Akár tíz–tizenkét évvel is rövidebb lehet a magyarországi romák várható élettartama, miközben számos hátrányos helyzetű településen már fiatal korban megjelennek a súlyos betegségek. A Telepjáró Tiszaburán és Zalakomárban járt utána, hogyan mélyíti tovább az egészségügyi egyenlőtlenségeket a szegénység, az orvoshiány és a szakellátás nehéz elérhetősége.
Harmincéves volt, amikor egy tüdőgyulladással kezdődő betegség következtében meghalt. Három gyermeket hagyott maga után. Édesanyja, Túró Ilona szerint lánya állapota mindössze fél év alatt vált végzetessé.
– Fél év alatt szó szerint romba dőlt. Két oxigénpalackkal élt, később már tolókocsiban vittük, mert járni sem tudott – idézte fel a tiszaburai asszony a Telepjáró stábjának.
A fiatal nőnek tüdőátültetésre lett volna szüksége, ám testsúlya harminc kilogrammra csökkent, ezért már nem tudták megműteni. Halála után három gyermekéről a család gondoskodik.
A történet egy szélesebb társadalmi problémára irányítja rá a figyelmet. Varga Bernadett egészségdiplomata szerint a magyarországi romák átlagosan tíz–tizenkét évvel rövidebb ideig élnek, mint a nem roma lakosság. Hozzátette: ez régóta ismert adat, mégsem történt érzékelhető változás.
– A kérdés inkább az, hogy miért nincs változás. Nincsenek olyan megfelelő programok vagy javaslatok, amelyek tényleges eredményt akarnak elérni – fogalmazott.
Szerinte azokon a településeken, ahol nincs elegendő háziorvos, védőnő vagy egészségügyi mediátor, olyan szakemberekre lenne szükség, akik értik az egészségügyi rendszer és a helyi közösség nyelvét, és képesek kapcsolatot teremteni a kettő között.
Már harmincéves korban megjelennek a súlyos betegségek
Dr. Horváth Balázs tiszaburai háziorvos saját praxisában is egyértelműen érzékeli az alacsonyabb várható élettartamot. Elmondása szerint a településen nagyon kevés nyolcvan év feletti ember él.
A gyakori felső légúti megbetegedések mellett sok páciensnél jelentkeznek ízületi gyulladások, ízületi kopások, derékfájdalmak, valamint szív- és érrendszeri betegségek. Az orvos olyan beteget is kezelt, aki 32 évesen kapta az első szívinfarktusát.
– Itt fiatalabb korban lépnek fel azok a betegségek, amelyek jobb életkörülmények és kedvezőbb életmód mellett sokkal később jelennének meg. A 32 éves korban bekövetkező infarktus nem egyedi eset – mondta.
A háziorvos szerint a problémákhoz a rossz minőségű táplálkozás is hozzájárul. A szegénységben élők számára gyakran az olcsóbb, fehér lisztből készült, zsíros és rostszegény élelmiszerek érhetők el. Az életmódbeli tényezők ugyanakkor elválaszthatatlanok a jövedelmi helyzettől és a szolgáltatások hozzáférhetőségétől.
Tiszaburán a laborvizsgálat és az ultrahang viszonylag gyorsan elérhető, a nőgyógyászati szakellátásra azonban több hónapot kell várni.
– Addig vagy elmúlik a betegség, vagy súlyosabb lesz. Ez tarthatatlan – jelentette ki Horváth Balázs.
Csecsemők és kisgyermekek is áldozatul esnek
A Telepjáróban megszólaló családok történetei azt is megmutatják, milyen következményekkel járhat, ha a megfelelő ellátás későn vagy egyáltalán nem érkezik meg.
Jónás Tibor és családja két kisgyermeket veszített el. Első gyermekük hét hónaposan lett rosszul. A család ügyeletet hívott, mert a csecsemő nyugtalan volt és folyamatosan sírt. Az apa elmondása szerint azt a tanácsot kapták, vigyék hűvösebb helyre, reggelre jobban lesz. A gyermek azonban reggelre meghalt.
