Egy év kihagyás után újra megrendezik Budapesten a Roma Büszkeség Napját. Oláh József (Pöli), a Józsefvárosi Önkormányzat esélyegyenlőségi tanácsnoka és a Méltóságot a Romáknak Mozgalom alapítója szerint idén különösen nagy a tét: a Pride utáni időszakban, a választások közeledtével a roma közösség saját hangján akar üzenni, hogy „Semmit rólunk nélkülünk”. A szervezők – az Idetartozunk szellemiségét és Setét Jenő örökségét vállalva – a roma reprezentáció és emancipáció jegyében hívják fel a figyelmet a közös emlékezet, az önazonosság és a társadalmi párbeszéd fontosságára.
Egy év szünet után újra megszervezitek a Roma Büszkeség Napját. Mi volt a szünet oka?
Tavaly azért maradt el a rendezvény, mert önkormányzati választások voltak, és a Méltóságot a Romáknak Mozgalom, valamint a partnerszervezetek több tagja is részt vett a kampányban. Egyszerűen nem volt kapacitásunk egy ilyen nagyszabású eseményt megszervezni.
Milyen fő célokat szeretnétek elérni a Roma Büszkeség Napjával ebben az évben? Van-e valami új, amit szeretnétek hangsúlyozni?
A Roma Büszkeség Napja lehetőség arra, hogy ne a média vagy a többségi társadalom szűrőjén keresztül jelenjünk meg, hanem saját hangunkon mondjuk el, mit érzünk és gondolunk. Az idei fő üzenetünk a roma reprezentáció és emancipáció, a „Semmit rólunk nélkülünk” elv mentén.
Harmincöt évvel a rendszerváltás után paradigmaváltásra van szükség: a romáknak felnőtt, autonóm szereplőkként kell megjelenniük a közéletben. Amíg nincs sikeres roma emancipáció és társadalmi reprezentáció, addig Magyarország sem lehet sikeres. Ezért a Roma Büszkeség Napja mindig politikai és kommunikációs üzeneteket is hordoz. Az elmúlt években ilyenek voltak például a „Tanulni akarunk!”, „Dolgozni akarunk!” felhívások, és követeltük, hogy a roma történelem és értékek bekerüljenek a köznevelésbe.
A Méltóságot a Romáknak Mozgalom Setét Jenő szellemiségét viszi tovább: híd szerepet vállalunk, hogy a kolonizálódott, széttagolt roma civilek között legyen átjárás és együttműködés.
A Roma Pride témái között szerepelni fog a helyi önazonosság védelméről szóló törvény?
Két fő témát emelünk ki.
Az egyik a 2025-ös XLVIII. törvény, a helyi önazonosság védelméről, amelyet mi az első „cigánytörvénynek” tartunk a náci zsidótörvények óta. Ez a jogszabály erősíti a rasszista előítéleteket, mélyíti az egyenlőtlenséget, és nem a társadalmi békét szolgálja. A gyűlölet talapzatán született, mi pedig a béke nagykövetei vagyunk, ezért követeljük a visszavonását.
A másik kiemelt ügy a 2009-es rasszista, terrorista támadássorozat kollektív emlékezete. Február 23-a legyen a közös emlékezet napja: Józsefváros, Budapest és a VII. kerület már elfogadta, szeretnénk, ha a Parlament is elismerné. Ez a trauma közös, ezért az emlékezetnek is közösnek kell lennie.
Mi az a legfontosabb üzenet, amit szeretnétek átadni a rendezvénnyel mind a roma közösség tagjainak, mind pedig a tágabb közönségnek?
A Roma Büszkeség Napja az önrendelkezés, az önazonosság és a közös öröm ünnepe. A roma mozgalom naptárát szinte kizárólag gyászos emléknapok töltik ki, április 8-án kívül alig van olyan esemény, amely büszkeséget és örömöt adna.
