Cegléd külterületén, Budapesttől alig több mint egyórányira mintegy 2500 ember él vezetékes ivóvíz, csatornahálózat, járdák és megfelelő utak nélkül. Ugyerben a gyerekek sötét dűlőkön gyalogolnak az iskolába, a mentő elakad a sárban, sok család pedig bizonytalan minőségű fúrt kutakból szerzi a vizet. A településrészt évtizedeken át elkerülték a nagyobb fejlesztések, miközben terjedni kezdett a drog, nőtt a feszültség, tavasszal pedig Molotov-koktéllal támadtak egy nyolcgyermekes roma családra. Egy váratlan államtitkári látogatás kellett ahhoz, hogy legalább néhány ügyben elinduljon valami.
Egy 12 éves fiú reggel fél hétre állítja az órát. Felöltözteti a kisebb testvéreit, segít az édesanyjának, majd elindul az iskolába. Más gyerekek már hat óra után úton vannak, mert a szüleik munkába mennek, ők pedig nem maradhatnak egyedül otthon. Van, aki fél órát, más csaknem egy órát gyalogol.
Az út egy része erdő mellett vezet. Közvilágítás nincs, a dűlőkön esténként koromsötét van. A gyerekek zseblámpával vagy a telefonjuk fényével próbálnak tájékozódni. Ha lemerül az akkumulátor, marad a sötét, a kóbor kutyák és a félelem attól, hogy ki vagy mi bukkanhat elő az erdőből. Ugyer közigazgatásilag Ceglédhez tartozik, a várostól mégis feltűnően távolinak tűnik. A településrészen nincs vezetékes ivóvíz, csatornahálózat, gázhálózat, járda, összefüggő szilárd burkolatú úthálózat. A belső dűlők jelentős részén közvilágítás sincs. „Ezt a városrészt mindig Cegléd mostohagyerekének tartották. Könnyebb volt félretenni és elfelejteni” – fogalmaz Szlovák Mátyás önkormányzati képviselő.
A százéves iskola tartja össze Ugyert
Az Örkényi Úti Általltalános Iskola már az 1930-as években működött. A Klebelsberg-féle tanyasi iskolarendszer részeként hozták létre, hogy a külterületen élő gyerekeknek ne kelljen naponta Ceglédre utazniuk. Az 1940-es években még 18 tanyasi iskola működött a város környékén, mára kettő maradt.
Az ugyeri iskola épületét 2004-ben bővítették, mert a településrész lakossága folyamatosan növekedett. Az intézmény tanulóinak mintegy 90 százaléka roma. Az iskola időközben jóval több lett oktatási intézménynél: étkezést biztosít, együttműködik a családsegítőkkel, szociális és karitatív feladatokat vállal, valamint egészségügyi szolgáltatásokat próbál közelebb vinni a helyiekhez.
Az egyik kislány azt mondja, az iskolában jobb, mint otthon. Itt meleg van, játszótér, barátok és biztonság várja. A pedagógusoknak azt is figyelniük kell, miért maradnak távol a gyerekek. Eper-, meggy- vagy barackszedés idején előfordul, hogy a családok hajnalban magukkal viszik őket napszámba. Több megszólaló gyerek is arról beszél, hogy dolgozott már gyümölcsösben, ilyenkor pedig nem ment iskolába.
A vízhelyzetnél csak az utak rosszabbak
Ugyerben nincs kiépített ivóvízhálózat, hivatalos közkút sem működik. Vize annak van, aki fúrt kúttal rendelkezik, vagy el tud jutni az iskola kútjához, amelyet a környéken élők előtt is megnyitottak. A családok kannákban hordják haza a vizet. Sokan a saját kútjukból főznek, mosnak és tisztálkodnak, olykor ebből is isznak. A víz minősége kérdéses lehet, különösen ott, ahol a sekélyebb kutak és az udvari latrinák között kicsi a távolság. Az iskola kútjának vizét félévente vizsgálják, és bár előfordulnak határértéktől eltérő paraméterek, eddig nem kellett leállítani a használatát. A klímaváltozás és a vízbázis apadása miatt az iskola a jelenlegi, körülbelül 70 méteres kút helyett egy 120 méter mély új kutat szeretne fúratni. Ez hosszabb távon az intézménynek és a környéken élőknek is biztonságosabb vízellátást adhatna.
Az utak állapota még ennél is súlyosabb mindennapi akadály. A homokos földutakon sokszor biciklizni sem lehet, a kerékpárt tolni kell. Esős időben a dűlők sártengerré változnak. Dankó Piroska ugyeri lakos felidézte: előfordult, hogy egy beteghez érkező mentő elakadt, és végül a tűzoltóknak kellett kivontatniuk. Az orvos, a gyógyszertár és a városi szolgáltatások elérése télen-nyáron nehéz. A busz ritkán jár, a településrész nagy területen, szétszórtan helyezkedik el.
