Pintér Vanda Identitásunk útján című sorozatának legújabb részében Molnár Rebekával, egy 21 éves, logisztikában dolgozó fiatal roma nővel beszélget. Rebi a repülőtéren dolgozik, zenész családból jön, és gyerekkora óta pontosan tudja, hogy roma. A családjában ez soha nem volt titok, a beszélgetésben pedig arról mesél, hogyan formálta az identitását a család, az iskola, a roma közösségek és a média világa.
„Cigány vagy = szegény vagy”
Rebi szerint a romákról alkotott kép nagyon szűkre szabott a médiában. A legtöbbször ugyanaz a réteg jelenik meg: a nagyon szegény, rossz körülmények között élő emberek, akiknek alig van esélyük tanulni. Innen jön az a reflex, hogy ha valaki cigány, akkor sokan rögtön szegénységre, alulképzettségre, „nem tud beszélni, nem tud írni” sztereotípiákra gondolnak.
Szerinte emiatt a többségi társadalom úgy látja a romákat, ahogy a képernyőn megszokta, miközben alig kapnak figyelmet azok, akik tanulnak, szakmát szereznek, diplomát szereznek, dolgoznak. Maga az interjú is válasz erre: Rebi úgy érzi, ilyen beszélgetések kellenek ahhoz, hogy látszódjon egy másik roma valóság is.
Zenész családból az Operáig
Molnár Rebi családja erősen kötődik a zenéhez. A nagypapája éttermi zenész volt, az édesapja hegedűművész lett, és ma az Operában játszik. A bátyjai szintén képzett muzsikusok. A családban ez óriási dolog, mert az apja nagyon szegény közegből indult, és tudatosan döntött úgy, hogy szorgalommal és tanulással próbál kitörni.
Sok gyakorlás, sok olvasás, rengeteg lemondás árán jutott el oda, hogy a gyerekeinek már egészen más életet adjon. Rebi gyerekkorának fontos része volt, hogy elmentek az Operába meghallgatni apját és bátyját, közös Mikulás-rendezvényekre, Diótörő-előadásokra. Ezek az élmények egyszerre jelentenek családi büszkeséget és identitást: egy roma zenészcsalád történetét, amelyben az új generáció kemény munkával utat vág egy zárt intézményrendszerbe.
Miről lesz még szó a beszélgetésben?
Egyedüli roma lányként az iskolában
Túlféltés és „túl nagy” önállóság között
„A háztartás is munka”
Aranyékszer mint jel és örökség
Kortárs roma közösségek és a tudatos identitás
Nézd meg a teljes videót itt: