A Telex stúdiójában adott több mint másfél órás interjút Magyar Péter, a Tisza Párt vezéralakja. A beszélgetés jelentős része a választási stratégiáról, a budapesti esélyekről és a Fidesz elleni küzdelemről szólt, közben viszont hosszabb, személyes hangú részekben beszélt a szegénységről, a társadalmi különbségekről és a roma közösségekről is.
Magyar arról beszélt, hogy az elmúlt másfél év országjárása közben sokkal közvetlenebbül találkozott a nyomorral és a kiszolgáltatottsággal, ez pedig rajta is nyomot hagyott.
„Nehezebb a helyzet az országban, sokkal többen élnek nagyon embertelen körülmények között, önhibájukon kívül is egyébként, ezért nyilván én is sokkal érzékenyebb lettem ezekre a dolgokra. […] Ha van egy valódi szociális védőháló, aminek az a feladata, hogy ne zuhanjon le az adott ember, […] akkor vissza fog tudni jönni valamilyen segítséggel. Ha nem tartjuk meg őt, akkor lezuhan, a családja is szétesik, a körülötte lévők is szétesnek, és sokkal többe fog kerülni az országnak” – fogalmazott.
Szerinte a szociális politika nemcsak emberség kérdése, hanem józan gazdasági számítás is. Úgy érvel, hogy ha a legszegényebbeket sikerül „megtartani egy bizonyos szinten”, az hosszú távon olcsóbb, mintha hagyják őket teljesen leszakadni, majd szétesett családokat, tönkrement életeket kellene valamelyik ellátórendszerben kezelni.
Az interjú egyik kulcspontján Magyar konkrétan beszélt hátrányos helyzetű gyerekekről és településekről.
„Ha megadjuk a lehetőséget, hogy egy gyermekvédelemből kikerülő gyereknek is mindene meglegyen ahhoz, hogy egy boldog, kiegyenesedett felnőtt legyen, adófizető legyen, akkor az a társadalomnak is jó. Ha egy zsákfaluban élő kisgyereknek is megvannak a lehetőségei, hogy ugyanolyan minőségi oktatást kapjon, mint a 12. kerületben, vagy az ott élő idős hölgynek ugyanaz az egészségügyi ellátása, mint egy budainak, akkor az mindenkinek jó” – mondta.
Magyar szerint ez nem idealizmus, hanem egy olyan minimum, amely nélkül „gazdaságilag, társadalmilag, szociálisan és érzetileg” is romlik az ország állapota.
Egy másik ponton arról beszélt, hogy a fiatal generációnak azt kell látnia: „ha te egy nehéz környezetből jössz, nem jó családi körülmények közül, vagy a gyermekvédelemből, akkor is van lehetőséged egyről a kettőre jutni és egy tisztességes élethez”, nem pedig az uram–bátyám rendszerben lehet csak boldogulni.
Magyar az országjárásáról beszélve külön kitért a roma közösségekre is. Elmondta, hogy önkénteseik a legkisebb zsákfalvakba és tanyákra is elmennek, olyan emberekhez, akiket szerinte „a hatalom az utóbbi évtizedekben elfelejtett”.
„És lehet ez egy százszázalékig roma település is. Nagyon fontos, hogy ilyen helyekre el tudunk menni, és tudunk beszélgetni. […] Amikor elmentem Tiszalök új telepen egy cigány szegregátumban, és bementem egy házba, ahol kisgyerekek voltak, és megmutatták a szobájukat, és ismernek engem a propagandából, hogy elmondják, hogy én milyen rossz vagyok, és akkor megkérdeztem, hogy ti hisztek nekik, és nevettek, hogy nem. De lehet, hogy azt kellett nekik, hogy ne higgyenek, hogy eljöjjek, és ott beszélgessünk” – mondta.
Magyar szerint a személyes jelenlét, a beszélgetés megtöri a propagandát. Azt állítja, hogy ezekben a közösségekben is nyitottságot tapasztal, ha valaki odamegy és meghallgatja az embereket.
Az interjú egy másik részében Magyar arról beszélt, szerinte milyen felelőssége van egy kormányfőnek az ország legszegényebbjei felé. Úgy fogalmazott: az a célja, hogy egy leendő kormány „ne szívtelenül, embertelen módon viselkedjen”, hanem legyenek valódi politikai következményei annak, ha egy miniszter vagy egy kormányzati szereplő nem teljesíti a vállalásait.
Az interjúban nem esett szó a TISZA roma jeöltjeiről, számuk a roma értelmiségiek megszólalásai alapján korántsem kielégítő – erről egy következő cikkünkben számolunk be.
RSK