Aki Sátoraljaújhelyre költözne:
-
erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia a büntetlen előéletet,
-
köztartozásmentesnek kell lennie,
-
rendelkeznie kell legalább középfokú végzettséggel,
-
nem magyar anyanyelvűeknek bizonyítaniuk kell a magyar nyelvtudást,
-
és fejenként legalább 10 m² lakóteret kell biztosítaniuk.
Mindezek mellé 100 ezer forintos „betelepülési hozzájárulást” is előírnak. Az önkormányzat elővásárlási jogot kapott minden eladó ingatlanra, a lakcímbejegyzéshez pedig engedélyt kell kérni. Ez a modell a közösségi értékek védelmére hivatkozik, de nyíltan szűrőként működik: az alacsonyabb végzettségűeket, szegényeket, tartozással élőket és sok roma családot zár ki.
Szamosvölgyi Péter polgármester egy Facebbokra feltöltött videóban kifejtette: korábban is próbálkoztak hasonló szabályozással, de akkor jogszabályellenesnek minősítették. Most azonban „végre kaptunk egy eszközt”, amely szerinte az itt élők védelmét szolgálja, nem pedig a betelepülni vágyók jogait. Úgy fogalmazott: a rendelet célja, hogy csak dolgozni akaró, tisztességes emberek költözhessenek a városba, míg a bűncselekményekben érintetteknek, adótartozóknak és „az együttélés alapnormáit megszegőknek” nincs helyük Újhelyen. Hangsúlyozta, hogy bár több kimentési lehetőség is van, „igen, van amikor ki kell mondani: nem jöhet bárki közénk.”
Egy hullám terjed
Az RSK eddig 13 településen talált hasonló rendeletet, Sátoraljaújhely mellett többek között Taktaharkányban, Vámosszabadiban, Nagymágocson, Pélyen vagy Újlengyelen. Mezőkeresztes viszont már nem szerepel a listán, hiszen ott augusztus elején visszavonták a vitatott jogszabályt. A városban azonban a roma családok kiszorítása már a rendelet elfogadása előtt sikeresen lezajlott ingatlancserés konstrukciók révén.
A korábbi riportunk bemutatta: egy magánszemély és rokonai más településeken házakat vásároltak, ahová a romák kiköltöztek, a mezőkeresztesi ingatlanjaikat pedig lebontották és önkormányzati tulajdonba vették. A rendelet tehát visszavonva, de a gyakorlat működött.
Példák a települési szigorról
-
Taktaharkány: csak az költözhet be, akinek legalább középfokú végzettsége van, 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetni, és a kiemelt ágazatok valamelyikében kell dolgozni. A helyiek szerint a rendelet „Kanadának” nevezett cigánysorra irányul.
-
Vámosszabadi: elővásárlási jog, személyes meghallgatás, 20 ezer forintos díj, és tilalom a munkanélkülieknek.
-
Nagymágocs: elővásárlási jog, meghallgatási kötelezettség.
-
Pély: teljes lakcímlétesítési tilalom a tartósan munkanélkülieknek és priuszosoknak.
-
Újlengyel: elővásárlási jog a „közösségi értékek védelmében”.
Ezek a szabályok közös mintázatot mutatnak: anyagi terhek, végzettségi feltételek, büntetlen előélet és munkaviszony előírása.
Kritikus hangok
A jogvédők, szakértők és roma közéleti szereplők egyaránt súlyos kritikákat fogalmaztak meg az „önazonossági törvénnyel” és az ennek nyomán születő helyi rendeletekkel kapcsolatban.
Majtényi László alkotmányjogász a Klubrádió Esti gyors című műsorában úgy nyilatkozott: az új szabályozás „félreteszi az emberi méltósághoz való alapjogot”, és a történelmi fejlődés során kivívott szabadságjogokat csorbítja. „Nekem három doktorim van, de mégis kinyílik a bicska a zsebemben” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a betelepülési korlátozások a középkori közállapotokat idézik vissza.
Navracsics Tibor miniszter ugyan tagadta, hogy a törvény romaellenes lenne, ám a 444-nek elismerte: a középfokú végzettséghez kötött betelepülés „erősen diszkriminatívnak tűnik”, és az Alaptörvény tiltja az ilyen különbségtételt.
Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi programjának vezetője a 444-nek nyilatkozva arra figyelmeztetett: a jogszabály valójában „régi diszkriminatív szándékoknak teremt jogi alapot”. Szerinte nem új jelenség, hogy önkormányzatok a roma lakosság kizárására törekednek, csakhogy eddig ezt jogellenesen tették – most viszont törvényre hivatkozva tehetik meg.
Oláh József, a Roma Büszkeség Napja szervezője a RomaPlay-nek adott interjúban a numerus clausushoz hasonlította a mostani szabályozást, amely szerinte „az első cigánytörvény óta a legsúlyosabb támadás a roma közösség ellen”. Felidézte: a numerus clausushoz hasonlóan itt sem írják le nyíltan, hogy kire vonatkozik, de mindenki tudja, kiket zárnak ki.
Orsós János, az Ambédkar Gimnázium vezetője a Borsod24-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „ez már a harmadik cigánytörvény”. Az első szerinte a szabad iskolaválasztás rendszere volt, amely fenntartotta az iskolai szegregációt; a második a tankötelezettségi korhatár leszállítása, amely tömegesen taszította ki a roma fiatalokat az oktatásból; most pedig a lakóhely megválasztásának jogát korlátozza a kormány.
Kadét Ernő / RSK