A Roma Szem legújabb adásában Dezsi és Ernő ismét nagy fordulatszámon pörögtek – szó szerint is, hiszen ahogy Dezsi fogalmazott, „ez a vonat biturbó fokozatba kapcsolt”. Az E41 epizód több súlyos, mégis emberközeli témát járt körül: a tiszaburai időközi választások botrányától a fiatalok mentális válságán át egészen a magyar kormány brüsszeli kémjátszmájáig, Rácz Béla bátor felszólalásáig és az önazonossági rendeletek újabb hullámáig.
Tiszabura – a szavazat ára
A beszélgetés elején a műsorvezetők a Tiszaburán tartott választások kapcsán elemezték, hogyan vált a szavazás egyes helyeken a szegénység és a politikai manipuláció terepévé. Hetven jelölt indult hat képviselői és egy polgármesteri helyért, ami példátlan szám. Dezsi és Ernő szerint a rendszer „meghekkelte önmagát”: a törvényi kiskapuk lehetővé teszik, hogy a helyi hatalmi csoportok delegáltjai befolyásolják a választási bizottságokat, és a kiszolgáltatott embereket pár ezer forintért meggyőzzék a szavazatuk „eladásáról”.
„Ez nemcsak törvényi probléma, hanem morális is” – mondta Ernő, hozzátéve: „Aki pénzt ad a szavazatért, az befektet – és vissza is akarja szedni.”
A fiatalok mentális egészsége – a kimondatlan járvány
A második téma az UNICEF friss kutatásához kapcsolódott: Európában minden hetedik fiatal mentális zavarral él. Dezsi szerint a Covid, a közösségi média, a teljesítménykényszer és a háborús retorika együtt olyan terhet rak a fiatalokra, amit a családok és az iskolák sem tudnak kezelni.
„A gyerekek sokszor nem kapnak elég figyelmet, és a szülők is eszköztelenek” – tette hozzá Ernő. A beszélgetés központi üzenete: a megoldás nem feltétlen pénz kérdése, hanem empátiáé és párbeszédé.
Kémek Brüsszelben – magyar botrány az EU közepén
A műsor harmadik blokkjában a Direkt36 és a Der Spiegel közös tényfeltárásáról beszéltek, amely szerint a magyar kormány titkosszolgálati eszközökkel próbált információkat szerezni az Európai Unió intézményeiből. Ernő szerint „valószínűleg minden ország kémkedik”, de az eset súlyát az adja, hogy Magyarország a saját szövetségi rendszerét próbálta befolyásolni.
A beszélgetés során szóba került a 2016 óta zajló uniós kötelezettségszegési eljárás is, amely a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult – Ernő szerint „nem kizárt, hogy ezek a kémjátszmák részben az ilyen ügyek információs hátterét is érintették”.
Újabb önazonossági rendeletek Nógrádban
A Roma Sajtóközpont legfrissebb adatai szerint már 81 településen fogadtak el önazonossági rendeletet, kétharmaduk az északi régióban. A műsorban Vizslás, Kisbárkány és Hugyag esete került szóba.
Vizsláson olyan szigorú feltételeket szabtak a beköltözéshez – erkölcsi bizonyítvány, középfokú végzettség, egyéves bejelentett munka –, hogy „a helyiek hetven százaléka sem tudna megfelelni”. Kisbárkány és Nagybárkány példája pedig rávilágított: ott hozták meg a rendeletet, ahol nincs roma lakosság.
Zárás – Aranypánt könyvbemutató
A műsor végén a Roma Sajtóközpont október 15-i könyvbemutatóját ajánlották, ahol a tízéves Aranypánt-díj hőseinek történetei elevenednek meg.
„Olyan emberek szerepelnek benne, akik a közösségükben példát mutattak, és bármelyikünk története lehetne az övék” – mondta Ernő.
📅 Könyvbemutató: október 15., 18:00
📍 Helyszín: Roma Sajtóközpont – Asztai Közösségi Ház
ℹ️ Regisztráció: romaplay.hu
Felrázva és keverve – mi így szeretjük.
Az adás visszanézhető a RomaPlay YouTube-csatornán: