A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor napokban keményen fogalmazott a lelátói rasszizmusról. Azt mondta, a cigányozás tiltásában és súlyos büntetésében nem engedhet, mert erre a FIFA kötelezi a szövetséget. A fegyelmi határozatok szövege viszont egészen mást mutat: a szigorú szezonkezdet után mostanra a harmadára esett vissza a rasszizmussal, cigányozással, diszkriminációval indokolt büntetések száma. Ráadásul azok is egyre inkább az NB III-hoz kötődnek.
Az MLSZ korábbi megengedőbb gyakorlata idén nyártól változott meg, miután az UEFA többször is súlyosan megbüntette a szövetséget a válogatott meccsek alatti rasszista szurkolói viselkedés miatt: legutóbb a magyar-török nemzetek ligája mérkőzés kapcsán. A változáshoz az is hozzájárult, hogy tavasszal több videó is szárnyra kapott a közösségi médiában, amikor NB1-es meccsek előtt és alatt szurkolók kórusban cigányoztak, nem csak a stadionban, hanem a vonaton utazva, vagy az ellenfél városának utcáin masírozva. Mindez széleskörű felháborodáshoz vezetett, az RSK az 1Magyarország Egyesület és több tucat másik civil szervezet petíciót is kezdeményezett és Sztojka Attila roma ügyekért felelős államtitkár is közbenjárt az ügyben Csányi Sándornál.
Az MLSZ júliusban végül rászánta magát és szigorított a fegyelmi szabályokon: azt írták, zéró tolerancia érvényesül a rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokkal szemben. A közleményük szerint ez a „cigányozásra” is vonatkozik – a szurkolói gyűlöletkeltés egyik leggyakoribb formájára Magyarországon.
Az új idény elején aztán ennek megfelelően rendre szigorú és következetes maradt az MLSZ Fegyelmi Bizottsága, amely az első nyolc fordulóban rasszizmus és cigányozás miatt számos NB1-es és NB2-es klubra szabott ki pénzbüntetést, gyakran szektorbezárást is kilátásba helyezve.
Büntetést kapott többek között a Diósgyőr, a DVSC, az FTC, a ZTE, az ETO, a Honvéd és a Fehérvár is. Akkor a szövetség még zéró toleranciáról beszélt, és a rasszista megnyilvánulásokat külön kategóriaként kezelte.
Szeptember 16-án azonban minden megváltozott.
Tizenöt NB II-es klub ugyanis közös levélben kérte az MLSZ-től, hogy a cigányozást vegyék ki a rasszista kategóriából, és sorolják vissza az „obszcén, becsmérlő” kifejezések közé. Az érvelés lényege: a szurkolói rigmusokat nem tudják kiszűrni, és aránytalannak tartják a súlyos rasszizmus miatti büntetéseket. Ez az átsorolás nem nyelvi eufemizmus, hanem konkrétan egy enyhébb büntetési kategória: lényegében a cigányozás ne rasszista kifejezésnek, hanem sima káromkodásnak minősüljön.
Az MLSZ ugyan hivatalosan nem reagált semmit, de elég megvizsgálni az azóta született fegyelmi határozatokat, hogy feltűnjön: október óta vagy megjuhászodott az összes szurkoló Magyarországon, vagy hatott a BP Honvéd vezette fellépés és az MLSZ meghátrált a klubokkal szemben.
A levél után ugyanis hirtelen eltűnt a „cigányozás” szó a fegyelmi határozatokból, és ezzel együtt a „rasszista megnyilvánulás” kifejezés is háttérbe szorult.
De nézzük meg a számokat.
Ha a „cigányozás”, a „rasszista” és a „diszkriminatív” minősítéseket együtt vizsgáljuk, látványos törésvonal rajzolódik ki a szeptember 17-i forduló előtt és után. A dátum előtti kilenc fegyelmi ülésben összesen 31 ilyen hivatkozás szerepel: 5 alkalommal jelenik meg a „cigányozás”, 22-szer a „rasszista”, 4-szer a „diszkriminatív” tő, ami fordulónként átlagosan 3,44 ilyen minősítést jelent. A szeptember 17-i ülés után már 19 fegyelmi forduló következik, ezekben együttvéve 24 ilyen kifejezés szerepel: a „cigányozás” teljesen eltűnik, a „rasszista” előfordulások száma 21, a „diszkriminatív” pedig 3. Így a rasszista vagy diszkriminatív beszédre utaló szavak fordulónkénti átlaga 1,26-re esik vissza, miközben maga a rasszizmusra való általános utalás szinte változatlan szinten marad, a konkrét „cigányozás” szóhasználat pedig kikerül a fegyelmi határozatok nyelvéből. Tehát a kulcsszavak említése a határozatokban nagyjából a harmadára esett vissza az NB II-es klubok kérvénye után.
Lefele rúg
Még beszédesebb, ha ezeknek a határozatoknak a különböző osztályok közötti eloszlását nézzük. Az NBII-es petíció előtt és után is 23–23 ilyen ügy van, de a ligaszint eloszlása látványosan eltolódik. Szeptember 17. előtt ezek közül 12 NB I-es, 6 NB II-es és 5 NB III-as mérkőzéshez köthető fegyelmi döntés született, vagyis az ilyen ügyek több mint fele (kb. 52%) NB I-ben, körülbelül negyede NB II-ben, ötöde NB III-ban jelenik meg. Szeptember 17-től kezdve ugyanez a három kifejezés 7 NB I-es, 4 NB II-es és 12 NB III-as ügyben szerepel: itt már a rasszista, diszkriminatív indokú határozatok több mint fele (kb. 52%) NB III-hoz kapcsolódis. Vagyis darabszámra ugyanannyi rasszista / diszkriminatív indokú fegyelmi határozat születik, de az adatok alapján ezek egyre inkább NB III-as mérkőzésekhez kötődnek.
Kényszer, nem igény
Csányi Sándor az M4 sportnak nyilatkozva ehhez képest mondta azt, hogy zeró tolerancia van a cigányozással kapcsolatban, amit azzal indokolt, ha az MLSZ nem tesz eleget a rasszizmus elleni harcnak, a válogatott nem vehet részt külföldi tornákon, a klubok sem indulhatnak a nemzetközi sorozatokban – ebben szerinte nincs mozgástér.
Több közéleti szereplő erős kritikát fogalmazott meg Csányi indoklása miatt is, hiszen ezek szerint nem a társadalmi béke, nem a családbarát és nyitott, ezáltal több nézőt bevonzó és anyagilag megerősödő labdarúgás megteremtése a mozgatórugó, hanem egy külső kényszer. A rasszizmus visszaszorítására a rendszeren belülről erre úgy tűnik, nincs igény.
Korábban kerestük az MLSZ-t, ahol a sajtóosztályon azt ígérték, ügy kapcsán az őszi idény lezárulta után fognak nyilatkozni.
Kadét Ernő / RSK