A Roma Büszkeség Napja idén is tömegeket vár Budapestre. Oláh József „Pöli”, VIII. kerületi önkormányzati képviselő és a Méltóságot a Romáknak Mozgalom vezetője a Roma Play Reflex című műsorában beszélt az esemény jelentőségéről, a kitiltó törvény veszélyeiről, valamint a tatárszentgyörgyi terrortámadás emlékezet nappá nyilvánításának szükségességéről. Az interjúban kitért arra is, miért nélkülözhetetlen a roma és magyar identitás egyszerre való megélése, és miért kell paradigmaváltás a politikában és a roma mozgalomban.
Pöli, azért hívtunk meg téged, mert hamarosan ismét megrendezik a Roma Büszkeség Napját. Mi ez az ünnep, és miért tartjátok fontosnak?
A Roma Büszkeség Napja Setét Jenő és barátai kezdeményezésére jött létre 2013-ban. Úgy láttuk, hogy a roma kalendárium tele van traumákkal és gyásszal – február 23., augusztus 2., vagy a tatárszentgyörgyi terrortámadás áldozatai. Kevés az olyan napunk, amely örömről, önazonosságról és büszkeségről szól. Ezért jelöltünk ki egy napot, hogy ünnepeljük mindazt, amit romák adnak a nemzetnek.
Lehet-e ma Magyarországon büszkén megélni a roma identitást?
Nagyon nehéz. 600 éve itt vagyunk, hazafiak vagyunk, de a politika gyakran azon dolgozik, hogy ne legyünk a nemzet részei. A Mi Hazánk vezetője például sosem mondja ránk, hogy magyarok vagyunk – csak cigányok. Ez érzelmileg és morálisan is súlyos teher. Nekünk mégis ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy egyszerre vagyunk büszke romák és büszke magyarok.
Az idei esemény mottója a „Semmit rólunk nélkülünk”. Ez mennyire érvényesül a politikában?
Sajnos alig. Bár a parlamentben már négy roma képviselő is helyet foglal, a politikai pártok gyakran csak „díszcigányokat” ültetnek be. Mi viszont azt követeljük, hogy a romák érdemben vegyenek részt a döntés-előkészítésben, a döntéshozatalban és a végrehajtásban is. Amíg ez nincs így, addig marad ezer szegregátum, ötszáz szegregált iskola, és romák ezrei esnek ki idő előtt az oktatásból.
Idén két ügy áll a középpontban: a kitiltó törvény és február 23-a. Miért?
Az önazonossági törvény vörös vonal: apartheid-szerű szabályokat legalizál. A február 23. pedig nemzeti ügy. A tatárszentgyörgyi terrortámadás áldozatai nemcsak a romák, hanem a magyar demokrácia ellen elkövetett bűntett áldozatai is. Ezért követeljük, hogy a parlament nyilvánítsa a napot Közös Emlékezet Nappá, ahogy azt több önkormányzat – köztük Budapest és Józsefváros – már megtette.
Mit vársz a Roma Büszkeség Napjától?
Azt, hogy tömegek álljanak ki a törvény visszavonásáért, és hogy a romák ügye bekerüljön a mainstream közbeszédbe. Ezért hívtunk meg olyan szövetségeseket is, mint Karácsony Gergely, Majtényi László, Baranyi Krisztina vagy Mácsai Pál. De ott lesznek roma és nem roma civil vezetők, polgármesterek és aktivisták is. Csak széles társadalmi koalícióval tudjuk elérni, hogy paradigmaváltás történjen.
Hol és mikor találkozunk?
Szeptember 27-én, szombaton 13 órakor a Blaha Lujza téren. A Szilvási Gipsy Band zenél, roma női aktivisták köszöntik a résztvevőket, majd 14 órakor elindul a menet a II. János Pál pápa térre, ahol beszédek és kulturális programok lesznek. Mindenkit várunk, romákat és nem romákat egyaránt.
Szegedi Dezső/RSK
A teljes adás megtekinthető itt: