította a korábbi szabályozást. A kormányhivatali fellépés így Nógrádban mérhetően csökkentette a hatályos rendeletek számát, miközben több településen enyhébb vagy jogilag pontosabban megfogalmazott korlátozás lépett a régi helyébe.
Az önazonossági rendeletek területi eloszlásában továbbra is erős az északkeleti országrész túlsúlya. Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben és Nógrádban összesen több tucat település alkalmaz beköltözési vagy ingatlanszerzési korlátozásokat. A kép ugyanakkor az elmúlt hónapokban valamelyest módosult. A Dunántúlon, különösen Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében is jelentősen nőtt az önazonossági rendeletet alkalmazó települések száma.
Új rendeletek, régi reflexek
Az újonnan elfogadott rendeletek azonban a legtöbbször nem reflektálnak a kormányhivatalok korábbi kifogásaira, és kimaxolják a kitiltást. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Szil májusban például több olyan feltételhez kötötte a lakcímlétesítést, amelyeket a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal más településeknél már diszkriminatívnak vagy jogsértőnek minősített. A beköltözőnek igazolnia kell többek között a biztosítotti jogviszonyát, a minimálbért elérő jövedelmét, a köztartozás-mentességét és a büntetlen előéletét. Az ingatlanban személyenként legalább tíz négyzetméternek kell jutnia, az ingatlanszerzéshez pedig 500 ezer forintos hozzájárulást kell fizetni.
De a nógrádi felülvizsgálat fényében figyelemre méltó Somoskőújfalu jelenleg hatályos rendelete is, amely alapján minden betelepülő személynek 500 ezer forint hozzájárulást kell fizetnie. „Szerencsére” a 18 év alattiak, valamint az orvosok, pedagógusok és rendőrök külön mentességet kaptak. Az önkormányzat egyedi méltányosság alapján más esetekben is eltekinthet a befizetéstől, de azért ezt nehezen lehet nem olyan szűrőfeltételnek tekinteni, ami nem a legszegényebbek távoltartását célozná.
Nemrég elfogadott rendeletével nem finomkodik a Pest megyei Gomba sem, amely a lakcímlétesítés feltételévé tette a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, a köztartozás-mentességet, valamint a legalább egy éve fennálló társadalombiztosítási jogviszony vagy ellátási jogosultság igazolását. Ezek szinte pontosan azok a feltételek, amelyeket a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal több településnél már az egyenlő bánásmód követelményével összeegyeztethetetlennek minősített.
A Komárom megyei Kocs sem megy a szomszédba, ha akadályt kell gördíteni a beköltözők elé: egy meghatározott településrészen személyenként kétmillió forintos betelepülési hozzájárulást követel a lakcím bejelentése előtt. Egy négytagú, mentességet nem élvező családnak így akár nyolcmillió forintot kellene fizetnie azért, hogy ott lakóhelyet létesíthessen, ami a kisebb jövedelmű családok számára gyakorlatilag elérhetetlenné teheti a beköltözést.
Az önazonossági rendeletet újonnan elfogadó települések közül a legszélesebb szűrőrendszert alighanem a Pest megyei Táborfalva vezette be: kizárhatják azt, aki nem beszél magyarul, büntetett előéletű, nem rendelkezik legalább egyéves folyamatos munkaviszonnyal és társadalombiztosítási jogviszonnyal, nem tud minimálbért elérő rendszeres jövedelmet igazolni, vagy adóhátralékosként szerepel a NAV nyilvántartásában. A képviselő-testület személyes meghallgatást is tarthat, és a kérelmezőt „ismert előélete” alapján akár alkalmatlannak minősítheti a közösségi együttélés szabályainak betartására. A beköltözőknek ezen felül személyenként százezer forintos hozzájárulást kell fizetniük. A három szabályozás különböző eszközökkel ugyanabba az irányba mutat: a lakóhely megválasztását jövedelmi, foglalkoztatási, vagyoni, nyelvi és erkölcsi feltételek teljesítésétől teszi függővé, miközben tág mérlegelési lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak.
Új szakasz kezdődött, vagy itt a vége?
Az újonnan elfogadott rendeletek többsége alátámasztja a jogvédő szervezetek márciusi érvelését, amely szerint az önazonossági rendeletek döntő többségénél visszatérően jelennek meg a vagyoni, jövedelmi, foglalkoztatási és iskolázottsági helyzet alapján különbséget tevő szabályok, ezért az egyes rendeletek utólagos javítása önmagában nem oldja meg a problémát. Álláspontjuk szerint a teljes jogszabálycsomagot, köztük a felhatalmazó törvényt is hatályon kívül kellene helyezni, mert az rendszerszinten teremtett lehetőséget diszkriminatív helyi szabályozások megalkotására.
Magyar Péter 2025. július 30-án Zalaegerszegen azt ígérte, hogy kormányváltás esetén visszavonják az önazonossági törvényt. A törvény jövőjével kapcsolatban hamarosan megkérdezzük a miniszterelnököt.
Kadét Ernő / RSK