A romák elleni terrortámadások emléknapján, a „Ne nyisd ki!” kiállítás megnyitója után beszélgettünk Karácsony Gergely főpolgármesterrel arról, miért nem része még mindig a közös emlékezetnek a 2008–2009-es gyilkosságsorozat. Az interjúból az is kiderül: a korábban megígért, civileket és önkormányzati szereplőket bevonó vegyes bizottság és az emlékmű előkészítése a választások utáni időszakra csúszik, ahogyan a fővárosi roma stratégia előterjesztése is.
RSK: A beszédében arról beszélt, hogy a 17 éves gyereke és a kortársai talán nem is tudják, mi történt február 23-án. Főpolgármesterként ön szerint mi a feladata abban, hogy ez ne így legyen?
Karácsony Gergely: Készülve erre a rendezvényre szembesültem azzal, hogy a fiam majdnem napra pontosan, néhány nappal korábban született, mint amikor Csorba Róbertka meghalt. Rá emlékezünk, és az ő személyén keresztül még jobban átélhető ez a borzalom. Örülök annak, hogy a február 23-ai emlékbizottság létrejött, és büszke vagyok arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat emléknappá jelölte ki ezt a napot. Remélem, hogy ez országos emléknappá válik.
RSK: Pont egy évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy létrejön egy vegyes bizottság civilekből, önkormányzati képviselőkből és munkatársakból, amely a fővárosi emlékezetpolitikát és egy emlékmű előkészítését is megalapozza. Mi történt azóta?
Karácsony Gergely: Fontos, hogy ezt vigyük tovább, de egy jó emlékműhöz idő kell. A folyamatot legalább annyira fontosnak tartom, mint a fizikai megvalósítást. A Budapest Galéria feladatot kapott: tegyen javaslatot a társadalmasítási folyamatra. Ebben az Emlékbizottság és a releváns szakmai szereplők is érintettek.
RSK: Várható, hogy a vegyes bizottság megalakul a közeljövőben?
Karácsony Gergely: Igen. Olyan előterjesztést szeretnék a Fővárosi Közgyűlés elé vinni, ami széles támogatást élvez. A mostani politikai helyzet nem jó terep ehhez, ezért az április végi, választás utáni közgyűlésen, vagy legkésőbb a nyári szünet előtt döntés szülessen. Helyszíneken is dolgozunk.
RSK: A beszédében említette, hogy Magyarországon „cigány törvényeket” is alkottak, és Horváth Aladár cikkére hivatkozott, amelyben tíz „cigány törvényt” említ. Ebben mit tart Budapest feladatának?
Karácsony Gergely: A főváros egyfajta sziget. Legalább itt ne legyen megkülönböztetés.
RSK: A Roma Sajtóközpontnak adott korábbi interjúban azt ígérte, hogy lesz roma stratégia. Ezzel mi a helyzet?
Karácsony Gergely: Szeretném, ha túl lennénk ezen a turbulens időszakon, és térjünk erre vissza. A kollégáim megkapták a feladatot, hogy készítsék elő, és elkötelezettek vagyunk ebben.
RSK: A beszédben szóba hozta az önazonossági rendeleteket is. Mi a főváros álláspontja?
Karácsony Gergely: A fővárosi közgyűlés döntött arról, hogy a főváros nem fog élni ezzel, és megkérte a kerületeket, hogy ők se éljenek vele. Döbbenettel látom, hogy sok település alkotott ilyen jogszabályt, amelyek a cigányság ellen is szólnak. Szerintem ezek ellentétesek a magyar alaptörvénnyel, és a kormányhivataloknak érdemben fel kellene lépniük.
Kadét Ernő / RSK