Az Uccu Alapítvány új tematikus városi sétája roma művészek, zenészek, közéleti szereplők és aktivisták történetein keresztül mutatja meg, hogyan formálták roma alkotók és közösségi emberek Budapest, illetve Magyarország kulturális és társadalmi életét.

„Semmit rólunk nélkülünk” címmel új roma kulturális városi sétát indított Budapesten az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány. A program a VIII. kerület meghatározó helyszínein vezeti végig a résztvevőket, miközben olyan roma alkotók, zenészek, képzőművészek, közéleti szereplők és aktivisták munkásságát idézi fel, akik maradandó hatást gyakoroltak a magyar kultúrára és a roma érdekképviseletre, életútjuk mégis gyakran kívül maradt a szélesebb nyilvánosság látóterén.
A séta alapkérdése egyszerű és máig érvényes: kik mesélik el a történeteket, és kinek a hangja hallatszik? A „Semmit rólunk nélkülünk” mondat a roma mozgalom egyik fontos üzenete lett: arra hívja fel a figyelmet, hogy a roma közösségekről sokáig főként mások beszéltek, miközben a roma emberek saját nézőpontja ritkán kapott valódi teret. Az Uccu új sétája ezt a hiányt próbálja láthatóvá tenni, a városi terekhez kapcsolódó történeteken keresztül.
Az útvonal a cigányzene világából indul. A Harminckettesek terénél és a József körút környékén a résztvevők arról hallhatnak, hogyan váltak a cigányprímások és zenészek a magyar kulturális élet meghatározó szereplőivé, miközben saját történeteik sokszor háttérben maradtak. A séta egyik állomása Farkas Gyulát és a Rajkó történetét idézi fel: azt a közösségteremtő munkát, amely fiatalok generációinak adott lehetőséget, tudást és biztos pontot.
A Salétrom utcánál László Mária története kerül előtérbe, aki a roma érdekképviselet és közösségi szerveződés korai, fontos alakjaként jelenik meg a séta narratívájában. A Víg utcában Pege Aladár és Szakcsi Lakatos Béla munkássága mutatja meg, hogyan hozott létre a roma művészet új zenei nyelveket és formákat a jazz világán keresztül.

A Népszínház utcai állomásokon Fátyol Tivadar, Mohácsi Viktória és Setét Jenő történetei kapcsolódnak össze. Fátyol Tivadar példája a közösségépítés csendesebb formáiról szól: arról, hogyan lehet teret adni mások megszólalásának. Mohácsi Viktória és Setét Jenő munkássága a roma társadalmi és politikai jelenlét fontosságát emeli ki, azt a felelősséget, amely a képviselettel és a nyilvános kiállással jár.
A séta képzőművészeti állomásain Péli Tamás és Oláh Mara, vagyis Omara munkássága kap hangsúlyt. Péli Tamás művészete a roma történetek és identitások belső nézőpontú megjelenítésében hozott fordulatot, Omara alkotásai pedig személyes tapasztalatokon keresztül beszélnek roma identitásról, nőiségről, fájdalomról és örömről.
Az Uccu Budapest Roma Városi Séták Magyarország első, roma fiatalok által vezetett interaktív városi sétaszolgáltatása. Az alapítvány 2010 óta szervez érzékenyítő és informális oktatási programokat, évente több mint száz iskolába, pedagógushoz, közszférában dolgozó szakemberhez és más közösségekhez juttatva el programjait. Budapesten és Pécsen rendszeresen tart városi sétákat, magyar és angol nyelven is.

Az új sétát Szénási Szilvia, az Uccu Alapítvány ügyvezető igazgatója, Horváth Norbert sétakoordinátor és Berki Csilla sétavezető vezetik. A program az Európai Unió támogatásával, a ROVA – Romák a Változásért projekt keretében valósul meg, amelyet Magyarországon az Autonómia Alapítvány koordinál.
RSK