A Roma Sajtóközpont stábja ezúttal Nógrád megyébe utazott, Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület vezetőjének társaságában. Célunk az volt, hogy megnézzük, hogyan működnek a gyakorlatban az úgynevezett önazonossági rendeletek – azok a helyi szabályok, amelyekkel a települések a beköltözést próbálják korlátozni.
Vizsláson kezdtük a forgatást, ahol az ország egyik legszigorúbb rendelete van érvényben. Béla érdeklődött eladó ingatlanok iránt, és első kézből tapasztalta meg, milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerül az, aki roma származásúként szeretne házat vásárolni.
A helyiek szerint a szabályok – erkölcsi bizonyítvány, érettségi, biztosítási jogviszony, testületi meghallgatás és betelepülési díj – látszólag mindenkire vonatkoznak, mégis világosan üzennek arról, kiket nem szívesen látnak a faluban.
Egy, a Köztér Média oldalán megjelent videóban Vizslás polgármestere, Sándor József is beszélt a rendeletről. Elismerte, hogy a szabályozás szigorú, de szerinte „szükség volt rá, hogy ne költözhessen ide akárki”.
A riport során ellátogattunk Kisbárkányba, ahol a helyi polgármester készségesen nyilatkozott, és beszélt arról, milyen helyi vitákat váltott ki a hasonló rendelet. A szomszédos Nagybárkányban egy járókelő mesélt arról, hogyan alakult ki feszültség a két falu között, míg a határmenti Hugyagon egy fiatal nő fogalmazta meg, mit érez, amikor az otthonát is papírok, engedélyek és „meghallgatások” közé szorítják.
A filmben megszólalók egyetértenek abban, hogy ezek a rendeletek láthatatlan falakat emelnek – ember és ember, roma és nem roma, szegény és nem szegény között.
Ahogy Rácz Béla fogalmaz:
„Nemcsak arról van szó, hogy valaki megvehet-e egy házat, hanem arról is, hogy bizonygatnia kell: jó lakos lesz-e. Ez a legkellemetlenebb, amikor már nem a pénzed, hanem a származásod alapján ítélnek meg.”
Nézd meg a teljes riportfilmet:
@romaplay0 A kitiltás szabadsága – riportunk nógrádból. neked foryoupage riport vidék #romaplay