A két kassai roma család Szalonnára költözése térségi ellenállást váltott ki. Szalonna önkormányzata elővásárlási jogot vezetett be, és félmillió forintos hozzájáruláshoz köti a lakcím létesítését. Encs polgármestere arra szólította fel a környék lakóit, hogy ne adják el ingatlanaikat, miközben bizonyítékok bemutatása nélkül 2-300 ember tervezett áttelepítéséről írt.
Újabb fordulatot vett a Kassáról Szalonnára költöztetett roma családok ügye. Szalonna képviselő-testülete július 27-én önazonossági rendeletet fogadott el, Mikola Gergely, Encs polgármestere pedig látványos ellenállást hirdetett a további ingatlaneladásokkal szemben.
A Romaplay tegnapi cikkében arról számolt be, hogy Balogh Zsolt szalonnai polgármester és Dancs Mihály, az Országos Roma Önkormányzat elnöke Kassán egyeztetett a város főpolgármesterével. A találkozó után elhangzott nyilatkozatok alapján a két család magyarországi elhelyezését Lenka Kovačevičová kassai kerületi polgármesterjelölt szervezte, aki a városban lebontásra ítélt telep lakóinak próbált új otthont találni. Az akció a szlovákiai választási kampány részévé is vált, miközben Kassa városvezetése a történtekről a jelek szerint nem rendelkezett teljes körű információkkal.
Félmillió forint a lakcímért
Szalonna új rendelete az önkormányzat és más, törvényben meghatározott jogosultak számára elővásárlási jogot biztosít a település ingatlanjaira. Arról, hogy az önkormányzat él-e ezzel a jogával, a képviselő-testület dönthet.
A rendelet emellett minden új lakcím létesítését egyszeri 500 ezer forintos betelepülési hozzájárulás megfizetéséhez köti. Az önkormányzat a törvényben felsorolt eseteken túl nem biztosít további mentességet vagy kedvezményt, és méltányossági döntésre sem ad lehetőséget. Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok a kihirdetést követő napon, július 28-án léptek hatályba. A félmillió forintos betelepülési hozzájárulást augusztus 27-től kell alkalmazni. A rendelet indoklása szerint Szalonna a „kívántnál nagyobb mértékű betelepülés és ingatlanvásárlások negatív hatásaitól” kívánja megvédeni a helyi közösséget. Az időzítés egyértelművé teszi, hogy az önkormányzat közvetlenül a kassai családok beköltözése után nyúlt a korlátozó eszközökhöz.
Encs polgármestere „deportálásról” ír
Mikola Gergely, Encs polgármestere ennél jóval élesebb hangú bejegyzést tett közzé. Posztját azzal a felszólítással kezdte: „Encs és Abaúj ne legyen a deportálások helyszíne, NE ADJON EL SENKI INGATLANT!”
A polgármester azt állítja, hogy a kassai telep felszámolása után civil szervezeteken keresztül biztosított forrásokkal 2-300 szlovákiai romát telepítenének át az Encsi, Edelényi, Gönci és Szikszói járásba. Szerinte elsősorban a szegregátumok olcsó és rossz állapotú házait vásárolnák meg az érintett családok számára. Mikola közölte, hogy Encs képviselő-testülete a héten tárgyal az önazonossági rendelet bevezetéséről és az önkormányzati elővásárlási jog alkalmazásáról. Az ingatlantulajdonosokat jogi következményekkel is fenyegette:
„Ha valaki megteszi az ingatlana eladását, és részt vesz az illegális deportálásban, véleményem szerint jogi felelőssége lesz benne! Én pedig mindent megteszek, hogy ‘megháláljuk’ a városért ‘jót’ akaró eladóknak.”
A bejegyzésben szereplő 2-300 fős létszámot jelenleg sem nyilvános dokumentum, sem hatósági közlés nem támasztja alá. Mikola Gergely azt sem részletezte, pontosan mely civil szervezetekről és milyen finanszírozásról beszél.
A romák távoltartásának eszközévé válhatnak
A helyi önazonosság védelméről szóló törvényt még 2025-ben fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok elővásárlási jogot vezessenek be, korlátozzák a lakcím létesítését, illetve betelepülési hozzájárulást szedjenek. Jogvédő szervezetek és roma érdekképviseletek kezdettől arra figyelmeztettek, hogy az elvileg semleges szabályok könnyen a szegény és roma családok kiszorításának eszközévé válhatnak. Az önkormányzatok a származást közvetlenül nem írhatják bele rendeleteikbe, ám a magas pénzügyi követelmények és az ingatlanforgalom ellenőrzése elsősorban a kevés pénzből gazdálkodó családokat sújtja. A Romaplay korábbi összesítése szerint március közepén még mintegy 269 településen volt hatályban önazonossági rendelet, júniusra 234-re csökkent a számuk. Több szabályozást a kormányhivatalok törvényességi kifogásai miatt vontak vissza vagy írtak át. A hivatalok arra is figyelmeztettek, hogy a rendeletek csak az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód követelményének tiszteletben tartásával alkalmazhatók.
Kadét Ernő / RSK