Több tucat nagy roma arányú szavazókör adatai alapján nem a szavazatvásárlás visszaszorulása az egyedüli oka a Fidesz látványos megingásának a szegregátumokban. A választási részvétel összességében ugyanis ezeken a településrészeken is növekedett, a Tisza pedig látványosan előretört a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogáshoz képest.
Bár a magyarországi romák politikai érdeklődéséről nincsenek megbízható, átfogó adatok, és arról sincs pontos kép, hogy múlt vasárnap valójában kire szavaztak a roma választók, jobb híján az vizsgálható: hogyan alakultak az eredmények azokban a szavazókörökben, amelyekhez nagy roma arányú szegregátumok tartoznak. Ez a megközelítés önmagában persze torzít, hiszen a roma népesség jelentős része nem szegregátumban él. Az alábbi gyorselemzés ezért elsősorban arról ad képet, hogyan szavaztak április 12-én a legkiszolgáltatottabb helyzetben élő választók.
Az RSK 34, nagy roma arányú szegregátumhoz vagy telephez kapcsolódó szavazókör adatait vizsgálta meg. A számok alapján a Fidesz ezekben a körökben 2022-ben összesen 11 333 szavazatot kapott, 2026-ban pedig 9433-at – ez közel 2 ezer fős visszaesést jelent. Ugyanitt a Tisza közel megduplázta az egyesült ellenzék korábbi támogatottságát: 3458 szavaztra idén 6679 Tisza voks jutott. Mindez persze azt is jelenti, hogy a leköszönő kormánypárt még így is sokkal erősebb maradt a szegregátumokban Magyar Péter pártjánál.
Tiszabőn például 2026-ban is 1020–17 lett az eredmény a Fidesz javára. Tiszavasvári több másik szavazókörében, Nyírbátorban vagy Kántorjánosiban szintén megmaradt a számottevő kormánypárti fölény.
A változás azonban tagadhatatlan, és ez a győztes szavazókörök számában is látszik. 2022-ben még a 34 vizsgált szavazókörből 33-ban a Fidesz végzett az élen, múlt vasárnap azonban már 10-ben már a Tisza fordítani tudott.
Az adatok több olyan telepen is látható ellenzéki erősödést mutatnak, ahol korábban egyeduralkodó volt a Fidesz. A tiszavasvári Széles úti telepen a 2022-es 69 ellenzéki szavazat helyett 2026-ban már 106 szavazat jutott a Tiszára, miközben a Fidesz eredménye gyakorlatilag változatlan maradt: 676-ról 674-re csökkent. A gyöngyösi Durándán az ellenzéki oldal támogatottsága 149-ről 249-re nőtt, a Fideszé 355-ről 269-re esett vissza. A hevesi Krakkó környékén 7-ről 43-ra emelkedett az ellenzéki szavazatok száma, a Fideszé 322-ről 219-re csökkent. Bár a nyíregyházi Huszár telepen a korábbi 33 mellé mindössze 21 új támogatót szerzett a Tisza, a Fidesz mégis nagyot esett a város legnagyobb szegregátumában: majd száz fővel kevesebben húzták oda az ikszet a leköszönő kormánypárt listája mellé. Egyéniben Vinnai Győző is közel 60 szavazatot veszített a négy évvel korábbi eredményéhez képest – igaz, ha körzetet nem is hozta, a szegregátumban fölényesen győzött a Fidesz jelöltje.
A borsodi szegregátumokban is erős elmozdulások látszanak. Alsózsolcán, Felsőzsolcán és Sajószentpéteren a Tisza több száz szavazatig jutott, miközben a Fidesz visszább csúszott. Ezek a körök azt mutatják, hogy az ország legszegényebb, leginkább kiszolgáltatott térségeiben is megjelent egy új politikai dinamika.
Az elemzés másik fontos tanulsága a részvétel alakulása. A De! Akcióközösség aktivistái többezer szavazókörben végeztek megfigyelést, nem egyszer konfliktusba keveredve a mozgósításban érdekelt helyiekkel. Elmondásuk szerint jónéhány alkalommal voltak tanúi különböző szavazatvásárlási technikáknak, a sajtóban pedig széleskörben elterjedt az a narratíva, hogy a szavazatvásárlás megakadályozása okozta a szerényebb szegregátumi Fidesz támogatottságot.
Nem elvitatva a civil összefogás erejét és bűncselekményvisszatartó hatását, az adatok alapján sokkal összetettebb kép körvonalazódik.
Ha jelentős lett volna a szavazatvásárlás visszatartó ereje, ezeknek meg kellene látszania a részvételi adatokon, ehhez képest növekedést lehetett tapasztalni. Hasonlót tapasztaltunk Tarnazsadányban is. A 34 vizsgált körben a 2022-es átlagos részvétel 57,4 százalék volt, 2026-ban pedig 64,3 százalék. Ez 6,9 százalékpontos emelkedést jelent, ami elmarad a közel tíz százalékos átlagos növekedéstől, de még így is számöttevő, ha azt vesszük, hogy az ország legkirekesztetteb közösségeiről beszélünk. A 34 körből mindössze ötben lett alacsonyabb a részvétel, mint négy éve, és egyik esetben sem haladta meg a csökkenés a 3 százalékpontot. Emellett Karcagon 13,65, Hodászon 13,49, Létavértesen 13,32, Ercsiben 12,93, Sarkadon 12,54, Putnokon 12,50 százalékponttal nőtt a részvétel. Felsőzsolcán, Törökszentmiklóson és Tatabányán szintén közel vagy 10 pont fölötti emelkedés történt.
Ahogyan fentebb is írtuk, a vizsgált szavazókörökben a Fidesz meggyengült, miközben az ellenzéki oldal megerősödött, és több helyen már győzni is tudott. Mindez nyilvánvalóan nem magyarázható önmagában a szavazatvásárlás visszaszorulásával, hanem sokkal inkább rámutat arra, hogy a mindent elborító háborús propaganda, és az elterjedt szavazatkicsikarási technikák ellenére is április 12-én a legkiszolgáltatottabb közösségekben is közel duplaannyian álltak a változás mellé, mint négy éve.
Oláh Szilvia, Kadét Ernő / RSK