Az RSK összesítése szerint négy roma jelölt-jelölt indul a TISZA előválasztásán: Balogh Mihály, Gyöngyösi István, Makai Márton és Solymosi Máté. A szám önmagában nem tűnik jelentősnek, ha azonban a rendszerváltás óta kialakult politikai reprezentációs mintázatot nézzük, jól illeszkedik az eddigi trendbe: a roma közösség létszámához képest tizedakkora a parlamenti jelenlét, mint amit a népességarányunk indokolna.
A TISZA előválasztása a roma közvéleményben is nagy várakozást keltett, különösen azok körében, akik új politikai korszakot remélnek. A közösségi médiában sok kommentelő csalódottságának adott hangot, mert ennél jóval több roma jelöltre számított.
Szénási Szilvia, az UCCU vezetője úgy látja, hogy a jelöltek száma fontos jelzés:
„Számomra ez nem részletkérdés, hanem egy olyan jelzés, ami sok mindent elárul arról, hogyan jelenik meg a roma részvétel a döntéshozási folyamatokban. A szó és a tett közötti különbség ott derül ki, ahol már nem kampány van, hanem valódi döntés. (…) Sokan mondják a pártlistát, majd kiderül, most ez a helyzet.”
Az alábbiakban bemutatjuk azt a négy roma jelöltet, akiket a TISZA választókerületi Facebook-oldalain találtunk.
Szabolcs 2. – Balogh Mihály
Balogh Mihály tiszalöki fiatal vállalkozó, aki a családi építőipari cégben építésvezetőként dolgozik. Százak munkájáért felel, napi szinten kezel nagy beruházásokat. Saját megfogalmazása szerint ez tanította meg arra, mit jelent döntést hozni, helytállni és felelősséget viselni.
Közéleti szerepvállalását már korábban elkezdte: 2024 óta a Tiszalöki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és az Országos Roma Önkormányzat képviselője. Jól ismeri a választókerület településeit, rendszeresen tart kapcsolatot a helyiekkel. Úgy gondolja, a képviselő feladata az, hogy ne csak kampányidőszakban legyen jelen a körzetében.
Balogh szerint a „rendszerváltás” itt azt jelenti, hogy a térség lakói végre saját döntést hozhassanak arról, mi szolgálja az érdeküket. A legfontosabb feladatnak a helyben elérhető munkahelyek erősítését, az egészségügyi ellátás javítását és a települések infrastrukturális fejlesztését tartja – a vízgazdálkodástól az üres épületek hasznosításáig, a közösségi terek újjászervezéséig.
Békés 3. – Gyöngyösi István
Gyöngyösi István Mezőgyánból indult, hátrányos helyzetű közegből jutott el a pénzügyi szektorba vezető pozícióig. Sportszervezői diplomát szerzett, dolgozott az Egyesült Államokban, 2022-ben saját vállalkozást alapított, jelenleg pedig pénzügyi területen vezetőként dolgozik. Emellett szociálpedagógia mesterszakon tanul, hosszabb távon doktori fokozat megszerzését tervezi.
Pályáját saját elmondása szerint a társadalmi felelősségvállalás határozza meg. A „rendszerváltást” a működő közszolgáltatások visszaépítésével, az esélyegyenlőség és a szabadság helyreállításával azonosítja.
Gyulán és a körzet aprófalvaiban egyaránt ismeri a helyi viszonyokat, ezért úgy érzi, tudja, milyen mindennapi gondok között élnek az ottani családok. Programjában kiemelt helyen szerepel a közösségek megerősítése, a vidék elnéptelenedésének lassítása, a munkahelyteremtés, a fiatalok helyben tartása, illetve a közlekedés, az oktatás és a digitális hozzáférés javítása.
Baranya 3. – Makai Márton
Makai Márton hátrányos helyzetű családból érkezik, politikai múlt nélkül. Gyerekkora óta figyeli, hogyan működnek a falusi közösségek, évek óta szervez ifjúsági és közösségi programokat. Célja, hogy a fiatalok érdekei megjelenjenek a döntéshozatalban, miközben hidat épít a generációk és különböző társadalmi csoportok között.
A rendszerváltás jelentőségét a szabadság, a demokratikus részvétel és a helyi önrendelkezés lehetőségében látja. Szerinte ez a lehetőség felelősséggel jár, ezért jelöltként gyakorlati, közösségközpontú megoldásokkal szeretne dolgozni.
A körzet minden települését személyesen ismeri, így pontos képe van az úthálózat problémáiról, a közlekedés nehézségeiről, a víz- és csatornarendszer állapotáról és az egészségügyi ellátás hiányosságairól. Programjában ezeket a területeket tartja legsürgetőbbnek.
Pest 1. – Solymosi Máté
Solymosi Máté zenészként és pedagógusként dolgozott, hosszú éveken át közösségekkel foglalkozott. Tanítványain keresztül tapasztalta meg, hogyan képes a közös alkotás közösséget formálni. Az elmúlt hónapokban Bódis Kriszta szakmai kabinetvezetőjeként kapcsolódott be a TISZA társadalompolitikai munkájába.
