Magyar Péter országjárása Hajdúszovátba érkezett, ahol a TISZA Párt elnöke Bódis Krisztával, a párt társadalompolitikai szakértőjével tartott nyilvános fórumot. A beszélgetésen helyi roma lakosok, civil szereplők és a TISZA Párt önkéntes hálózatához tartozó roma TISZA Szigetek tagjai is részt vettek. A találkozó célja az volt, hogy a párt országos politikai vállalásait összevessék a helyben tapasztalható problémákkal, és párbeszéd alakuljon ki a társadalmi felzárkózás kérdéseiről.
A hajdúszováti fórumon a helyi roma közösség tagjai jelentős strukturális problémákat azonosítottak a munkaerőpiaci hozzáférés, a közszolgáltatások minősége és az oktatási rendszer működése terén. Több résztvevő is hangsúlyozta: a roma emberek elsősorban nem kisebbségi programokat, hanem olyan szakpolitikákat várnak, amelyek egyenlő hozzáférést biztosítanak a szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz, a munkához és a lakhatáshoz.
Oktatás: szegregáció, pedagógushiány, alulfinanszírozottság
A fórumon több hozzászólás is érintette az oktatás területét. Alföldi-Lakatos Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi iskolákban már szinte kizárólag roma gyerekek tanulnak, és az intézményekből hiányoznak a fejlesztő szakemberek, pszichológusok és speciális pedagógusok.
„A jobb módú családok gyerekei már rég más településekre járnak. A helyi iskolákban a roma gyerekek vannak többségben, de nem kapják meg ugyanazt a támogatást vagy szakmai figyelmet” – mondta.
Bódis Kriszta ezzel összhangban kiemelte: az oktatási rendszer jelenlegi működése megerősíti a társadalmi különbségeket.
„Nem az a cél, hogy külön oktatást szervezzünk a romáknak, hanem az, hogy minden gyermek hozzáférjen a minőségi tudáshoz, származástól függetlenül.”
Foglalkoztatás: kiszolgáltatottság és elvándorlás
A mezőgazdasági idénymunkák visszaszorulása, a közmunkaprogram szűkítése és az alternatív lehetőségek hiánya következtében a fórum résztvevői jelentős bizonytalanságról számoltak be. Az egyik Tisza-sziget koordinátora szerint a térségben már csak néhány hónapra jut mezőgazdasági munka, méghozzá nevetségesen alacsony bérért. A helyiek évtizedekig ebből éltek, most azonban indiai vendégmunkások veszik át a helyüket. A mezőgazdasági vállalkozások kiszorulnak, a roma közösség pedig elveszíti a megélhetését. Marad a közmunka – ha van egyáltalán.
Egy nyugdíjas résztvevő arról beszélt, hogy „már több éve sok mindenről lemondtam élelmiszer gyanánt – egyszerűen nem jön össze, akármennyire is szeretném. A kis nyugdíjból meg kell gondolni, mit vesz az ember a boltban – minden annyira drága, hogy csak a legszükségesebbre futja.” Egy másik nyugdíjas elmondása szerint 80 ezer forintja semmire nem elég, ezért dolgoznia kell, hogy ne halljon éhen.
Közlekedés: az elérhetőség korlátai
Vígh Zoltán, a helyi sziget egyik tagja, a tömegközlekedés hiányosságait emelte ki, ami komolyan akadályozza a munkába járást: „Napi nyolc busz van, este már semmi. Akinek városban van munkája, az nem tud eljutni oda vagy visszatérni időben. Így nem lehet állást vállalni.”
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nélkül nincs valódi lehetőség a társadalmi mobilitásra vidéken.
Intézményi hozzáférés
Szabó Levente Dániel, a helyi TISZA sziget kapcsolattartója szerint a közszolgáltatások is „formálisan léteznek, de gyakorlatilag nem elérhetők”. Például az egészségügyi centrumban „nincs rendes WC és az orvos is csak időszakosan elérhető”. Mark Iván, a hajdúszováti Tisza-sziget titkára elmondta, hogy bár nemrégiben megnyitották a helyi egészségügyi centrumot, valójában csak alapszintű szolgáltatásokat nyújtanak. „A komolyabb vizsgálatokért, fogászatra, vérvételekre az emberek átkényszerülnek Hajdúszoboszlóra vagy más városba.” Szerinte így a hajdúszováti ellátás névleg létezik, de a gyakorlatban nem működik teljes értékű egészségügyi központként.
A fórum során ismertetett főbb társadalompolitikai TISZA vállalások a következők:
- Oktatás: a pedagógushiány enyhítése, szociális és fejlesztő szakemberek bevonása, iskolai szegregáció felszámolása.
- Lakhatás: szociális bérlakásprogram indítása, önkormányzati és állami támogatással.
- Egészségügy: falusi egészségügyi központok megerősítése, orvoshiány kezelése.
- Közlekedés: a vidéki busz- és vasúti közlekedés újraszervezése.
- Energetika: háztartási gépcsere- és felújítási program, szegénységben élő családok számára.
- Civil támogatás: a politikai lojalitás helyett szakmai alapú döntéshozatal a támogatási rendszerekben.
A TISZA Párt képviselői azt az álláspontot képviselték, hogy a roma társadalmi integráció nem kisebbségi, hanem társadalmi szintű kérdés, amelynek kezelése minden állampolgár közös érdeke.
A fórum egyik leghatározottabb felszólalója Nagy István, helyi civil szervezeti vezető volt, aki saját tapasztalatai alapján beszélt arról, hogy milyen hátrány éri azokat a roma kezdeményezéseket, amelyek rendszerkritikus hangot ütnek meg: „Rendszeresen megosztjuk a véleményünket a közösségi médiában, de emiatt az egyesületünk idén egyetlen fillér támogatást sem kapott, noha évek óta szervezünk helyi programokat, segítjük az óvodát, gyűjtünk adományokat. A roma pályázati rendszer nem a szakmaiságot, hanem a politikai lojalitást díjazza.”
Hozzászólásában élesen bírálta a Mi Hazánk Mozgalmat és az ahhoz köthető civil szervezeteket, amelyek szerinte félelmet keltenek a roma közösségekben: „Kimennek egyes településekre, zaklatják a cigányokat, a kormány pedig támogatja őket. Ez a gyűlöletbeszéd és fenyegetés elfogadhatatlan.” Nagy István ugyanakkor hangsúlyozta: a romák nemcsak részei, hanem aktív formálói is a magyar társadalomnak: „Több mint hatszáz éve élünk itt, értéket teremtünk, építjük ezt az országot, értékes emberek vagyunk. Ezt ideje lenne a társadalomnak is tudomásul venni.”
Magyar Péter válaszában hangsúlyozta, hogy a TISZA Párt a példamutatásban hisz, és partnerként tekint a civil szervezetekre: „Nem a TISZA feladata, hogy más pártok provokációira reagáljon. Mi olyan országot szeretnénk építeni, ahol a példamutatás a norma – legyen szó korrupcióról, oktatásról vagy társadalmi együttélésről.” Ugyanakkor válaszában nem tért ki konkrétan arra a kérdésre, hogyan kívánja a párt visszaszorítani a Mi Hazánk retorikáját, illetve a romaellenes civil kezdeményezések kormányzati támogatását. A felelősségvállalás kapcsán általánosságban fogalmazott, az együttélés és a társadalmi béke fontosságát hangsúlyozva.
A Roma Play szerkesztősége továbbra is figyelemmel kíséri, hogy a most elhangzott vállalások milyen formában és következetességgel jelennek meg a TISZA Párt további tevékenységében.