A politikai előzmények és a DE! Akcióközösség fokozott jelenléte miatt forró hangulatban telt a választás Tarnazsadányon. A részvételi adatokon azonban annak ellenére nem látszott semmi, hogy a megfigyelők több gyanús esetet láttak: a faluban gyakorlatilag ugyanakkora arányban mentek el szavazni, mint négy éve. Közben az erőviszonyok látványosan átrendeződtek: az ellenzék nagyot erősödött, a Fidesz jelentősen gyengült, de Tarnazsadányban végül, ha minimálisan is. de megőrizte az első helyet.
Tarnazsadány a kampány egyik emblematikus helyszíne lett. Tavaly tavasszal Orbán Viktor látogatott a hevesi faluba, ahol a drog elleni fellépést állította a középpontba. Ősszel pedig Magyar Péter érkezett a településre, és ugyanitt jelentette be, hogy a Tisza befutó listás helyeinek legalább 10 százalékát roma jelöltek kapják – végül négy roma képviselő jutott be a parlamentbe.
A falu hangulatát az utóbbi időszakban az is meghatározta, hogy a települést vezető Botos Péter Adrián a Fidesz szimpatizáns, DPK tag független polgármesterek népes táborát erősíti, míg a vele szemben 2024-ben alulmaradt Csík Miklós a TISZA egyik aktivistája lett. A két helyi erős ember politikai rivalizálása így egyben pártpolitikai színezetet is kapott.
A falu felfokozott hangulatban várta a választás napját, de katarzis végül elmaradt: szinte tök ugyanannyian mentek el szavazni, mint négy éve. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a 2022-es, két szavazókörre összevont részvétel 59,8 százalék volt, idén pedig az egyetlen szavazókörben 59,62 százalék. Vagyis a részvétel lényegében változatlan maradt.
Ami igazán változott, az az erőviszony. Négy éve a fideszes egyéni jelölt, Szabó Zsolt 373 szavazatot kapott Tarnazsadányban, most 249-et, ami most 50 százalékos eredményre volt elég, míg a Tisza jelöltje, dr. Juhász Áron alig hat vokssal lemaradva 48,8 százalékot szerzett. Magyar Péter pártja tehát szinte egálra hozta a kormánypárt korábbi brutális előnyét.
A választás napja azonban nem csak a kiélezett verseny miatt nem telt nyugodtan. A faluban ugyanis megjelent A Szavazat ára című dokumentumfilmmel közismertté vált De! Akcióközösség, hogy megfigyeljék a szavazás menetét és visszatartsák az esetleges szavazatvásárlási kísérleteket. A helyi polgármester arról beszélt, hogy az aktivisták megzavarták a település nyugalmát, és több emberben félelmet keltettek. A De! Akcióközösség oldaláról ezzel szemben az hangzott el, hogy megfigyelőként voltak jelen, a választás tisztaságát figyelték, agresszíven nem léptek fel.
A De! őrszemei és az RSK helyszínen dolgozó stábja a nap folyamán ugyanakkor több olyan jelenetet is látott, amely gyanút keltett. Az egyik házhoz folyamatosan érkeztek autóval emberek, majd rövid idő után távoztak is. Egy őrszemnek helyiek azt mondták, hogy az ingatlant a faluban drogelosztó helyként emlegetik. Innen később kijött egy feldúlt férfi, és rácsapott az egyik megfigyelő autójára.
A feszült helyzetek végigkísérték a napot, a rendőrségnek két alkalommal is intézkednie kellett.
A nap során egy másik ingatlannál is csoportosulás alakult ki: ez a polgármester családi háza volt. A helyszínen azt lehetett látni, hogy két autó embereket vitt oda, akik egy ideig a ház előtt gyülekeztek, majd kisebb csoportokban gyalog indultak el szavazni. Botos erre azt mondta, hogy rokonokról van szó, és szerinte nincs semmi rendkívüli abban, hogy a családi házánál találkoztak, majd onnan mentek tovább a szavazókör felé.
A részvételi adatok alapján ugyanakkor az sem látszik, hogy a De! Akcióközösség jelenléte érdemben visszatartotta volna a választókat. A polgármester a helyszínen arról beszélt, hogy szerinte kevesebben mehetnek el szavazni a kialakult helyzet miatt, a számok ezt végül nem igazolták, hiszen ahogy fentebb is írtuk, a tarnazsadányi részvétel idén gyakorlatilag ugyanaz lett, mint 2022-ben.
Ugyanakkor a számok arra is rámutatnak, hogy nehéz tömeges szavazatvásárlást feltételezni egy olyan faluban, ahol közel 30%-ot esett a Fidesz támogatottsága a négy évvel korábbi adatokhoz képest.
Érdekesség, hogy a zsadányi roma nemzetiségi szavazók nem azonosultak a listavezető Aba-Horváth István politikai identitásával és nagy valószínűséggel a Tisza jelöltjét támogatták egyéniben. (A szabályok szerint a nemzetiségi listára szavazók pártlistára nem adhatták le a voksukat, egyéni jelöltre viszont igen.) Erre a pártlistákra és az egyénire leadott szavazatok különbségéből lehet következtetni: míg a leköszönő kormánypárt egyéniben és listán is szinte ugyanannyi voksot kapott, addig a Tisza listán csak 230-at szerzett az egyéni 243-mal szemben. Tehát a nemzetiségi választók 8 szavazata nagy valószínűséggel a kormányváltó erő jelöltjénél landolt.
A választókerületet egyébként meggyőző fölénnyel nyerte meg a Tisza jelöltje, Dr. Juhász Áron.
Kadét Ernő / RSK