Jogvédő szakemberek és civil szercvezeti vezetők szerint az elmúlt másfél évtizedben jelentősen meggyengült az ombudsmani alapjogvédelem Magyarországon. A RomaPlaynek nyilatkozó Kegye Adél, Muhi Erika, Rácz Béla és Kádár András az intézmény függetlenségét, hozzáférhetőségét és eredményességét is bírálták. Juhász Imre eddigi működésével kapcsolatban főként a súlyos alapjogi ügyekben tapasztalható hallgatást kifogásolták.
Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője, Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda korábbi igazgatója, Rácz Béla, az 1 Magyarország Egyesület vezetője és Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint az ombudsmani rendszer az elmúlt években egyre kevésbé képes betölteni eredeti szerepét: az állami szervek ellenőrzését és az állampolgárok alapvető jogainak védelmét.
Muhi Erika felidézte, hogy 2012 előtt a jogvédő szervezetek még érdemi együttműködést tudtak kialakítani az ombudsmani hivatallal. A vizsgálatok viszonylag gyorsan lezárultak, a jelentések pedig segítséget jelentettek a bírósági és hatósági eljárásokban. Úgy látja, az elmúlt években az ombudsmani állásfoglalások súlya jelentősen csökkent, a döntéshozók pedig sok esetben következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatták az ajánlásokat.
Kádár András az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-es beolvasztását emelte ki. A hatóság korábban bírságot szabhatott ki, területi referensi hálózata pedig abban segített, hogy a vidéken élő, kiszolgáltatott helyzetű emberek is hozzáférjenek a jogvédelemhez. A beolvasztás után megszűnt ez a hálózat, a diszkriminációs panaszok száma pedig a korábbi évi 800–1000 körüli szintről nagyjából a felére esett vissza. Kádár szerint ez az intézmény ismertségének és a panaszosok bizalmának csökkenését mutatja.
Különösen látványosnak nevezte a roma ügyek eltűnését. Elmondása szerint az ombudsmani hivatal honlapján évente alig egy-két roma panaszügy jelenik meg, miközben a romák továbbra is széles körű hátrányos megkülönböztetéssel találkoznak az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és más területeken.
Hat évig készült a gyöngyöspatai jelentés
Kegye Adél szerint a jogvédő szervezetek egy része már értelmetlennek tartja, hogy diszkriminációs ügyekben az ombudsmani hivatalhoz forduljon. Példaként említette a „lex Gyöngyöspata” ügyében készült jelentést, amely hat évvel a vizsgálat megindulása után született meg.
Az AlkjogBlog elemzése szerint a jelentés végül kimondta, hogy a gyöngyöspatai szegregációs kártérítési ügy után elfogadott törvény alapjogi visszásságot okozhat. A szerző ugyanakkor a hatéves eljárási időt az ombudsmani működés kiüresedésének példájaként értékelte.
Muhi Erika egy eredményesebb ombudsmani fellépést is felidézett. A tiszavasvári szegregátumban élő gyerekeknek korábban több kilométert kellett gyalogolniuk az iskolába. Az ombudsmani vizsgálat és a civil jogvédők munkája nyomán 2025 őszén helyi buszjárat indult. Szerinte az eset azt mutatja, hogy a hivatal gyors és szakmailag megalapozott fellépése kézzelfogható változást hozhat az érintettek életében.
Juhász Imre hallgatását is bírálják
Juhász Imrét 2025 szeptemberében választotta meg az Országgyűlés az alapvető jogok biztosává. Megválasztását már a jelölési eljárás idején kritika kísérte. Húsz civil szervezet nyílt pályázatot, társadalmi egyeztetést és átláthatóbb kiválasztási folyamatot sürgetett, ám a jelölés ezek nélkül zajlott le.
Juhász Imre hivatalba lépése után az egyik első dolga volt, hogy hivatala eltávolította honlapjáról Szalayné Sándor Erzsébet leköszönő nemzetiségi ombudsmanhelyettes két utolsó állásfoglalását. Az egyik az egyházi iskolákban tapasztalható szegregációval, a másik a helyi önazonosság védelméről szóló szabályok roma családokra gyakorolt hatásával foglalkozott. A hivatal jogsértőnek minősítette a dokumentumok elkészítését és közzétételét, a Qubiten megjelent jogi elemzés szerint azonban az eltávolítás nem volt megalapozott, Szalayné pedig alkotmányos feladatát teljesítette, amikor rendszerszintű jogsérelmekre hívta fel a figyelmet.
A Lápossy Attila által jegyzett AlkjogBlog-elemzés szerint Juhász hivatalba lépése óta több súlyos alapjogi ügyben sem szólalt meg érdemben. A szerző ezek közé sorolta a Szőlő utcai javítóintézetben feltárt visszaéléseket, a kórházakban magukra hagyott csecsemők helyzetét, a gyermekpszichiátriai ellátás hiányosságait, az iskolai szegregációt és az aránytalan rendőrségi drograzziákat.
Az elemzés szerint az ombudsman a választási kampány során felmerült alapjogi problémákban sem alakított ki látható álláspontot. A Gyermekjogi Civil Koalíció megkeresésére egy megfélemlítő, mesterséges intelligenciával készült politikai videó ügyében arra hivatkozott, hogy pártok tevékenységét nem vizsgálhatja. Lápossy szerint a hivatalnak ebben a helyzetben is lehetősége lett volna nyilvános állásfoglalásra vagy egy szélesebb, rendszerszintű vizsgálat elindítására.
Független kisebbségi ombudsmant és önálló hatóságot sürgetnek
A megszólalók szerint az ombudsmani rendszer helyreállítása átfogó jogszabályi és intézményi átalakítást igényel. Kegye Adél és Muhi Erika az önálló Egyenlő Bánásmód Hatóság visszaállítását sürgette. Muhi szerint újra létre kellene hozni a független nemzetiségi biztosi rendszert is, ehhez külön hatáskörökre, szervezetre, vezetésre és megfelelő költségvetési forrásokra van szükség.
Rácz Béla olyan önálló kisebbségi ombudsman létrehozását javasolta, aki közvetlenül foglalkozik a cigányellenességgel, az oktatási és lakhatási kirekesztéssel, valamint a foglalkoztatási diszkriminációval. Fontosnak tartaná a hivatal vidéki jelenlétének megerősítését és a helyi civil szervezetekkel, illetve nemzetiségi önkormányzatokkal kialakított szorosabb együttműködést.
Kádár András szerint az ombudsman kiválasztását nyílt pályázathoz és társadalmi konzultációhoz kellene kötni. Az új intézménynek vissza kell építenie a panaszosok bizalmát, ehhez megfelelő emberi és anyagi erőforrásokra, aktív tájékoztatásra és látható szakmai munkára van szükség.
Az AlkjogBlog elemzése hasonló irányú reformot javasol: az egybiztosos modell megszüntetését, önálló szakombudsmanok felállítását, külön gyermekjogi biztost és a diszkriminációs ügyek hatósági vizsgálatának független intézményhez helyezését. A szerző szerint az ombudsmani rendszer megújítása nem szűkíthető le személycserékre, az intézmény szerkezetét és működési kultúráját is újjá kell építeni.
A teljes videó itt:
Galyas Gyula, Kadét Ernő / RSK