Évekkel később egy másik kisfiuk kapott lázgörcsöt, majd agyvérzést és súlyos agykárosodást szenvedett. Hároméves kora után őt is elvesztették.
– Ezzel együtt kell élni. Ilyen van, ilyen létezik, sajnos – mondta az apa.
Kiss Róbert boldogkőújfalui családja bölcsőhalál miatt veszítette el kislányát. A gyermek előző este még egészségesnek tűnt, játszott és nevetett, reggel azonban már nem lélegzett. A mentők és a mentőhelikopter személyzete sem tudta újraéleszteni.
– Azóta, amikor felébredek, rögtön azt nézem, hogy a gyerekek lélegeznek-e. Ezt nem lehet feldolgozni és elfelejteni – mondta az apa.
Varga Bernadett szerint Magyarországon területenként óriási különbségek tapasztalhatók a csecsemőhalandóságban. A kedvezőtlenebb mutatók gyakran olyan térségekben jelennek meg, ahol sok roma és súlyos szegénységben élő család lakik.
Országszerte több mint ezer praxis betöltetlen
Az egészségdiplomata szerint országosan több mint ezer háziorvosi praxis áll betöltetlenül. Ez különösen azokat a szegregátumokban vagy kisebb településeken élő közösségeket sújtja, amelyek közelében háziorvos és védőnő sem érhető el megfelelően.
Az utazás költsége, a közlekedési nehézségek, a társadalombiztosítási jogosultság hiánya és az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság együttesen vezethet oda, hogy a betegek csak súlyos állapotban jutnak el orvoshoz.
– Ha nem tudnak eljutni a kórházba vagy a védőnőhöz, és nincs bizalmon alapuló kapcsolatuk az ellátórendszerrel, akkor sokan inkább kívül maradnak rajta – magyarázta Varga Bernadett.
Az egészségpont életet is menthet
Zalakomárban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egészségpontja próbálja közelebb vinni az ellátást a felzárkózó településen élőkhöz. A 2023 márciusában megnyílt intézményben térítésmentes vizsgálatokat végeznek, segítenek a szakrendelési időpontok megszervezésében, és telemedicinás kapcsolatot biztosítanak az orvosokkal.
Szalai Eszter, az egészségpont munkatársa szerint a helyi roma lakosság jelentős része korábban alig vett részt az egészségügyi ellátásban.
– Sokan nem mennek, mások nem tudnak elmenni orvoshoz. Van, akinek nincs társadalombiztosítási jogosultsága, a fizetős ellátást pedig nem tudja megfizetni. Az egészségpont szolgáltatásai mindenki számára térítésmentesek – mondta.
Lakatosné Szabó Gyöngyi szerint az egészségpont munkatársai mentették meg az életét. Súlyos tüdőgyulladását korábban félrekezelték, az intézményben azonban felismerték, hogy nagy a baj, és azonnal mentőt hívtak hozzá. A kórházban kiderült, hogy mindkét tüdeje érintett.
Azóta rendszeresen jár kontrollvizsgálatokra és vérvételre.
A zalakomári egészségpont tapasztalatai szerint a roma pácienseknél a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, valamint a daganatos betegségek okozzák a legsúlyosabb egészségromlást. A településen élők gyermekorvosi ellátást is sürgetnek, mivel sok a kisgyermek, állandó gyermekorvos azonban nincs.
A Telepjáróban bemutatott történetek alapján az egészségi állapotot az életkörülmények, az ellátás elérhetősége és az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom egyaránt meghatározza. A tíz–tizenkét éves élettartam-különbség mögött családok tragédiái, későn felismert betegségek és nehezen elérhető szolgáltatások állnak.
Szirmai Norbert / RSK
A teljes videó itt:
A cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával, a LIMENet program keretében készült. Tartalmáért kizárólag a Roma Sajtóközpont felelős, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) álláspontját.