A magyar belpolitika felpörgött, és a hullám elérte a roma közösségeket is. A kormánypárt és a Tisza Párt egyre intenzívebben küzd a szavazataikért: Orbán Viktor rendszeresen üzen nekik, a Tisza pedig roma Tisza-szigetekkel épít helyi bázist ott, ahol korábban megkérdőjelezhetetlen volt a Fidesz fölénye. Bódi Mátyás választási szakértő a Szabad Európának nyilatkozva azt állítja, ez a hegemónia most látványosan meginogni látszik.
Hosszú évekig politikai közhelynek számított, hogy a magyarországi romák többsége a Fideszre szavaz. Ez a kép azonban a 2026-os országgyűlési választás előtt látványosan kezd megváltozni. A Medián nyári felmérése szerint a kistelepüléseken – ahol korábban egyértelmű Fidesz-hegemónia volt, és ahol a romák jelentős része él – ma már fej-fej mellett áll a kormánypárt és a Tisza Párt.
Forrás: Szabad Európa
Bódi Mátyás, választási szakértő, a Választási földrajz szerzője a Szabad Európának adott interjújában, Benyó Rita kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott:
„A kis falvakban, amelyek eddig a Fidesz biztos bástyái voltak, megjelent a Tisza Párt, és már nem lehet készpénznek venni a kormánypárti fölényt. Ez nem csupán pártpolitikai jelenség, hanem társadalmi folyamat is: a roma közösségek egy része elkezdett alternatívát keresni.”
Ez a változás több tényező együttállásának eredménye: gazdasági nehézségek, új politikai szereplők megjelenése, és a roma közösségek alulról szerveződő aktivitása.
A roma Tisza szigetek felemelkedése
Hasonló kérdéseket feszeget a Partizán néhány hete megjelent riportja is, ami szerint az elmúlt időszakban országszerte sorra alakultak a roma Tisza szigetek, amelyek kifejezetten a cigány közösségek megszólítására jöttek létre.
Forrás: Orsós János Facebook oldala
A riportban megszólal Orsós János is, az Ambédkár Iskola vezetője, aki a 2000-es években Alsószentmártonban és Sajókazán iskolákat alapított, ma a Tisza Párttal való együttműködésben „történelmi lehetőséget” lát:
„Most van arra mód, hogy ki legyen mondva: a cigányság a magyar nemzet egészéhez tartozik… Ne úgynevezett díszcigányok képviseljenek minket, akikhez semmi közünk nincs.”
Kőszegi Krisztián, a gilvánfai tanoda vezetője szerint a roma Tisza-szigetek nem csupán politikai munkát végeznek, hanem „szellemi műhelyként” is működnek:
„A jövő számára új közpolitizáló réteget akarunk kialakítani a cigányság körein belül. Országos hálózatban gondolkodunk.”
A mozgalomhoz csatlakozó aktivisták között vannak korábbi Fidesz-szavazók, sőt olyanok is, akik a kormánypárti roma önkormányzati rendszerből érkeztek, de csalódtak. Lakatos Gusztáv, a Szolnok megyei tiszasziget vezetője például elmondta, hogy politikai állásfoglalása miatt elvesztette munkáját, mégis kitart:
„Nem engedhetjük, hogy megvegyenek minket egy zsák krumplival. Hiteles, közösségből jövő emberekre van szükség.”
Bódi Mátyás a Szabad Európa interjúban szintén kitért a roma a Tisza-szigetekre, amelyek megjelenése szerinte nem csupán szavazatok gyűjtését, hanem a roma közösségek identitásváltását is mutatja: új, közösségből szerveződő, autonóm politikai erők látszanak formálódni, amelyek akár a következő választáson túli, hosszabb távú szervező szerepet is betölthetnek.
Mindezt árnyalja, hogy az – Alsószentmártonban megalakult – első roma Tisza sziget a napokban megszünt. Körős Ferenc a Amarodrom névre keresztelt volt Tisza sziget vezetője állítása szerint nagyon csalódott a párt vezetőségében, akik szerinte nem hallgatták meg a javaslataikat és nem megfelelő emberekre bízták a cigányság ügyét.
Fideszes válasz: nemzetiségi mandátum és intézményes beágyazottság
Mindeközben a Népszava beszámolója szerint a Cigány Közösségek Szövetsége (CIKÖSZ) és a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) „nagy erőkkel dolgozik” azon, hogy a 2026-os választáson legyen nemzetiségi roma mandátum – méghozzá kifejezetten fideszes jelölttel.
Bár MROÖ elnöke, Aba-Horváth István nyíltan kijelentette, hogy a kormánypártot fogják támogatni, a felszín alatt azonban láthatóan koránt sem ilyen nagy az egység. Néhány hete egy panelbeszélgetésben éppen maga az elnök borította ki a bilit: Aba-Horváth és Sztojka Attila roma ügyekért felelős államtitkár látványos szóváltásba keveredtek Tusványoson, ahol előbbi keményen kritizálta a kormány politikáját. Mi is megírtuk, hogy miközben Sztojka a kormányzati stratégiák sikereit hangsúlyozta, Aba-Horváth határozottan jelezte: a roma közösségek nem érzik a statisztikai javulás hatását a saját életükben.
„A számok makacs tények, de amit a terepen látok, az egészen másról szól” – fogalmazott.
Forrás: Aba-Horváth István Facebook oldala
A Tusványoson felszínre került kritikákból kiderül, hogy a CIKÖSZ sem homogén, és ezek az ellentétek hátráltathatják a fideszes roma mandátum létrejöttét.
Bódi Mátyás szerint a Fidesz és a hozzá köthető roma szervezetek tudatosan próbálják fenntartani azt a képet, hogy a cigányság egységesen kormánypárti, de a valóság ennél sokkal széttartóbb:
„Ez a toposz most kezd megroppanni. A romák politikai preferenciái polarizálódnak, és ez kimenetelben is változást hozhat.”
Orbán Viktor közvetlen üzenetei a roma szavazóknak
Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi hetekben Orbán Viktor több nyilvános megszólalásában is közvetlenül üzent a roma közösségeknek.
A Kossuth Rádió múlt pénteki interjújában a 3%-os lakáshitel-programról szólva kijelentette:
„Itt van egy munkaerő-tartalék is, amit az építőipar megindulása majd mozgósít… nagyon sokan mentek az építőiparba.”
A Dopeman-podcastban pedig a „roma középosztály” kialakulásáról beszélt:
„Nagyon sok cigány család van, amely munkából tudja magát eltartani… 2010 előtt még nem tudtak, beléjük rugdostak, lenézték őket. Aztán kiderült, amikor van lehetőség, a nagy részük nem ilyen, hát eljön dolgozni.”
A kistelepüléseken és a roma közösségekben zajló politikai versenyben a kormányfő személyesen is igyekszik erősíteni a Fidesz pozícióit.
A tét: politikai befolyás és közösségi önkép
A következő választás egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy a roma szavazatok hogyan oszlanak meg a pártok között. A Medián adatai és a terepen látható folyamatok azt mutatják: a Fidesz korábbi hegemóniája megtört, és az alternatív szerveződések – különösen a roma Tisza-szigetek – képesek lehetnek új politikai identitást és képviseleti modellt kialakítani.
Bódi Mátyás szavaival: „Most dől el, hogy a romák önálló politikai tényezővé válnak-e, vagy maradnak a pártpolitikai logika kiszolgáltatottjai.”
Kadét Ernő / RSK