Sokan beszélnek a hazai roma társadalom helyzetéről, de a gyakorlatban alig állnak rendelkezésre olyan módszertanilag megalapozott kutatások, amelyekre hatékony programokat lehetne építeni. Reprezentatív kutatást a magyarországi romákról utoljára 2004-ben tettek közzé a Kemény István és Janky Béla kutatók. Azóta kormányok jöttek-mentek, százmilliárdokat számoltak el a romák felzárkóztatására, miközben friss adatok nem álltak rendelkezésre sem e programok megalapozására, sem a hatások felmérésére. Ezt az állapotot elégelte meg az Új Roma Innovációs Alapítvány, amely a napokban egy nagyszabású civil kezdeményezést jelentett be a probléma orvoslására. Az alapítvány vezetője, Lakatos Kálmán beszélt nekünk a projektről.
„A munkánk során rengeteg pályázatot készítünk, és azt tapasztaltuk, hogy sok adatot kérnek tőlünk, de nincs mire hivatkoznunk. Hiányoznak az országos roma hatástanulmányok.”
Másfél hónapja jött az ötlet egy pályázat írása közben: ha nincs ilyen kutatás, megcsinálják ők. A cél egy olyan reprezentatív felmérés, amelyből civil szervezetek, önkormányzatok és az EU is dolgozhat. A projekt mögött olyan elismert szakemberek és kuratóriumi tagok állnak, mint Daróczi Gábor, az Oktatási Minisztérium korábbi helyettes államtitkára, Lányi András író, filozófus, Oláh József kulturális antropológus, józsefvárosi képviselő, Rácz Béla, a roma lakossági kérdőívezésben nagy tapasztalattal rendelkező 1 Magyarország Egyesület vezetője, az ELTE romológia szakának munkatársai, valamint Kovács Éva társadalomkutató, a budapesti Társadalomtudományi Központ kutatóprofesszora.
Lakatos tájékoztatása alapján a kutatást a nagy mérésekhez hasonlóan tízévente szeretnék megismételni. A tervek szerint a kérdőbiztosok papíralapú íveket fognak használni, ahol zárt kérdéseket tesznek fel; egy-egy családot ezzel a módszerrel nagyjából 10–20 perc alatt lehet majd lekérdezni. A kérdéssor kiterjed a foglalkoztatásra, lakhatásra, iskolázottságra, digitális hozzáférésre, egészségügyre, gazdasági helyzetre és a társadalmi jövőképre is. A kérdezőket tréningen készítik majd fel a szabályoknak megfelelő, teljesen anonim adatfelvételre.
„Tapasztalat, hogy a roma ember a roma emberrel sokkal jobban tud kommunikálni, és őszintébb, mint egy hivatalos közegből érkező kérdezőbiztossal” – indokolta Lakatos Kálmán, hogy szerinte a roma civilek miért lesznek hatékonyak a terepen.
Lakatos szerint az igény hatalmas: az elmúlt napokban már körülbelül 140-en jelentkeztek, hogy részt szeretnének venni a programban. A kutatás teljesen önkéntes alapon megy, állami vagy pártpolitikai támogatás nélkül, kizárólag civilek és magánszemélyek segítségével. „Ez nem egy politikai kampány, hanem egy tényekre és valós adatokra épülő kezdeményezés” – zárta szavait Lakatos.
Zsámba Luca / RSK
Támogasd a munkánkat, ha megteheted itt.