Meggyőződése, hogy a társadalom akkor válik élhetőbbé, ha a helyi közösségek újra beleszólhatnak az életük alakításába, és a politika nem akadállyá, hanem támogató háttérré válik. Fontos számára az agglomeráció robbanásszerű növekedésének kezelése: szerinte a települések fejlődése tudatos várostervezést igényel, mert a beköltözők tömege forgalmi terhelést, zsúfoltságot hoz magával.
Programjában hangsúlyos a fenntartható városfejlesztés, az élhető lakókörnyezet és a helyi kulturális élet erősítése. Úgy látja, hogy a kulturális terek és programok éppúgy össze tudják kapcsolni az embereket, mint a zene.
Előválasztási esélyek és történeti háttér
Az elkövetkező két hét eldönti, hogy a négy jelölt közül ki tudja megszerezni a jelöléshez szükséges támogatást a TISZA előválasztásán. Az eddigi tapasztalatok alapján az esélyek nem egyenlők.
Hasonló előválasztási folyamatra négy évvel ezelőtt volt példa, amikor az akkori ellenzéki pártok közösen szervezték meg a 2021-es előválasztást. Akkor három roma politikus indult: ifj. Bogdán János (MMM), Túró Vilmos (DK) és Lőcsei Lajos (Momentum). Egyikük sem szerzett egyéni mandátumot, bár Lőcsei később listáról mégis parlamenti képviselő lett.
Az elmúlt évtizedekben a bejutásra esélyes pártok ritkán állítottak roma jelölteket egyéni körzetben. Az RSK összesítése szerint 1990 óta mindössze egy esetben indult roma jelölt egyéni körzetben olyan párt színeiben, amelynek reális esélye volt parlamenti helyekre: Kozma Blanka az SZDSZ jelöltjeként 2002-ben az Edelényi választókerületben. A közgazdász végzettségű, jelentős civil szervezeteket vezető szakember mandátumot ugyan nem szerzett, de közel 5 százalékos eredménye meghaladta pártja listás támogatottságát.
Hága Antónia, az SZDSZ egykori országgyűlési képviselője 1990 és 1998 között listáról jutott a parlamentbe. Szerinte nem meglepő, hogy a pártok óvatosak roma jelöltek indításával az egyéni körzetekben, mert a nem roma választók egy részének rasszizmusa a kampányban visszaüt. Úgy gondolja, hogy a roma politikusok számára a lista „védett helye” jelenthet belépőt a törvényhozásba.
Ugyanakkor úgy látja, hogy a jelenlegi létszám messze elmarad a szükségestől. Megfogalmazása szerint 2–4 roma képviselő kevés, kezdeményezéseiket könnyű félresöpörni akár a párton belül, akár a parlamenti munkában. Saját tapasztalata alapján ezért a pártok belső kultúráját tartja kulcskérdésnek: az számít, mennyire szövi át a teljes szervezet működését a roma egyenjogúság szemlélete.
Hága szerint hosszú távon az lenne a legstabilabb megoldás, ha a roma közösségek képesek lennének önállóan megszervezni magukat, és saját jogon juttatnának képviselőket a parlamentbe. Egy külön frakció szerinte érdemi erőforrás és érdekérvényesítési potenciál lehetne.
Számokban a roma parlamenti jelenlét
Listán eddig a következő roma politikusok jutottak be az Országgyűlésbe:
- Horváth Aladár – SZDSZ (1990–1994)
- Hága Antónia – SZDSZ (1990–1998)
- Péli Tamás – MSZP (1992–1994)
- Teleki László – MSZP (2002–2010, 2014–2018)
- Osztolykán Ágnes – LMP (2010–2014)
- Farkas Flórián – Fidesz (2002–2022)
- Varga József – Fidesz (2002–2018)
- Lukács Mihály – Fidesz (2002–2006)
- Rácz István – Fidesz (2006-2010)
- Berényi László – Fidesz (2010–2014)
- Sztojka Attila – Fidesz (2022– )
- Lőcsei Lajos – Momentum (2022– )
- Varga Ferenc – Jobbik, majd DK (2022– )
- Berki Sándor – Párbeszéd, majd független (2022– )
A rendszerváltás óta lezajlott kilenc országgyűlési választáson összesen 2913 parlamenti mandátumot osztottak ki. Ezek közül 24 jutott roma politikusnak. Ez nagyjából 0,8 százalékos arány. A roma népesség létszáma ennek legalább a tízszeresét indokolná, ha a parlament tükrözné a társadalom etnikai összetételét.
A megszerzett mandátumok fele Fidesz–KDNP-s képviselőkhöz kötődik, a másik fele több ellenzéki párthoz és frakcióhoz. A kép széttöredezett, de a közös nevező egyértelmű: az arányos képviselet eddig nem valósult meg.
A TISZA előválasztása a roma politikai részvétel szempontjából teszthelyzet. Négy jelölt-jelölt indulása jelzés értékű: a szám alacsony marad ahhoz képest, hogy a roma közösségek milyen arányban vannak jelen a társadalomban.
A következő hetekben kiderül, mekkora támogatást tudnak ezek a jelöltek maguk mögé állítani. A pártok listáin majd az is látszani fog, hogy a roma jelenlét mennyire épül be a tényleges döntéshozatalba, vagy mennyire marad szimbolikus, gesztusjellegű.
Kadét Ernő, Szegedi Dezső / RSK