Egybehangzó értesülések szerint a Mi Hazánk kaphatja a Nemzetbiztonsági Bizottság vezetését az új Országgyűlésben. A hír sokakban felháborodást keltett, hiszen egy kifejezetten cigányellenes politikai erő vezetheti azt a parlamenti testületet, amely biztonsági szempontból kulcsfontosságú ellenőrzési feladatokat lát el. Kell-e emiatt aggódniuk a romáknak? Ennek jártunk utána.
A Mi Hazánk Mozgalomhoz közel álló Magyar Jelen internetes lap interjút készített Toroczkai László pártelnökkel. Az interjúban Toroczkai arról beszélt, hogy pártja is delegálhat képviselőket a következő ciklusban felálló parlamenti bizottságokba, köztük a Nemzetbiztonsági Bizottságba is. A pártelnök közlése szerint a Mi Hazánk dr. Apáti István országgyűlési képviselőt jelölné a bizottság elnöki posztjára.
Ez egyelőre jelölési szándékot jelent. Dr. Apáti István akkor tölthetné be a tisztséget, ha az Országgyűlés megválasztja.
A parlamenti bizottságok tagjainak kiválasztásáról és összetételéről az Országgyűlés szervezetét bemutató dokumentum ad tájékoztatást. Eszerint „a bizottságok elnökét, alelnökeit és tagjait az Országgyűlés választja meg”.
A dokumentum arra is kitér, hogy a bizottságok többségében – a parlamenti arányoknak megfelelően – kormánypárti elnök dolgozik. Vannak azonban olyan testületek, amelyek élén a kormány feletti ellenőrzés különös jelentősége miatt ellenzéki képviselők állnak. A Nemzetbiztonsági Bizottság esetében ezt törvény írja elő.
Ennek alapján az új Országgyűlésnek a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztásakor a házszabályi és törvényi keretek között kell eljárnia.
A Nemzetbiztonsági Bizottság működését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szabályozza. A jogszabály „A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése” című fejezetben határozza meg a testület feladatait. A bizottság többek között ellenőrzési, tájékozódási, panaszvizsgálati és adatgyűjtéssel kapcsolatos jogosítványokkal rendelkezik.
A testület rendszeresen tájékozódik a szolgálatok működéséről. A nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter legalább évente kétszer köteles beszámolni a bizottságnak, de a testület ezen felül is kérhet tájékoztatást az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, valamint a titkosszolgálatok működéséről a miniszterektől és a főigazgatóktól.
A bizottság személyi és pénzügyi kérdésekben is szerepet kap. A szolgálatok főigazgatóit kinevezésük előtt meg kell hallgatnia, és állást kell foglalnia alkalmasságukról. Emellett véleményezi a szolgálatok költségvetését, valamint ellenőrzi a pénzfelhasználásról szóló beszámolókat.
A törvény alapján a bizottság panaszokat is vizsgálhat. Ha valaki úgy véli, hogy a titkosszolgálatok jogellenesen jártak el vele szemben, és a belső vizsgálat eredményét nem fogadja el, a bizottsághoz fordulhat. Ha a bizottsági tagok legalább egyharmada indokoltnak tartja, a testület vizsgálatot indíthat.
A bizottság ténymegállapító vizsgálatot is folytathat, ha felmerül a gyanú, hogy valamely szolgálat jogszabályellenesen vagy rendeltetésétől eltérően működik. Ilyenkor a képviselők betekinthetnek titkos iratokba, és meghallgathatják a szolgálatok munkatársait is. Egy ilyen vizsgálat során a bizottság szervezeteket vagy személyeket is kötelezhet adatszolgáltatásra, megjelenésre vagy nyilatkozattételre.
Ha a bizottság törvénysértést észlel, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedések megtételére, illetve kezdeményezheti a felelősségre vonást. A testület tájékoztatást kérhet a titkos információgyűjtés engedélyezési eljárásairól is, valamint dönthet a biztonsági szakvéleményekkel kapcsolatos panaszokról.
A Nemzetbiztonsági Bizottság tehát elsősorban a nemzetbiztonsági szolgálatok – köztük a hírszerzés, az elhárítás és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat – jogszerű és demokratikus működésének parlamenti ellenőrzésében játszik szerepet.
Ezt erősítette meg az RSK-nak egy, az előző ciklusban a Nemzetbiztonsági Bizottságba delegált, neve elhallgatását kérő ellenzéki képviselő is. A volt bizottsági tag szerint a testület paritásos elv alapján működik: három kormánypárti és három ellenzéki képviselő vesz részt benne, mellettük az ellenzéki padsorokból érkező elnök. Ez a működési rend Kocsis Máté 2022-es javaslata óta van érvényben.
A nyilatkozó képviselő szerint az elnök főbb feladatai közé tartozik a bizottság napirendjének előterjesztése, az ülések levezetése és a jegyzőkönyvek elkészítése. Hozzátette: az elmúlt években az ellenzéki felvetések és vizsgálatindítási kérelmek rendszerint elakadtak.
A nemzetbiztonsági szolgálatok működését szigorú jogszabályok, eljárások és elvek határozzák meg. A szolgálatoknak elvileg politikai pártok közvetlen befolyása nélkül kell működniük.
Az elmúlt években ugyanakkor több ügy is kérdéseket vetett fel a szolgálatok működésével és függetlenségével kapcsolatban. Ilyen volt a Pegasus kémszoftverhez kapcsolódó lehallgatási botrány, valamint Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda volt tisztjének beszámolója és az ehhez kapcsolódó, úgynevezett Gundalf-ügy.
A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke meghatározott szerepet játszik a testület működésében, döntéseket azonban a bizottság tagjaival együtt hoz. A tisztség ezért elsősorban koordinációs és szervezési feladatokkal jár, önálló irányítói vagy döntéshozói szerepkörrel csak korlátozottan.
Tény ugyanakkor, hogy erős politikai üzenete lenne annak, ha egy szélsőjobboldali párt képviselője töltené be ezt a posztot. A Mi Hazánk Mozgalom politikájában régóta jelen vannak a romákat megbélyegző közbiztonsági narratívák, a párt környezetében pedig olyan szervezetek is feltűntek, amelyek működése korábban közéleti vitákat váltott ki.
Ezek között említhető a Betyársereg, amelynek vezetője, Tyirityán Zsolt egy vele készült interjúban úgy fogalmazott: „Náci vagyok, vállalom!” A Mi Hazánkhoz köthető szervezeti körben szerepel az úgynevezett „Bűnvadászok” is.
Az RSK-nak nyilatkozó korábbi bizottsági tag ennek ellenére azt mondta: sem elvi, sem gyakorlati akadályát nem látja annak, hogy az Országgyűlés elfogadja dr. Apáti István jelölését. Álláspontja szerint a Betyársereg vagy a „Bűnvadászok” önmagukban nem jelentenek olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely jogi akadálya lenne Apáti megválasztásának.
A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: a parlamentnek fontos feladata lenne azoknak a szervezeteknek a visszaszorítása, amelyek az állam erőszakmonopóliumához tartozó jogosítványokat próbálják magukhoz vonni.
Összességében tehát jogi értelemben a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztja korlátozott, szabályozott és testületi működéshez kötött szerep. A bizottság elnöke nem irányítja a titkosszolgálatokat, és nem dönthet önállóan a szolgálatok működéséről. Politikai és társadalmi szempontból azonban komoly jelentősége lenne annak, ha egy cigányellenes narratívákat használó szélsőjobboldali párt képviselője vezetné az egyik legérzékenyebb parlamenti ellenőrző testületet.
Szegedi Dezső / RSK