Ez a nap hidat épít roma és nem roma között, és emlékeztet arra: a roma ügy össztársadalmi ügy. Hatszáz éve vagyunk a magyar nemzet része, értékeket, tudást, kultúrát adunk az országnak – erre büszkének kell lennünk, mind a romáknak, mind a többségi társadalomnak. A hétköznapi hősöktől a művészekig és sportolókig mindannyian hozzáadunk a közösséghez.
Milyen programokkal fogtok készülni az idei Roma Büszkeség Napjára, illetve vannak-e olyan fellépők vagy meghívott vendégek, akiket megemlítenél?
A rendezvény civil bázison szerveződik, és folyamatosan tágul az együttműködő kör. Szeptember 27-én a Blaha Lujza térről indulunk, majd a Rákóczi úton, a Keleti pályaudvar érintésével, a Fiumei úton át érkezünk a II. János Pál pápa térre, ahol beszédek és koncertek lesznek.
Folklór, pop, jazz és különböző roma zenei hagyományok képviselői lépnek fel – oláh cigány, beás, romungró zenészek egyaránt –, hogy bemutassuk a közösség sokszínűségét és értékeit.
A Roma Büszkeség Napja hogyan járul hozzá a társadalmi elfogadáshoz és a romák közösségi identitásának megerősítéséhez?
Ez a nap arról szól, hogy saját hangunkon szólalunk meg – a tisztelet és az alázat nyelvén. Ahogy Setét Jenő mondta: „Ha a mi ügyünkben nem lépünk fel, senki nem fogja megtenni helyettünk.” A „Semmit rólunk nélkülünk” elv nélkül nincs valódi változás, ezt visszük be a közbeszédbe és a mainstream médiába.
Hogyan áll most a szervezés? Milyen kihívásokkal szembesültök, és hogyan próbáljátok ezeket leküzdeni?
A legnagyobb kihívás a forráshiány. Nagy rendezvényt pályázati támogatás nélkül nehéz megvalósítani, ezért széles körű együttműködésben gondolkodunk civil szervezetekkel, alapítványokkal, magánszemélyekkel és vállalkozókkal.
A roma közösség széttagolt, politikai kötődésű szervezetekkel teli, de a Roma Büszkeség Napja mindig alkalmat adott az összekapcsolódásra. Ez az identitás és a közös gondolkodás ünnepe, amely megerősít minket abban, hogy közösen kell megoldanunk a saját ügyeinket.
Milyen visszajelzéseket kaptatok az elmúlt években, és hogyan hasznosítottátok ezeket?
Nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, sokan nosztalgiával emlékeznek az eseményekre. Setét Jenő hiánya nagy, de az öröksége kötelez minket. A 2023-as rendezvény már teljesen a mi csapatunk szervezésében zajlott – sokat tanultunk belőle.
Hogyan szeretnétek bevonni a fiatalabb generációt?
Nyitottak vagyunk mindenki felé, a fiatalok felé is. Már két hónappal korábban elkezdtük a szervezést, ifjúsági szervezetekkel, szakkollégiumokkal, a Roma Női Hálózattal és a Romaversitasszal is kapcsolatban vagyunk. Szeretettel várjuk őket.
Milyen hosszútávú víziótok van a Roma Büszkeség Napjával kapcsolatban?
Most az a célunk, hogy sikeres, élményt adó rendezvényt hozzunk létre, ahová jövőre is vissza akarnak jönni az emberek. A Roma Büszkeség Napja közös platform, amely erősíti az identitást és a közösségi gondolkodást a roma mozgalomban.
Mit üzensz azoknak, akik még nem ismerik a Roma Büszkeség Napját, vagy esetleg kételkednek a jelentőségében?
Azt üzenem: gyertek el, mert jó érzés megélni a roma identitást, kultúrát, közösséget. Jogunk van büszkének lenni önmagunkra és kettős identitásunkra: magyarok vagyunk, hazafiak, és a közös kultúra részei. Ha mi nem tiszteljük magunkat, mások sem fognak – a sikeres roma emancipáció az önszeretetnél és az önbecsülésnél kezdődik.
Pintér Vanda / RSK