Harmadik világbeli szegénység Budapest közelében
Ugyer eredetileg mezőgazdasági terület volt. A futóhomok megkötésére a 19. században parcellákat osztottak ki azzal a feltétellel, hogy azokat szőlővel és gyümölcsfákkal ültessék be. Később sok ingatlanból hétvégi ház lett, majd a tanyák egy része elnéptelenedett. A folyamat az 1990-es években fordult meg. Szociálpolitikai támogatással több család épített itt házat, később pedig rokonaik és más, főként Szabolcsból érkező családok is megjelentek. Az olcsó, rossz állapotú tanyák sokak számára az egyetlen elérhető lakhatási lehetőséget jelentették. Ma emberek élnek az erdőben, toldozott-foldozott épületekben, helyenként ablakok nélkül. Ahol üveg helyett pokróc fedi a nyílást, ott az infrastruktúra hiánya már közvetlen életveszélyt és egészségügyi kockázatot jelent. A riportban látott körülmények több helyen harmadik világbeli szegénységet idéznek.
Az uniós fejlesztések Ugyer szélén álltak meg
Az elmúlt években érkeztek uniós források Ugyer fejlesztésére, ezekből azonban kevés beruházás valósult meg közvetlenül a lakott dűlőkben. A legnagyobb projekt az Ugyer mellett elhaladó Örkényi út több mint két kilométeres szakaszának felújítása volt, közel 300 millió forintos vidékfejlesztési támogatásból. Elindult egy kisebb családmentori program is, amely képzésekkel és ügyintézési segítséggel támogatta a helyieket. A csaknem másfél évtizede készült városfejlesztési stratégia ennél jóval többet ígért: közösségi házat, helyi gazdaságfejlesztést, mintagazdaságokat, szociális szolgáltatásokat és közműfejlesztést. A tervek jelentős része máig papíron maradt.
Egy államtitkári látogatás után kezdett történni valami
Fordulatot egy államtitkári látogatás hozott. Amikor Sztojka Attila, az akkori társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár 2024-ben az iskolában járt, a helyiek elvitték az egyik mélyszegénységben élő családhoz. Az államtitkár ott szembesült az ablak nélküli házakkal és az infrastruktúra teljes hiányával. Tóth Géza iskolaigazgató szerint a látottak felháborították Sztojkát, aki arra kérte az önkormányzatot és az iskola fenntartóját, hogy közösen indítsanak fejlesztéseket. Állami támogatást is ígért a kezdéshez. Az együttműködés első eredményeként 2025 elején egy 45 millió forintos beruházásból játszóteret és új borítású kosárlabdapályát adtak át az iskolában. A költségeket az állam, Cegléd önkormányzata és a fenntartó Hit Gyülekezete közösen vállalta. A létesítményeket a településrész lakói is használhatják. Az iskola most új kút létesítésére, valamint egy egészségügyi ellátást segítő konténerház berendezésére kér támogatást.
Muhari Gergely, a TISZA országgyűlési képviselője szerint az ugyeri romák mindennapi problémái azért sem jutottak el a döntéshozókhoz, mert nem kaptak olyan fórumot, ahol közvetlenül elmondhatták volna igényeiket. „Az elmúlt harminc évben igazából politikai haszonszerzésre használták a roma társadalmat” – fogalmazott. Szerinte a szavazatvásárlás bevett gyakorlattá vált, miközben két választás között kevés figyelem jutott a megélhetési gondokra, az infrastruktúra hiányára és a közbiztonságra. Úgy látja, érdemi változást roma szakértők bevonásával és működő programokra építve lehet elérni, a látványos erődemonstrációk viszont tovább növelhetik a helyi indulatokat.
Drog, feszültség és szélsőséges erőszak
A nélkülözés mellett az együttélési konfliktusok és a kábítószer terjedése is egyre komolyabb problémát okoz. Szlovák Mátyás szerint a drog megjelenésével sűrűbbé váltak a lopások, korábban a környékbeli gazdák terménylopásokra és dézsmálásokra panaszkodtak. A rendőri jelenlét ritkább, mivel a lakosság nagy területen, egymástól távol él. A feszültség 2026 áprilisában súlyos erőszakba torkollott. Két maszkos támadó az éjszaka közepén rátört egy nyolcgyermekes roma családra, gyúlékony anyagot tartalmazó palackot dobott a házba, a családfőt pedig bozótvágó késsel sebesítette meg. A rendőrség később fegyvereket, lőszereket és házilag készített szerkezeteket foglalt le az egyik gyanúsítotthoz köthető ingatlanban. A támadás közvetlen előzménye egy fakivágás miatti szomszédsági vita volt, ám korábbi riportunkban szélsőséges nézetekre és militáns közegre utaló jelek is előkerültek. A történet megmutatta, milyen gyorsan válhat egy hétköznapi konfliktus életveszélyes erőszakká ott, ahol évtizedes elhanyagoltság, szegénység, drog és kölcsönös bizalmatlanság rakódik egymásra.
Az egyik fiú arról beszél, hogy egyszer Budapestre szeretne költözni. Nagy telket venne, a gyerekeit hegeszteni, sütni, zenélni és táncolni tanítaná. Azt biztosan tudja, hogy nem szeretné, ha ők is Ugyerben nőnének fel.
Galyas Gyula / RSK
Nézd meg riportunkat itt:
A videó a ROVA program keretében, az Európai Unió támogatásával a készült.
